Márokföldön alig haladja meg a negyvenet az állandó lakosok száma, mégis saját falugondnoki szolgálatot mûködtet a település. Tavaly íjászpályát építettek, idén pedig erdei kalandparkot alakítottak ki. Mindezt önerõbõl, sok millió forint felhasználásával, pályázati források nélkül. A nem egészen két éve megválasztott új polgármester lelkesen igyekszik megismertetni a falu nevét és lehetõségeit a "külvilággal", így talán nem véletlen, hogy az általános tendenciákkal ellentétben a kis falura nem az elõöregedés, hanem a fiatalodás jellemzõ.

 A magyar-szlovén határtól alig pár száz méterre fekvõ kistelepülést a hetési tájegység és az Õrség találkozásánál kell keresni. Mellékutakon juthat el ide az utazó, de a gyakorlatilag egyetlen, majdnem két kilométeres utcából álló faluban több okból is érdemes megállni. Kanyargó fõutcája mentén mindenütt virágtartók sorakoznak, több ház látványos felújításon esett át - az egyikben mûvészeti galériát is létrehozott a tulajdonosa -, de a lakatlan porták, a hatalmas fészerek is arról árulkodnak, hogy valamikor módos gazdák élhettek itt.
- A falu fénykorában öten-hatan is laktak egy házban, és úgy tudom, valamikor századokkal ezelõtt 250 lakosú volt a falu. Ma már csak egy háznál vannak tehenek, de régen nagyon sokan tartottak állatokat, nem ritkán 60-70 szarvasmarhát is kihajtottak a legelõkre - idézi fel az MTI-Press tudósítójának az utcán megállított Bérces Árpádné.
Lányával, a falugondnok Bérces Adriennel éppen a virágokat locsolják. Hetente kétszer muszáj, ha azt akarják, hogy szépek maradjanak a beültetések. A fiatal nõ el is mondja, hogy neki amolyan mindenes szerepe van a faluban, vagyis hivatalos ügyeket is intéz, vagy locsol, kaszál, ebédet és gyógyszert szállít - elvégez mindent, amire csak szükség van.
Azt már Szabó István, a település két éve megválasztott független polgármestere teszi hozzá, hogy a falugondnoki szolgálat elindítása az egyik elsõ lépés volt a közösség helyzetének javítása érdekében. A 45 éves településvezetõ úgy látja, ha egy falunak ilyen adottságai vannak és hozzá a lehetõsége is megvan a fejlõdéshez, "kutya kötelessége" elõrelépni.
És mibõl adódik a lehetõség?

A "szerencseszálloda"

- Nagy szerencsénk, hogy a falu közigazgatási területéhez tartozik egy szálloda, amely közvetlenül a határon, az erdõ alján fekszik. A vendégjárásnak köszönhetõen innen származik a falu adóbevételének legjelentõsebb része. Évente kilencmillió forintot fizet a kasszába a szálloda, és ehhez még nagyjából ugyanekkora költségvetési támogatása van a falunak. Így összesen mintegy 18 millió forintból tud gazdálkodni - részletezi a polgármester.
- Az Abbázia Country Club Hotel 11 éve nyitotta meg kapuit, az egykor itt álló határõr laktanya átalakításával és kibõvítésével - mutatja be a térség legnagyobb szálláshelyét Kovács Adrienn szállodavezetõ. A 215 férõhelyes, százfõs konferenciateremmel is rendelkezõ hotel szezontól függõen 15-18 embernek ad munkalehetõséget, és egy nemzetközi értékesítési lánc részeként a világ minden tájáról fogad vendégeket. A többségében magyar vendégek mellett németek, írek, angolok, hollandok is járnak ide, de volt már indiai látogatójuk is.
- Eddig valóban nehéz volt megfelelõ programokat kínálni a környékbeli településeken, ezért is örülünk a márokföldi kezdeményezéseknek. A szálloda is szervezett kikapcsolódási lehetõségeket, kerékpárkölcsönzõt mûködtetünk, de a kalandpark megnyitása a remények szerint a céges tréningek megvalósítását is segítheti - fejti ki a hotel vezetõje.
A szállodakomplexum alig pár méterre fekszik a szlovén határtól, és az erdõ alján tényleg idilli a csend és a nyugalom. Nem véletlen, hogy nemcsak egy-két napra, inkább egy-egy hétre maradnak az ide látogatók, és bár sokan az idõsebb korosztályból kerülnek ki, visszajáró vendégekrõl van szó. Õk eddig sem a négy fal között töltötték az idejüket, hanem az aktív pihenés keretében kirándultak, bicikliztek, de most már Márokföldön más sportágakkal is megbarátkozhatnak.

