A 45300 Thewrewk a Marson túl, a Jupiteren innen kering. Valamivel több, mint háromszor van távolabb a Naprendszer közepétõl, mint planétánk. 1990 nap alatt kerüli meg a Napot, vagyis ott 5,45 év egy év. Azaz ott még csak 16 éves lenne ünnepeltünk.

1939-ben érettségizett városunk piarista gimnáziumában Ponori Thewrewk Aurél csillagász, aki a közelmúltban töltötte be 91. életévét. (Családnevében az ew írásjelet ugyanúgy ejtjük, mint az aradi tizenhármak egyikének nevében.) Hogy mivel érdemelte ki a magyar és a nemzetközi szakma megbecsülését, talán számba se lehetne venni. A tudománytörténettel és kronológiával is elõszeretettel foglalkozó tudós teljes testi és szellemi frissességben dolgozik, a múlt évben is jelent meg munkája. Mikortól eredeztethetõ ez az érdeklõdés? Egykori iskolájában ma is olvashatóak az önképzõkör jegyzõkönyvében a beszámolók, bírálatok a 7. és 8. osztályos gimnazista szabadon tartott csillagászati témájú elõadásairól. Vereb Zsolt igazgató atya nyitotta ki a Kanizsa olvasói számára az 1937. és 1940. közötti jegyzõkönyv hatalmas, kézzel írott példányát.

 „A természet nagy mûhelyében szorgalmas munkától izzik az élet. Növekedés, erõgyûjtés által pusztító hatalmakkal szembeszállva akar magának minden fennmaradást biztosítani. Ez a törekvés hatja át a legparányibb lényt is, melyben az élet ereje mozog. … S milyen szomorú a természet képe, ha májusi fagy tarolja le a virágzást és terméketlenné teszi a fejlõdõ életet. Milyen szomorú a fiatal lélek sorsa, ha ereiben megfagy a munka lüktetõ melege, s nincs kedve a tevékeny, dolgos élethez.” – e szavakkal nyitotta meg a nagykanizsai piarista gimnázium Virág Benedek önképzõ körének elnöke elsõ rendes gyûlésüket. Az önképzõkörben – érdeklõdésük szerint – különbözõ szakosztályokban dolgoztak a diákok. Az Eötvös Lorándról elnevezett természettudományi szakosztályt a végzõs Ponori Thewrewk Aurél vezette.
1938. január 9-én a betlehemi csillagról (melyrõl fél évszázadra rá könyvet is írt), 1938. október 16-án pedig a napfoltok hatásairól tartott – bírálói szerint is – a figyelmet végig lekötõ elõadást. Mintha csak a késõbbi tudományos ismeretterjesztõ, a TIT Uránia Bemutató Csillagvizsgáló és a Budapesti Planetárium igazgatója elsõ szárnypróbálgatásainak lennénk tanúi! Természettanra (a fizika és kémia akkori neve) Boharcsik Pál piarista atya tanította, érettségi érdemjegye 1-es, azaz az akkori legjobb lett.
Messzebb látunk, mint elõdeink, mert óriások vállán állunk – a sokszázados mondás indíthatta a tudománytörténészt, hogy 1988-ban munkatársaival az Egyiptomba tett expedíció során megismételtesse a Kr. elõtt a 3. században élt görög Eratoszthenész földkerület mérését. Ugyanis a mai eredményekhez megdöbbentõen közeli adat jött ki az ókori tudós számításai nyomán. 40 000 km helyett 39 600 km-t kapott! Az ismétléshez az egykori kanizsai diák korabeli mérõeszközöket tervezett. Két egymástól távolesõ helyen – Asszuánban és Alexandriában – azonos idõben mérték meg a Nap delelési magasságát. Így jutott Eratoszthenész az ismert távolságban lévõ pontok földfelszíni görbület adataihoz, melybõl már kiszámíthatta a Föld kerületét.
– Az érdeklõdést minden iránt meg kell õrizni, mert késõbb ebbõl lehet kivenni azt, ami a legjobban érdekel, és akkor azzal kell foglalkozni. A munkában csak az tudja megadni a boldogságot, ami érdekli az embert; függetlenül attól, hogy ez mennyi fizetéssel jár. A gyerek érdeklõdését pedig nem szabad elfojtani – árulta el egyszer Ponori Thewrewk Aurél hosszú élete tapasztalatát.
P.J.