A bérmálás a Szentlélek fogadásának szentsége. Pünkösdhétfõn két csoportban, délelõtt és délután történt meg a bérmálkozás a Felsõvárosi Templomban. Balás Béla kaposvári megyéspüspök a szülõk, kereszt-és bérmaszülõk jelenlétében 97 nyolcadik osztályos és felnõtt hívõt részesített a bérmálás szentségében. Az alábbiakban a kaposvári megyés püspök gondolataiból idézünk.

„A személyiség mélyére, mint egy hamvadó tábortûz parazsára ráfúj az isteni szeretet, a Szentlélek, és fellobban ugyanaz a láng, amit már megkapott a keresztelkedéskor, de sajnos az egész gyakorlatunk elcsúszott baba-irányba. ... Isten ezt a keresztséget ébreszti, aktualizálja a bérmálással. Kívülrõl alig látszik belõle valami. Külsõ jelek minden ilyen belsõ eseményt kísérnek, a bérmálásnál az illatos olaj-kereszt kívül, egy értelmezõ magyar mondat, pár másodperc – de Isten közben belül érint. Segít elmozdulni a gyerekeskedésbõl, elmozdulni a felelõs felnõttség felé. Nem varázslás, nem úthengerként mûködik, hétfõ estére még nem mutatkozik valószínûleg, hanem 10 év alatt fokozatosan beérik, hogy nincs egyedül, a kapcsolatnak hatalmas távlata, ereje és utánpótlása van.”

„Szentlélek nélkül a vallás nyögvenyelõs, dögunalmas, komikus és elavult erõlködés. Lélektelenül a szentség részünkrõl csak szenteskedés, Istent gyalázza, embert alázza. A Személyes Lélek nélkül a hittan csak lecke, az erkölcs gátlássá silányul, a hazáról csak szavalnak, a világ kísértéssé torzul.”

„Ha Isten szava számomra már nem pusztán a papíron van, hanem belém épül, akkor elérte a célját. A hitem életté válik. Ez azt jelenti, hogy amíg az iskolás hittanból legfeljebb langyos illemtan következik, addig a bibliás ember kitûnõ érzékkel eltalálja, az adott körülmények közt, hogyan kell Jézust követnie. Az ilyen embernek ugyanis, mint a jó muzsikusnak, „belsõ hallása” van, élõ Szentlélekre figyel, hûségét megtartva, könnyedén tud – ha kell – változni is.”

„Igenis létezik személyes gonosz, a sátán, akinek bõven akadnak ötletei, hogyan kedvetlenítsen el minket. Viszont állandóan velünk van a vigasztaló Szentlélek is. Õ eszünkbe juttat mindent, s elvezet bennünket a teljes igazságra. Most még nem tudjuk, mi a teljes igazság, azt egyedül a mennyei Atya ismeri, aki elvárja, hogy abba mi is beledolgozzunk.”

„Isten szeret engem. Soha, semmiféle negatív élmény, betegség, csalódás vagy magány közben nem gondoltam arra, hogy lázadó vagy káromló módon reagáljak. Teljes bizonyossággal hiszem és tudom, Isten maga a jóság. Nincs más magyarázat a létre, a személyes életemre, csak az, hogy a Jóság diktálja a mindenséget.”