A közelmúltban személyi változások történtek a nagykanizsai tûzoltóságon. Egri Gyula tûzoltó alezredes, aki tíz éven át parancsnokként irányította városunk lánglovagjait, a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgató-helyettese lett. Utódja – immár az új szervezeti felépítésben - Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetõként Dobos István tûzoltó alezredes. A nagykanizsaiak nem csak a mai Flórián napon tekintenek rájuk és legénységükre megbecsüléssel…

Kiskanizsán a Szent Flórián téri kápolna, az Alsótemplomban a szentély jobb oszlopán pazar barokk szobor emlékeztet arra, akit a rettegett veszedelem idején közbenjárásért szólított városunk népe. Miért lett Szent Flórián a tûzoltók védõszentje? Diocletianus császár alatt, 303-ban ismét kitört az egyházüldözés. Amikor Flórián megtudta, hogy az Enns-parti Laureacumban (ma: Lorch) elfogtak negyven keresztényt, útra kelt, hogy amiben csak tud, segítségére legyen a foglyoknak. Mielõtt még beért volna a városba, önként föltárta keresztény voltát. Elfogták és Aquilinus bíró elé vitték, aki megbotoztatta, és arra ítélte, hogy nyakában kõvel vessék a folyóba. Az ítéletet 304. május 4-én hajtották végre: az Enns hídjáról taszították le Flóriánt. Legendája szerint egy szénégetõ nagy boksát rakott, melyet annak rendje-módja szerint földtakaróval fedett be. Amikor a farakás belseje már izzott, egy nagy szélvihar megbontotta a takarást, és az egész lángba borult. A szénégetõ próbálta újra befödni a máglyát, de eközben õ maga is a lángok közé esett. Nagy veszedelmében így fohászkodott: „Szent Flórián, aki vízben lettél vértanú, küldj vizet segítségemre, és mentsd meg az életemet!” Azonnal víz öntötte el a máglyát, és a szénégetõ megmenekült. – tudtuk meg Diós István A szentek élete címû kötetébõl. A zsúpfödeles, tûz-veszélyeztette házakat magasépületek váltották, a tûzoltók iránti bizalom töretlen Kanizsán.