Legalább húsz éve nem készült olyan átfogó felmérés Zala megyében, amely az általános iskolások pályaválasztási elképzeléseit és a megyében mûködõ vállalkozások munkaerõigényét együtt vizsgálja - közölte a Zala megyei kormánymegbízott csütörtökön Zalaegerszegen, az európai uniós támogatással indult program sajtótájékoztatóján.

Rigó Csaba elmondta: a szlovén-magyar határon átnyúló program keretében azt vizsgálták, hogy mi az oka a határ mindkét oldalán jellemzõ magas munkanélküliségnek, az alacsony képzettségi szintnek és a magas elvándorlási aránynak. Az elsõ eredmény az a felmérés, amely 102 zalai általános iskola 1372 tanulójának, illetve 200 zalai vállalkozás vezetõinek válaszait összegzi, rávilágítva a pályaválasztás és a valós munkaerõigény közötti távolságra.

A felmérés alapján látható, hogy a térségben mûködõ cégek milyen szakembereket várnak, melyek a most jellemzõ hiányszakmák, ezzel szemben a 7-8. osztályos diákok más területeken szeretnének továbbtanulni. Ezért is tartanak idén és jövõre a gyerekek és szüleik számára képzési börzéket, pályaorientációs tréningeket, hogy közeledjenek egymáshoz az igények és az elvárások.
Borsos József, a Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának vezetõje a 140 millió forintos - 85 százalékban uniós forrásból támogatott - projekt részleteit ismertetve kifejtette: az ezzel ellentétes vélekedéssel szemben a gyerekek több mint harmada szakmát kíván tanulni, s csak egyharmadnyi azoknak az aránya, akik nem tudják, mit tanulnának. A tanulók majdnem háromnegyede a pedagógusoktól szerzi információit a pályaválasztáshoz, holott a kamarák vagy a pályaválasztási szakemberek szélesebb körû ismeretekkel rendelkeznek, ezért nagyobb szükség van az õ részvételükre.
A pályaválasztók többsége a munkahelyi légkör és szakmával kapcsolatos "jó érzésük" alapján próbálnak választani, azt már kevésbé ismerik, hogy milyen az adott szakma háttere. Több mint 40 százalék gondolja magáról, hogy saját véleménye alapján dönt a pályaválasztásról és ugyanekkora arányban jelölték meg a szülõk szerepét, ezért is tartják fontosnak a gyerekek és a szülõk együttes felkészítését.
A szakember örvendetesnek tartja, hogy majdnem 40 százaléka a megkérdezetteknek fizikai munkát szeretne végezni. A fiatalok alapvetõen a szolgáltatás típusú szakmákat választják, a vendéglátóipart, az egészségügyet és egyéb szolgáltatási területeket jelölték meg a legtöbben, s nyilvánvalóvá vált, hogy a hiányszakmákról igencsak hiányosak az ismereteik.
Mazzag Ferenc, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról beszélt, hogy a vizsgált 200 zalai cégnél csaknem 50 százalékban szakmunkásokat foglalkoztatnak, a középfokú végzettséget igénylõkkel együtt is mintegy 75 százalék a nem diplomások aránya. A válaszokból kitûnik, hogy a következõ években leginkább asztalos, gépész és fémformáló szakemberekre lenne igényük, mert a megyében a gépipar és az építõipar számít húzóágazatnak, de ezen a területen munkaerõhiány van.
Az utóbbi 12 hónapban a vállalatok 40 százaléka tapasztalta, hogy nehezen talál megfelelõ szakembert, elsõsorban önálló munkavégzésre alkalmas és szakmai idegen nyelvet ismerõ dolgozókat. Éppen ezért a vállalkozások több mint 56 százaléka együttmûködik a szakterületéhez kapcsolódó oktatási intézménnyel.
Szólt arról is, hogy a vállalatok legnagyobb részt személyes kapcsolatok alapján keresnek új munkaerõt, de látható, hogy ezzel a módszerrel nem lehet kielégíteni a cégek igényeit.

MTI - Kanizsa