Az idei rendezvény más, mint a tavalyi, hiszen a programokat a hagyomány és a modernség szövi át – hangsúlyozta Marton István polgármester a Város Napja két napos ünnepségét megnyitó köszöntõjében.

Minden korosztály megtalálhatta a kedvére valót. Az elsõ nap az újdonságok jegyében telt, míg a második napon a múlt, a középkor felidézése volt a jellemzõ. A NeoAnno fesztivál alcímet kapott ünnepségsorozat elsõ napján többek között neves tánccsoportok fellépését tekinthették meg az érdeklõdõk, melyet könnyûzenei koncertek követtek. Idén sem maradt el a tûzijáték, azonban a megszokottól eltérõen az elsõ napon gyönyörködhettek a Városháza tetejérõl kilõtt színes, pattogó alakzataiban.

A megnyitóval egy idõben óvodások mutatták be Ficánkoló címû zenés, mesés mûsorukat a HSMK színpadán a Vackor Óvoda szervezésében.
Száz táblás szimultán sakkversenyre várta Nagykanizsa polgárait Marton István polgármester és az Aquaprofit Nagykanizsai Tungsram Sakk Klub néhány játékosa. A Sisere Fesztiválon tizenkét óvoda néptáncvariációit láthatták. A Hétszínvirág óvoda által szervezett immár 9. fesztiválra közel kétszáz ovis érkezett Szlovéniából, Göntérházáról, Zalalövõrõl, Hahótról és Zalakarosról.
Este a HSMK-ban megnyílt a testvérvárosaink képzõmûvészetét bemutató kiállítás, amely a néhány hete zárult Kendlimajori Testvérvárosi Mûvésztelep munkáját reprezentálta.
Az intézmény színháztermében a díszközgyûlés meghívottjait, közöttük a Csáktornyáról, Kazanlakból, Kovásznáról, Magyarkanizsáról, Saloból, illetve leendõ testvérvárosunkból Bihácsról érkezett testvérvárosi delegációk tagjait Kovácsnné Mikola Mária, a HSMK igazgatóhelyettese köszöntötte.
Ünnepi beszédében Marton István polgármester kiemelte:
– Amikor közel két esztendõvel ezelõtt elkezdtük képviselõtársaimmal a munkát, sok mindent szerettünk volna megjavítani. Voltak elõre kiszámított terveink, végiggondolt elképzeléseink és voltak nagyralátó álmaink is. A mai napon nem szeretnék abba a hibába esni, hogy felsorolom mindazt, ami ezekbõl a tervekbõl, elképzelésekbõl és álmokból megvalósult. Egyszerûen csak örüljünk ennek a szép ünnepnek, városunk elsõ írásos említése 763. évfordulójának. A legnagyobb fák – azt mondják – azért olyan erõsek szélben, viharban, mert gyökereik ugyanolyan mélyen nyúlnak a föld alá, mint amilyen magasra lombkoronájuk nyúlik az ég felé. Ugyanígy minket is, mint minden emberi közösséget, erõssé, ellenállóvá tesznek mélyre nyúló gyökereink. Ezért nemcsak szép, hanem fontos is számunkra múltunk ismerete, az ünnepeink megtartása. Amikor hagyományainkat ápoljuk, valójában a jelenünk és a jövõnk érdekében dolgozunk – mondta a polgármester.
A polgármester a kitüntetések átadása elõtt kitért az ünnepi testületi ülés másik fontos eseményére, hiszen ez alkalommal került sor a több mint két évtizedes együttmûködés írásbeli megerõsítésére a stájerországi Gleisdorf várossal.
A kitüntetettek nevében a város díszpolgára Dr. Márkus Ferenc mondott köszönetet. Élete eddig megtett útját egyetlen szóval, a szolgálat szóval foglalta össze és minõsítette. Emberi és tanári pályája ebben a városban megszilárdult ars poeticáját így fogalmazta meg: Az élet nem sár, hanem finomításra váró arany. S hogy mit gondol a holnapról? Szolgálatot kíván teljesíteni, szolgálatára kíván lenni embernek, világnak, Istennek, hazának és mindenek elõtt a tartalmas élettel megajándékozó városának, Nagykanizsának. Szavait vastapssal jutalmazta a közönség.
A testvérvárosi jó kapcsolat megerõsítéseként a stájer tartomány himnuszának hangjai mellett írta alá Marton István és Christoph Stark polgármester a testvérvárosi szerzõdést. Nem jött üres kézzel Kanizsára a gleisdorfi polgármester és a városának delegációja. Egy virágba borult almafát adott át Marton István polgármesternek e szavak kíséretében:
– Ha úgy ápolják, mint ahogyan a két város közötti kapcsolatot kívánjuk ápolni, akkor ugyanúgy gyümölcsöt fog hozni, mint a két város együttmûködése.
A díszközgyûlés a Szimfonikus Zenekar koncertjével zárult.
A záporokkal tarkított elsõ nap után az idõjárás is kegyeibe fogadta a kanizsai ünneplõket.
Vasárnap délelõtt a Kiskanizsai Általános Iskola Vásárnyitogatója csalogatta a kíváncsi járó-kelõket, városlakókat az Erzsébet térre, ahol a Lippentõs Táncegyüttes néptánc mûsora után a Thury-kantáta õsbemutatójának lehettek részesei a Nagykanizsa Város Vegyeskara elõadásában. A budapesti, de városunkhoz családi és baráti szálon is kötõdõ Szalai Ferenc általános iskolai tanár nagykanizsai témájú versét Hajdú Sándor karnagy, zeneszerzõ zenésítette meg. A Saloi Ifjúsági Harmonia Quintett játékai után az ünnepélyes zászlófelvonásban közremûködõ Köztársasági Õrezreddel az élen elindult az ünnepi menet a Deák térre.
– Elsõ alkalommal 1995-ben emlékeztünk meg a Város Napjáról, Nagykanizsa írásos említésének 750. évfordulója alkalmából – hangsúlyozta többek között köszöntõjében Marton István polgármester, és további jó szórakozást, kellemes idõtöltést kívánt a kanizsaiaknak.

Bakonyi Erzsébet

Képes összeállításunkat április 30-án megjelenõ lapunkban olvashatják.