A Zala megyei zsidótemetõk felújítását dokumentálja Zóka Gyula fotókiállítása, amely Üzennek a kövek címmel nyílt meg Zalaegerszegen, az Apáczai Csere János Mûvelõdési Központban (ÁMK).

A zsidótemetõk felújítása 2006-ban kezdõdött el a Zala megyei falvakban. Zóka Gyula fotográfus végigkísérte a rekonstrukciós munkákat. A riportfotókon - melyekhez Arany Horváth Zsuzsa írt emléksorokat - megörökítette a felújítás elõtti állapotokat, a gazzal benõtt síremlékeket, majd a felújítás utáni átadás pillanatait. A néhány évvel, hónappal késõbb, ugyanazon a helyszínen készült fotókon a gondozott sírkertek láthatók.
A tárlat utolsó képein a felújításra váró sírkertekrõl készült felvételek láthatók, mintegy utalva arra, hogy a munka még nem fejezõdött be - mondta el Zóka Gyula az MTI-nek.
Emlékezés nélkül nincs jövõ, a temetõ a kultúránk része, ezért oda kell figyelni arra, hogy a sírkertek megmaradjanak és látogathatók legyenek. A zsidótemetõk állapotát tekintve az utolsó elõtti percben vagyunk, ha nem fordítunk kellõ figyelmet a gondozásukra, öt-tíz év múlva véglegesen el fognak tûnni - figyelmeztetett Siklósi Vilmos, a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség elnöke.
Hozzáfûzte: az országban több mint 1600 elhagyott zsidótemetõ van. Rendbetételükkel a helyi önkormányzat és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) "nagyon nehezen birkózik meg". A Zala Megyei Önkormányzat és a MAZSIHISZ között 2006-ban az országban egyedülálló együttmûködési megállapodás született, amelynek értelmében minden évben egy-egy millió forinttal járulnak hozzá a zalai sírkertek felújításához. A Zalaegerszegi Zsidó Hitközség a munka szervezéséhez, a ledõlt, összetört sírkövek, a holokauszt áldozatainak állított síremlékek felújításához nyújt segítséget. Minden sírkertben emlékezõhelyet állítanak fel, ahol kegyeletbõl bárki elhelyezhet egy csokor virágot, vagy zsidó szokás szerint egy-egy emlékkövet.
Siklósi Vilmos felidézte, hogy azokon a településeken, ahol zsidók éltek, az egyik legfontosabb feladatuknak tartották, hogy létrehozzák a chevrá káddisát, a temetkezéssel foglalkozó egyletet. Több mint fél évszázad elteltével viszont nem könnyû feladat rátalálni az elhagyott sírhelyekre. A zalatárnoki zsidótemetõt például szájhagyomány útján kutatták fel, a söjtöri bokorsövénnyel körbevett síremlékeket pedig egy kukoricatábla kellõs közepén találták meg.
A helyi önkormányzatok támogatásával az elmúlt években Pacsán, Nagykapornakon, Dobrin, Pákán, Zalalövõn, Türjén, Mihályfán és Lentiben újították fel a zsidótemetõket. A hitközség tudomása szerint Zala megyében 37 zsidótemetõ található, a tervek szerint öt-tíz éven belül valamennyi kegyhelyet felújítanak - hangsúlyozta Siklósi Vilmos.
"A zalai falvakból teljesen eltûntek a zsidók, a nagyobb városokban még élnek kis lélekszámú csoportjaik, megfogyatkozott hitközségeik." 1941-ben Zala megye lakosai közül 7027-en vallották magukat izraelita hitfelekezetûnek, ez a szám kiegészült még 48 jiddis és héber anyanyelvû lakossal, valamint 877 keresztény vallású zsidóval. A legújabb kutatások szerint öt és félezer zalai zsidót deportáltak, és csak minden tizedik ember élte túl a holokausztot - olvasható a kiállítás egyik emléktábláján.
Az Üzennek a kövek címû kiállítás november 14-ig tekinthetõ meg az Apáczai ÁMK-ban.

MTI - Kanizsa