Terveink szerint a Kanizsa Hetilap új rovatot indít „Elsõkézbõl Cseresnyés Péter polgármestertõl” címmel. A városvezetõ maga világít rá arra, miért volt szükség bizonyos döntések meghozatalára a nagykanizsaiakat leginkább érintõ kérdésekben.

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyûlése a 2012. szeptember 4-i ülésén több fontos döntést hozott. Ezek egyike volt az ebrendészeti hozzájárulásról szóló önkormányzati rendelet megalkotása. Hogy miért volt erre szükség?

Az Országgyûlés az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló 1998. évi XXVIII. törvényt (Avt.)2011.évi CLVIII. törvénnyel, 2012. január 1-i hatállyal módosította, lehetõvé téve a települési önkormányzatok számára, hogy a jogszabályokban elõírt és az ebekkel kapcsolatos kötelezõ feladataikkal összefüggésben a négy hónapos kort betöltött eb után a kutya tulajdonosától évente ebrendészeti hozzájárulást szedhessen be.
A törvénymódosítás állatvédelmi szempontból a két legégetõbb kérdésre próbál megoldásokat találni a helyi önkormányzatokon keresztül: ezek a tartott ebállomány ismeretlen nagysága és a kóbor ebek magas száma.
Becslések szerint mintegy kétmillió kutya él Magyarországon, a gazdátlan ebek száma eléri a százezret. Mindemellett az elvadult kóbor kutyák óriási károkat okoznak a mezõgazdasági haszonállatokban, a vadállományban és az egyéb természeti értékekben. E kaotikus állapot felszámolásának – nemzetközi viszonylatban is – leghatékonyabb eszköze a kutyák minél szélesebb körû egyedi jelölése és nyilvántartása, valamint ivartalanítása.
Nagykanizsán a becslések szerint, a legutolsó, még valósnak tekinthetõ, a Közigazgatási Osztályon kezelt nyilvántartás alapján is mintegy háromezer kutya él, a kóbor kutyák jelenlegi száma nem mondható jelentõsnek. A bizonytalan becslésbe bocsátkozások helyett pontos képet adhat az ebek önkormányzatok által végzett összeírása, amit egyébként az állatvédelmi törvény kötelezõen elvégzendõ feladatként elõ is ír 2012. évtõl az önkormányzatok számára.
Az elfogadott rendelet társadalmi hatásaként várható, hogy nõni fog a kutyatartók felelõsségérzete, és így jelentõsen csökken közép- és hosszútávon a kóbor kutyák száma. Ez pedig a lakosság biztonságérzetének javulását is eredményezni fogja.
Gazdasági, költségvetési hatásként elmondható, hogy az ebrendészeti hozzájárulás évente az önkormányzatnak olyan bevételt jelent majd, ami fedezi az ebek nyilvántartásával járó adminisztratív kiadásokat, illetve a jelenlegi évi két millió forinthoz képest emelkedhet az az összeg, amit a város állatmenhelyének fenntartására, fejlesztésére, és a mûködtetés finanszírozására, illetve kutyapiszok gyûjtõedények beszerzésére is fordíthat.
A rendelet megalkotása természetesen adminisztratív terheket növelõ hatással is bír, hiszen a rendelethez kapcsolódóan sor kerül az új, megfelelõ nyilvántartás bevezetésére az ebekrõl. Az ebrendészeti hozzájárulás bevételei lehetõvé teszik majd ezen nyilvántartás vezetésének és folyamatos aktualizálásának lehetõségét.
2013. évtõl kezdõdõen a kutyák mikrochippel történõ ellátása egyfajta biztonságot is fog jelenteni a kutyatartó gazdáknak, hiszen, ha elkóborol az eb, annak beazonosítása, és a tulajdonosnak való visszaszolgáltatása rövidebb idõ alatt megoldható lesz majd.
Mindemellett úgy gondolom – és talán ez a legfontosabb –, hogy várható lesz ettõl a rendelettõl az is, hogy a felelõs állattartók több figyelmet fordítanak majd környezetük védelmére, így városunk környezete élhetõbb, egészségesebb lesz. Ezen túlmenõen a felelõs állattartás következménye még az is, hogy a gazdák többet tesznek a kutyák szökésének megakadályozása, valamint azok életminõségének javítása érdekében.
Egy másik fontos kérdésben is döntést hozott a testület a tiltott közösségellenes magatartásról szóló rendelet módosításakor.
Ennek célja egyértelmû és világos: legyen rend a város utcáin, terein az itt élõ polgárok védelmében, nyugalmuk biztosítása érdekében. Ezért szabályoztuk például a jelentõs zajhatással járó munkák – például fûnyírás – hétvégi idõkorlátját, hiszen a pihenéshez, a nyugodt környezethez való jog mindenkit megillet.
A másik fontos terület értékeink megóvása. Az Erzsébet tér például mindannyiunk adóforintjaiból készült, és Nagykanizsa egyik büszkesége, amely, mint azt az elmúlt hónapok bebizonyították, a pihenést, a kikapcsolódást szolgálja sokak számára. Természetes, hogy ezt az állapotot fenn kell tartani. Ezért döntött úgy a közgyûlés, hogy azokat az eszközöket, amelyek kárt okozhatnak a burkolatban, a mûtárgyakban és amelyek – felelõtlen használat mellett – mások testi épségét is veszélyeztetheti, kitiltja a belvárosi terekrõl, hiszen több állampolgári jelzés is érkezett hozzám ebben a témában.
Fontos leszögezni: a cél a kanizsai polgárok nyugalmának biztosítása, hiszen önkormányzatunk egyik fontos feladata az itt élõk védelme, komfortjának megteremtése, javítása.
A rendeletek teljes terjedelmükben megtekinthetõk a www.nagykanizsa.hu honlapon.
Az esetlegesen felmerülõ kérdéseket várom a cseresnyes.peter@nagykanizsa.hu e-mail címre, illetve fogadóórámon minden hónap elsõ szerdáján szívesen állok a város lakosságának rendelkezésére.

 Cseresnyés Péter polgármester