A Magyar Közlöny hétfõi számában megjelent a 2013. január elsejétõl mûködõ járási hivatalok székhelyét és illetékességi területét tartalmazó lista.

 A járások kialakításának elveirõl és az elõkészítés feladatairól tavaly szeptember 1-jén döntött a kormány, 2013 januárjától országszerte 175 járási, a fõvárosban pedig 23 kerületi kormányhivatal kezdi meg mûködését. A nagyobb településeken ügyintézésre a járási hivatalok részeként mûködõ, hétfõtõl péntekig 8 órától 20 óráig nyitva tartó kormányablakokban lesz lehetõség.
A kormány júliusban fogadta el a járási (a fõvárosban kerületi) hivatalokról szóló rendeletet, amelyben azok felállítását, mûködését és illetékességi körét szabályozzák. A fõvárosi kormányhivatal szervezeti egységeiként mûködõ 23 kerületi hivatal az államigazgatási ügyeket veszi át a kerületektõl, tehát ezekben intézik majd a gyermekvédelmi, gyámügyi és szociális ügyeket, ide tartoznak majd az okmányirodák, továbbá a munkaügyi és népegészségügyi kirendeltségek, összesen körülbelül 80 ügykör.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) hétfõn az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: "a járások és a járási székhelyek kialakításának alapelve az volt, hogy a megyék határaihoz igazodva az állampolgárok számára biztosítsa az államigazgatási szolgáltatásokhoz való gyors és könnyû hozzáférést, és a jelenleg létezõ ügyintézési helyszínek lehetõség szerint maradjanak meg".
A tárca tájékoztatása szerint minden egyes járásszékhelyen lesz járási hivatal, amely a megyei kormányhivatalok szervezeti egységeként mûködik majd. A kormányrendelet tételesen rögzíti az egyes járási hivatalok székhelyéhez tartozó településeket is. Budapesten nem járási, hanem kerületi hivatalok alakulnak minden kerületben, szintén a fõvárosi kormányhivatal részeként - írta a KIM.
A Magyar Közlönyben közzétett kormányrendelet mellékletében felsorolják az összes járási hivatali székhelyet, az azokhoz tartozó településekkel együtt.
A rendelet értelmében arra is van lehetõség, hogy a járási hivatal illetékességét megváltoztassák, és új járási hivatalt alakítsanak ki. A jogszabály kimondja: ha települési képviselõ-testület határozatban kezdeményezi a településnek másik járási hivatal illetékességi területéhez történõ átcsatolását, illetve új járás kialakítását, a fõvárosi és megyei kormányhivatal megvizsgálja az átcsatolás, illetve új járás kialakításának indokoltságát. Az ilyen kezdeményezés különösen indokoltnak minõsül, akkor ha ezzel az államigazgatási feladatok hatékonyabb ellátása biztosítható, vagy ha a közlekedési feltételek jelentõsen megváltoznak - olvasható a rendeletben.
A fõvárosi és megyei kormányhivatal kormánymegbízottja a képviselõ-testületi határozatot - az átsorolásban érintett járási hivatalok vezetõinek, valamint a fõvárosi és megyei kormányhivatal véleményének a csatolásával - küldi meg a közigazgatás szervezéséért felelõs miniszternek.
A miniszter a javaslatát az általános önkormányzati választások évében április 30-ig nyújtja be a kormány számára valamennyi, az adott idõszakban beérkezett kezdeményezésrõl. A kormány döntése alapján egy település másik járáshoz történõ átcsatolása, illetve új járási hivatal kialakítása az általános önkormányzati választások napjával történhet meg
A rendelet rögzíti azt is: a járási hivatalok ingyenes használatába kerülõ ingó- és ingatlanvagyon elemei, valamint az átveendõ köztisztviselõk számának és feladatainak meghatározása érdekében a minisztérium - a KIM Vagyonkezelõ Központ, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, valamint a fõvárosi és megyei kormányhivatalok közremûködésével - felmérést végez valamennyi települési önkormányzatnál.

MTI - Kanizsa