Magyar kutatóknak állatkísérletekben sikerült koponyán kívül elvégzett elektromos ingerléssel megállítani az epilepsziás rohamok egy bizonyos típusát, eredményüket az egyik legrangosabb tudományos folyóirat, az amerikai Science magazin augusztus 10-i számában ismertették.

Berényi Antal, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Élettani Intézetének tanársegédje a Kossuth Rádió 180 perc címû magazinmûsorában péntek reggel beszélt kutatásaikról.

 Mint elmondta, kutatásuk alapvetõ célja az volt, hogy bizonyítani tudják: a koponyán kívülrõl érkezõ elektromos ingerek segítségével lehet módosítani azokat a folyamatokat, illetve az információfeldolgozást, amelyek az agyban zajlanak. "Ehhez választottunk egy betegségmodellt, egy epilepsziamodellt, ahol az agy normális mûködési struktúrája felborul, és ezt próbáltuk helyreállítani külsõ ingerekkel" - magyarázta Berényi Antal.
A kutató szerint kísérletsorozatuk vívmánya, hogy az elektródokat nem az agyba implantálják, ahogy például azt a Parkinson-kór kezelésében már régóta alkalmazzák, hanem a koponyacsont külsõ felszínére. "Ez azt jelenti, hogy a koponyát nem kell felnyitni, a bõr alá, a koponyacsont külsõ felszínére ültethetõ az elektróda" - tette hozzá.
Berényi emlékeztetett arra, hogy az összlakosság mintegy 1 százaléka szenved epilepsziában, ami 100-150 ezer embert jelent Magyarországon. Az érintett páciensek 20 százaléka gyógyszerekkel nem kezelhetõ. Az új eljárás rajtuk, azaz körülbelül 30 ezer emberen segíthetne. A jövõre vonatkozóan a kutató elmondta, hogy alkalmas lehet az eljárás más jellegû betegségek kezelésére is, ha célzottan más agyterületeket ingerelnek így, például depresszió vagy más pszichiátriai kórképek esetében is segíthet módszer.
A most publikált állatkísérletes eredmények után a humán próbákra is szükség lesz, amelyek Berényi Antal reményei szerint minél hamarabb megkezdõdnek. Ezt azonban vélhetõen másik kutatócsoport fogja elvégezni a megfelelõ engedélyek beszerzését követõen.
A Science magazinban közzétett tanulmányban szerzõként és kapcsolattartóként szerepel Buzsáki György Agy-díjas kutató is, akinek a Newark-i Rutgers Egyetemen, valamint a New York-i New York Egyetemen lévõ laboratóriumában Berényi is munkatársként tevékenykedik (http://www.sciencemag.org/content/337/6095/735.abstract).

MTI-Kanizsa