Örömteli várakozással tekintettem Fejtõ Ferenc születésének 103. évfordulójára rendezendõ emlékest elé. A program kissé „eltitkolt” volt, ennek ellenére egy jó kikapcsolódás reményével kecsegtetett. Úgy véltem, hogy Havas Judit és Varus Xaver személye garancia lehet erre. Ráadásul két ritkaságszámba menõ programmal is készültek a szervezõk. Minden adott volt tehát ahhoz, hogy a külvilág tragikus és vészjóslóan terhes világából kiszakadva, a kultúra és a mûvészetek világában lazuljunk.

A Fejtõ Ferenc tiszteletére rendezett emlékest köszöntõkkel kezdõdött. Elsõként dr. Kovács Loránt a Fejtõ Ferenc Alapítvány elnöke vázolta az alapítvány történetét és céljait. Utóbbiak közül a Fejtõ-emlékház, a diákok számára rendezendõ nyári szabadegyetem és egy díj létrehozását emelte ki Kovács Loránt. Az elnök köszöntötte az est fellépõit, Akko város (Nagykanizsa testvérvárosa) polgármesterét és Dénes Sándor Nagykanizsa város alpolgármesterét. Shimon Lancry, Akko polgármestere személyében elõször látogatott városunkba izraeli testvérvárosunk elsõ embere, aki európai utazását megszakítva érkezett Nagykanizsára. Illõ lett volna szót adni neki, nem kevésbé Dénes Sándor alpolgármesternek, aki biztosan szívesen osztotta volna meg gondolatait Fejtõ Ferencrõl és a Zsinagóga jövõjével kapcsolatban. A magam részérõl ekkor kapták a szervezõk az elsõ fekete pontot. A protokoll szabályait átlépve, udvariatlanságnak is felfogható ez a gesztus. Dr. Székely István a Nagykanizsai Zsidó Hitközség elnökének köszöntõjérõl inkább nem írnék semmit. Viszont profi volt dr. Feldmayer Péter, a MAZSIHISZ elnökének beszéde mind tartalmában, mind idõtartamában. Ezek után Lévai Péterné olvasta fel Konok Tamás megnyitóbeszédét, amit Fejtõ Ferenc felesége, Hilmayer Róza képeinek kiállításához írt. Sajnos a képeket a szervezõkön kívül nem látta senki, mivel a kiállítás más épületben volt, amit Szemenyey Nagy Tibor egyébként ügyesen rendezett meg. Hát, mit mondjak, elég szürreális élmény volt megélni ezt a kiállítás megnyitót képek nélkül. Második fekete pont. A mûsor dramaturgiailag jól felépített volt és ez Havas Judit érdeme. A kiválasztott versek a magyar irodalom gyöngyszemei közül kerültek ki, s ezeket mély átéléssel adta elõ a Radnóti-díjas versmondó. Varnus Xaver a tõle megszokott humorral vezette fel Bach mûveibõl összeállított mûsorát. Igazi telitalálatnak számított a Szól a kakas és az Elindultam szép hazámból címû dalokból összegyúrt orgonafantázia. A verses-zenés est befejezéseként Fejtõ-változatok címmel egy filmet mutattak be, amiben Varnus Xaver Fejtõ Ferenccel beszélgetett. Az érdekes beszélgetést csak az elsõ pár sorban lehetett hallani, emiatt többen elhagyták a helyszínt. Harmadik fekete pont. A jó szándékú amatörizmusból fakadó hibák erõsen lerontották az est, amúgy emelkedett hangulatát.
 

H.Gy.