A haszon a kis közösségé

A falu állandó lakosainak száma egyébiránt alig haladja meg a negyvenet, óvodát, iskolát vagy más intézményt a faluházon kívül nem tartanak fent. A befolyó bevételeket azonban hasznosítani szeretnék, ezért olyan fejlesztéseken kezdtek el gondolkodni, amelyek a közösségnek is hasznosak, és több embert vonzanak Márokföldre.
Csak alig néhány gyerek lakik a településen, sok az idõs, de egyre több a betelepülõ, amivel javul az átlagéletkor. A jelenlegi polgármester is messzirõl jött ember, 13 évvel ezelõtt Budapestrõl költözött Márokföldre, ahol most lovat, kutyát, macskát tart, és másodállásban irányítja a település mindennapjait. Fõállásúként ugyanis Lentiben alsó tagozatos gyerekeket tanít.
Lentibõl is többen választották a kis falut új otthonként, de a polgármesterrel együtt mások is jöttek távolabbról. Akad Németországból hazaköltözött magyar, de osztrák és német ingatlantulajdonos úgyszintén, sõt egy család egyenesen Görögországból érkezett a faluba. A település gondnoka mondja: övék a legszebb ház, amelyben minden évben hónapokat töltenek; a görögországi klímát túl megterhelõnek tartják, innen pedig a családfõ ugyanúgy tudja irányítani a szállítmányozó cégét.

Szabó István úgy fogalmaz, hogy az elindított és tervezett fejlesztésekkel szeretnék megtartani a fiatalokat a faluban. Ha már az anyagi lehetõségek adottak, akkor azt úgy kell felhasználni, hogy mindenki profitáljon belõle. Szavai szerint ezen keresztül pedig példát is lehet mutatni más településeknek.

Az elsõ lépés, a falugondnoki szolgálat megszervezése után azon kezdték el törni a fejüket, hogy a környékre látogató turistákat miként lehetne megállítani Márokföldön. Mert az ma már kevés, hogy szép csend van és zöld az erdõ: két nap után keresni kezdik, hogy mit lehet itt egyáltalán csinálni.
- Óvatos lépésekkel folytattuk, egy energiapark kialakítása volt a következõ feladat. Egy helyben élõ és ilyesfajta dolgokkal foglalkozó asszony kimérte a településen a feltöltõdést szolgáló pontokat, ezeket kitábláztuk, utat alakítottunk ki, és láttuk, hogy a turisták már tényleg megállnak - magyarázza Szabó István.

A kis lépések után nagy ugrás

A kezdeti eredményeket látva jött a következõ ötlet, felvették a kapcsolatot a lenti hagyományõrzõ íjászokkal, hogy hozzanak létre egy íjászpályát. Hatalmas szalmabálákat szereztek, erdõn, mezõn, réten kijelölték és felállították a céltáblákat. A tavalyi megvalósítás óta a környékbeli hotelekbõl, panziókból egyre többen érkeztek. Ezután fogalmazódott meg a nagy ugrás, a kalandpark gondolata.
Az önkormányzatnak volt egy elhanyagolt, fákkal benõtt területe, azt további parcellák megvásárlásával egyhektárosra bõvítették. Megkeresték az országban másutt már hasonló beruházásokon dolgozó szakembereket, akik idén februárban elkezdték kialakítani az erdei kalandparkot, és márciusban fel is avatták a nyolcmillió forintos saját beruházással létrehozott ügyességi pályát. Gyerekeknek és felnõtteknek egyaránt elfoglaltságot biztosít, és amire igény mutatkozik, azt tovább is fejlesztik.
A polgármester szerint a kalandpark azért is kiváló beruházás, mert munkahelyet teremtettek vele. Két fiatal - egyikük helybéli, a másik Rédicsrõl jár ide - mûködteti a létesítményt, de az is a feladatkörükbe tartozik, hogy a település jó hírét vigyék. Õk foglalkoznak a marketinggel, internetes oldalakon kutatják a bemutatkozási lehetõségeket, de a leendõ látogatókat is ajánlatokkal látják el.
Tüske Adrián az egyik fiatal, akire ez a feladat jutott, és mint kifejti: néhány hét alatt is egészen szép érdeklõdés mutatkozott, mégpedig fizetett reklám nélkül. Megkeresések érkeznek a környékbeli szállásadóktól, iskoláktól, de van olyan érdeklõdõ, aki nyáron az Alföldrõl hoz egy csoportot az Õrségbe, és szeretnének Márokföldre is ellátogatni. A fiatalember számára is meglepetés volt, amikor a közeli Felsõszenterzsébet egyik panziótulajdonosa jótékonyságból a kalandparkot ajánlotta: egy honlapon ugyanis egy látássérült kislány vágyát szeretnék teljesíteni, ami nem más, mint belépési lehetõség egy kalandparkba - a szállást is kínáló panziós Márokföldet javasolta e célból.

Tökmagolaj és savanyított répa

- A helyi kezdeményezéseknek azonban ezzel még nincs végük - folytatja a polgármester, hozzátéve, hogy az egyik ötlet hozza a másikat. Szeretnék például most már két és félmilliós pályázati forrással bõvíteni, szépíteni az energiaparkot. Helyi termékeket árusító boltot nyitnának, ahová a környékbeli termelõk hozhatnák portékáikat - gombakészítményeket, tökmagolajat, savanyított répát, kecskesajtot, házi pálinkát, mézet például.
De a kor kihívásainak is meg akarnak felelni, ezért a szomszédos Nemesnéppel közösen kívánják fejleszteni az elavult kábeltévé-, internet- és telefonhálózatot. Megint csak önerõbõl a szennyvíztisztítás megoldására is van már tervük. Szeretnék a falu elhanyagolt földjeit újból megmûvelni, a rászorulók ezzel munkát és megélhetési lehetõséget is kapnának, egyben a tájjellegû készítmények számát is gyarapítanák - sorolja elképzeléseiket a kis falu polgármestere.

MTI/Lendvai Béla