Levelet hozott a postás. Ha nem is egetrengetõt, de érdekeset. Olvasónk a Csó- tói Cölöpvár elbontásának hírére nemcsak galériánkat nézte meg, hanem, mint írja „némi nosztalgiával googlezni kezdtem. Kíváncsi lettem a vár történetére. Gondoltam valami írás csak szól róla. Sajnos nem találtam semmi konkrétumot, illetve egy agyrémet igen. Ide másolom.

„Cölöpvár Az Erzsébet (királyné) téren, Európa Napra
 

Élményközpont

Nagykanizsa több évtizedes, talán más városokéhoz hasonlítható gondja, hogy milyen legyen a fõ, központi tere. Legyen-e ott szobor vagy sem, s ha igen, milyen és hova tegyék, amit elvisznek onnan.
Jó néhány éve elszállították a szovjet hõsi emlékmûvet. Azóta idõrõl-idõre felvetõdik az Erzsébet - volt Szabadság - tér revitalizációjának terve. Ki-ki mást képzel oda, de ami szeptember elejétõl a téren fogadja a látogatót, meglepõ és sokak számára egyáltalán nem mulatságos. Az Európa Nap kanizsai mikro-projektjére pályázó és azt elnyerõ kulturális menedzseriroda, jónevû mûvészekkel kiegészülve, egy favárat kíván felépíteni ezer köbméter fából. Tornyainak legmagasabb részei elérik a tíz métert, belsõ terei szabadtéri színpadnak, sokfajta tevékenységre alkalmas helyszíneknek adnak helyet. A szervezõbizottság elképzelései szerint még a zenés tüzijátékban is innen gyönyörködhetne a város népe. Azért a mûvészi elképzeléseket üzleti érdekeltség is kiegészíti, hiszen ott idõszakosan tizenhat boltocskának jutna hely, ahol az ünnepi vásárok alkalmával ebbéli funkciója is lenne a favárnak. Az objektumot Európa Várnak nevezik majd el azzal a szlogennel, hogy Európa Vár - Vár Európa. A tervet, melyet az ötlet támogatói meghökkentõ és ezért figyelemfelkeltõ alkotásnak minõsítettek, nem övezi még a kanizsai városatyák, városanyák között sem egyöntetû elismerés. A polgári belváros, a maga fõleg barokkos, eklektikus épületeivel véleményük szerint nem egy indián-várhoz hasonló építmény révén kellene, hogy bekerüljön az idegenforgalmi látványosságok közé. Több alkalmas helyszínt is ajánlottak, ahova jobban illene a favár, ahol a „meghökkentés” kisebb lenne ugyan, de a kényesebb ízlésûek igényeit is kielégítené. Valószínûleg azonban mint sokszor tapasztaltuk - minden csoda, három napig tart, Nagykanizsa lakossága be-bejár az ideiglenes üzletekbe is, tán elmegy a protokolláris rendezvényekre az Európa Napon - megszokja a cölöpvárat, ha már úgyis ott van.
L. I.”

Mindez az Ön-Kor-Kép kétezer évi nyolcadik számában jelent meg. (Itt az eredeti – a szerk.) Az eszement ötletet reklámozó cikk ellenére a lap magasztos célokat fogalmazott meg. „1991 áprilisában - azzal a szándékkal indult az ÖN-KOR-KÉP, hogy a települési önkormányzati kéviselõk, polgármesterek folyóiratává váljék. ... arra törekedtünk, hogy segítséget nyújtsunk az eltérõ képesítéssel rendelkezõ képviselõknek az önkormányzásra való felkészülésben.’ Akkor pedig nekünk átlag polgároknak sem illik félvállról venni, hiszen „megírta az újság is” – folytatja levélírónk. Márcsak azért sem mert, akik ezt az Európa váras szörnyûséget kitalálták, tényleg komolyan gondolták. Vélhetõen ezért kritizálja ma egy maroknyi kisebbség a megújult és számomra csodálatos Erzsébet teret. Nekik úgy látszik ma is a favár kellene" – írja K-né H. M.
 

Kanizsa