Bizonyítottság hiányában a vádlottak többségét felmentette a Zalaegerszegi Törvényszék pénteken elsõ fokon abban a csalási ügyben, amelyben intervenciós gabonakészletek eltulajdonítása kapcsán 14 ember ellen, mintegy 3,8 milliárd forintos kárérték miatt emeltek vádat.

A több mint másfél éven át zajló bírósági per végén a Gyõr-Moson-Sopron és Fejér megyében elkövetett csalások, bûnpártolás és felbujtóként elkövetett magánokirat-hamisítás miatt az elsõrendû vádlott Korcz Imre elsõ fokon kilenc év börtönbüntetést kapott, de a többrendbeli sikkasztás és csalás vádja alól felmentették. Két bank részére azonban több mint 1,3 milliárd forintot, valamint annak kamatait kell megfizetnie, ha jogerõssé válik az ítélete.
További öt vádlott közvetlenül, illetve bûnsegédként vagy felbujtóként elkövetett csalás, közokirat-hamisítás, valamint bûnpártolás miatt kapott 10 és 20 hónap közötti, nagyobbrészt felfüggesztett szabadságvesztést. Nyolc vádlottat bizonyítottság hiányában mentett fel a bíróság.
A vádirat szerint a gyõri székhelyû GP Trade Kft. köré szervezõdve folyt a sikkasztás- és csalássorozat, amelynek során a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal (MVH) szerzõdésben lévõ cégtõl több tízezer tonna gabonát, kukoricát tulajdonítottak el. A vád az volt, hogy az intervenciós és a közraktározásra átvett készleteket a cég többször megváltozott vezetõi és a velük kapcsolatban álló további vádlottak a sajátjukként értékesítették vagy banki hitelek hamis fedezeteként használták fel.
A készlethiány elõször 2007 õszén tûnt fel az MVH ellenõreinek, a történtekbõl 2008 márciusában lett rendõrségi ügy. Egy osztrák cégnek történt értékesítéskor ugyanis kiderült, hogy a cég raktáraiban nincs meg az eladott mennyiség, s a hiányt a kukorica alá felhalmozott szalmabálákkal próbálták leplezni.
Gergye Tamás bíró az ítéletnek és annak indoklásának csaknem négy órán át tartó ismertetése során többször is kitért arra, hogy a nyomozó- és a vádhatóság munkája is kívánnivalót hagy maga után. Az egyértelmû, hogy bûncselekmények történtek, hiszen jelentõs mennyiségû gabona tûnt el, de a rendelkezésre álló adatok, az MVH nyilvántartásai és tanúvallomások ellenére ezek többségét mégsem lehetett bizonyítani.
Tisztázhatatlan volt, hogy egyáltalán mikor, milyen módon és kiknek a közremûködésével tûnt el a több tízezer tonna kukorica és gabona. Ebben szerepet játszott az, hogy Korcz Imre a cég minden iratát eltüntette, de az is, hogy miután kiderült a tetemes készlethiány, az addig is õrizetlen raktárakat a nyomozó hatóság sem vette zár alá, onnan ellenõrizetlenül bárki vihette a megmaradt gabonát, tételes helyszíni leltár az MVH-val egyeztetve nem készült.
Nem kizárt, hogy készlethiány már Korcz Imre ügyvezetõi feladatainak átvétele elõtt is lehetett, de a nyomozás megkezdése után is keletkezhetett a maradék készletek õrizetlensége miatt.
A bíró arra is kitért: logisztikai szakértõ megkérdezése nélkül, egyszerû számolással is bizonyítható volt, hogy - a vádban foglaltakkal ellentétben - alig két hónap alatt lehetetlenség volt a több tízezer tonna áru eltüntetése. A védelem szakértõi is utaltak arra, hogy az óriási szállítási és költségigény miatt képtelenség volt csaknem kétezer kamionra való mennyiségû gabonát ilyen rövid idõ alatt elszállítani a raktárakból.
Az ítélet szerint Korcz Imrének a Raiffeisen Bank számára mintegy 248 millió forintot, a CIB Készletezési Kft.-nek pedig csaknem 1,1 milliárd forintot kell megfizetnie, miután a cég nevében a pénzintézetektõl hamis fedezetigazolásokkal vett fel hiteleket, és nem fizette vissza. A két bank, valamint az MVH és a károsultként szereplõ további cégek a további kártérítési igény miatt polgári jogi úton követelhetnek elégtételt a vádlottaktól.
A vádlottak közül többen is álnéven éltek és üzleteltek, vagy vásároltak autót éveken át hamis papírjaik segítségével.

MTI - Kanizsa