Tündérkertek létrehozóinak, vagyis régi magyar gyümölcsfajták termesztõinek tartottak szombaton találkozót a Zala megyei Pórszombaton, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján.

 Kovács Gyula erdész, gyümölcsész, örökségvédõ gyümölcstermesztõ hegyi birtokán V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára felidézte, hogy "egészséges népi kezdeményezés" alapján indult el az egész Kárpát-medencére kiterjedõen az a népmozgalom, amely a régi tájfajták megõrzését és szaporítását tûzte ki maga elé.
"A házigazda gyümölcstermesztõ érdeme is, hogy ez a mozgalom esélyt ad a globalizálódott világban az eredeti, az utánozhatatlan ízek iránti vágy felkeltésére - mondta az államtitkár.
Hozzátette, hogy az agrártárca is részese volt a kárpát-medencei gyümölcsészek hálózatával történõ együttmûködés kialakításának, Szarvas József színmûvész Vas megyei faültetések védnökeként népszerûsíti a régi gyümölcsfajtákat, Fülöp Sándor, a jövõ nemzedékek országgyûlési biztosa kezdeményezésére pedig napvilágot látott a pannonhalmi nyilatkozat a tájfajták védelme érdekében. Mint elhangzott, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter már aláírta azt a rendeletet, amely lehetõvé teszi a tájfajták nemzeti fajtajegyzékbe felvételének könnyített, gyorsított és illetékmentes eljárását, és a jövõ héten várhatóan meg is jelenik a jogszabály a Magyar Közlönyben.
A birtokán mintegy ezerféle egyedi gyümölcsfát nevelõ Kovács Gyula minden vendégét arra bíztatta, hogy próbálja ki a gyümölcsoltást, amelyhez bõven kínált oltóanyagot. A jelenlévõk régi fajtájú gyümölcsöket, azokból készült lekvárokat vagy pálinkákat kóstolhattak meg, és amelyik leginkább ízlett, azt a bemutatott oltótechnikák valamelyikével "megmenthették" a kipusztulástól. A számtalan körte-, alma-, cseresznye- és barackfajta között olyan különlegességek sorakoztak, mint a sózókörte, a tüskés körte, a birsalma vagy éppen a 800 éve ismert mosolygó batul alma.
A házigazda szerint a tündérkertek közelmúltban elindult mozgalma révén talán megmenthetõk az egyébként óriási veszélyben lévõ tájfajták. Szerencsés módon a jogszabályi háttért sikerült megteremteni, már csak a feldolgozási lehetõségek elõtt álló bürokratikus akadályokon kellene könnyíteni - fogalmazta meg.
Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, a megtestesülés ünnepe, egyik legrégibb egyházi ünnepünk március 25-én van. E napon arról emlékezik meg a katolikus egyház, hogy a hit szerint ekkor fogadta méhébe Szûz Mária a Szentlélektõl Szent Fiát. A Krisztus születését kilenc hónappal megelõzõ napon vitte meg Gábor arkangyal Názáretbe Máriának a megtestesülés örömhírét (angyali üdvözlet), innen az ünnep latin elnevezése, az Annuntiatio Beatae Mariae Virginis. Ez az ünnep ihlette az Üdvözlégy és az Úrangyala imádságot.
Régi magyar kódexekben az ünnep szerepel Mária hirdetésének napja, Testfogadó Boldogasszony, Asszonyunk Szûz Máriának szeplételen foganatja, Boldogasszony fogadása elnevezéssel is, de már a 16. század elején készült Döbrentei-kódex Gyümölcsoltó Boldogasszonyként említi. A magyar szakrális néphagyományban március 25. volt az oltás, szemzés napja, emlékezve a szûz fogantatására, ekkor kell elkezdeni a fák oltását a bõséges termés érdekében.
Nevének megfelelõen termõnap a palánta és fatisztogatásra, és a Skolasztika napjától (február 10-tõl) ászok alatt tartott oltóágak berakására. Idõjárása a még hátralévõ tél negyvenesnapja: derült idejével bõ termést jósol, ha viszont hangoskodnak a békák, még negyven napig hideg lesz. Fecskehajtó napnak is nevezik, mert Gyümölcsoltó Boldogasszony napjára a jó idõ már hazahajtja a vándormadarakat.

MTI - Kanizsa