Ezt az édesapjától hallott, egyébiránt pedig nagyon is megszívlelendõ gondolatot dr. Horváth László hatósági állatorvos osztotta meg a hallgatósággal a Magyar Plakátház földszinti tanácstermében. Ugyanis tegnap délután Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata a kutyatartással kapcsolatos kérdéskört is érintve, a lakossági vélemények, javaslatok megismerése érdekében városi fórumot tartott.

Több tucatnyi érdeklõdõ volt kíváncsi a meghívóban jelzett elõadásokra, amelyek sorát városunk polgármestere nyitotta meg. Cseresnyés Péter „Felelõs kutyatartás - önkormányzati intézkedések, tervek” címmel megtartott elõadásában elõször a hatályos törvényi szabályozást, és annak indokait vázolta fel. 2012. január 1. napjától, legalább 3 évenként kötelezõvé vált az önkormányzatok számára az úgynevezett „ebösszeírás”, valamint ettõl az idõponttól az önkormányzatok – az Országgyûlés döntése alapján – jogosulttá váltak „ebadó” kivetésére is. A polgármester kifejtette, hogy az önkormányzat elõször a város lakosságának véleményét kérte ki az ebrendészeti hozzájárulás kivetésének tárgykörében, elsõsorban a Kanizsa Hetilapban közzétett kérdõív, másrészt pedig a város honlapján biztosított online válaszadás lehetõségével. Az emberek véleményének kikérése a következõ eredményre vezetett. A szép számmal leadott szavazatok alapján a válaszadók mintegy 86 százaléka gondolta úgy, hogy az ebrendészettel kapcsolatban felmerült költségeket kizárólag a kutyatartók fizessék meg, így tehát a válaszadók többsége egyértelmûen támogatta az ebadó bevezetését.

Az önkormányzat több hónapos egyeztetést követõen, ez év szeptember 4. napján döntött az ebadó bevezetésérõl. Azonban a város vezetése a befolyó adóforintokból nem csak a szûken vett és értelmezett ebrendészeti feladatokat szeretné majd ellátni, hanem – a kutyatartók terheinek csökkentése érdekében – a jövõ évtõl, a minden 4 hónapos kort meghaladott kutyába kötelezõen beültetendõ transzponder (mikrochip) „telepítés” költségeinek jelentõs részét is át kívánja vállalni.
Cseresnyés Péter a továbbiakban kifejtette, hogy az önkormányzat nem kevés összeggel támogatja évrõl-évre a nagykanizsai vasútállomás alatt mûködõ állatmenhelyet. Ennek ellenére a menhely túlzsúfolttá vált, illetve már nem képes egyértelmûen kielégíteni az egyre növekvõ igényeket, uniós követelményeket, jogszabályi elõírásokat. Itt példaként említette meg egy elkülönített, különálló karanténsor megépítésének szükségességét.
Szóba hozta a polgármester az immár sok éve hallogatott kutyafuttatók kiépítésének kérdését, illetve ennek jogosan felmerülõ igényét is. A városvezetés ezért a befolyt adóforintokból ezt a célt is meg kívánja valósítani, azaz néhány éven belül szeretne több kutyafuttatót is átadni Nagykanizsa kutyás közösségének. Hasonlóképpen tervezik a kutyaürülék-gyûjtõ edények „tömeges” kihelyezését is.
Ezután Cseresnyés Péter egy nagyon fontos, új beruházás tervét említette meg, mégpedig az állati tetemek uniós normáknak megfelelõ ártalmatlanításának szükségességét, hiszen, mint elmondta, csak Nagykanizsán, mintegy évi, 1 tonnányi megsemmisítendõ állattetem gyûlik össze. Az dögkutak bezárása után itt szintén egy sok éve meg nem oldott, problémás kérdés rendezésének a kényszerével találta szemben magát az önkormányzat, amely kérdés megnyugtató rendezésének a lehetõségére a városvezetés ezirányú tárgyalásainak köszönhetõen, most nyílhat lehetõség. Nagykanizsa térségi központ szerepét is kihasználva, egy állattetem-égetõ megépítésének a lehetõségét vizsgálja jelenleg is a város vezetése, amelynek finanszírozására szintén a beszedett ebadó-forintokból nyílhat majd alkalom.
Ezután a polgármester néhány „életképet” mutatott be a hallgatóságnak a nagykanizsai állatmenhelyrõl a kivetítõ segítségével. Hangsúlyozta, hogy miután egy intenzívebb munkába kezdtek az állatmenhely dolgozói, így talán többen is odafigyelnek most az ott folyó munkára, ezért talán több segítség is érkezett az utóbbi idõben az állatmenhelyhez. Itt említette meg Cseresnyés Péter, hogy ennek az áldozatos munkának volt az eredménye a helyi FIDESZ frakció múlt havi, 100 ezer forintot meghaladó adományozása is, amibõl – információi szerint – a menhely a kutyaházak egy részének a cseréjét kívánja elvégezni. Hangsúlyozta, hogy többek között éppen ezért is van szükség az ebadó bevezetésére, hogy az állatmenhely fejleszthetõ, bõvíthetõ legyen.
Tehát a menhely fenntartása és fejlesztése, kutyafuttatók kialakítása, kutyaürülék-gyûjtõ edények kihelyezése, a kötelezõ transzponder beültetésének támogatása, valamint az egyéb ebrendészeti feladatok ellátása, illetve az állati tetemek rendkívül szigorú uniós normáknak megfelelõ ártalmatlanításának a megoldása okán döntött úgy a város Közgyûlése, hogy bevezeti az ebrendészeti hozzájárulást, aminek mértékét évi néhány ezer forintban határozta meg.
A polgármester egyértelmûen leszögezte, hogy az ebadóból befolyó teljes összeget az állatvédelmi feladatok ellátására fogják fordítani, tehát itt nincs arról szó, hogy a kutyatulajdonosoktól beszedett ebadóból valamely teljesen más feladatot akarna majd ellátni a város. Cseresnyés Péter kiemelte azt is, hogy reményei szerint az ebadó bevezetése a felelõs kutyatartást fogja támogatni és erõsíteni. Azaz elsõsorban azt, hogy csak olyan ember tartson kutyát, aki képes az állatról való gondoskodásra, annak ellátására, és éppen ezért hajlandó erre a célra áldozni is. Az ebadó pontosan ezt a célt is szolgálja, azaz azoknak az embereknek a kiszûrését, akik alkalmatlanok e felelõsségteljes, néha nehéz és néha költséges, de mégoly hálás feladat ellátására.
És hogy az ebadó miatt több lesz-e a kitett, kóbor állat? – tette fel a kérdést a város elsõ embere, majd mindjárt meg is válaszolta azt. Eleinte – mondta ki egyértelmû véleményét. Ugyanis a polgármester szerint a helyzet gyorsan normalizálódni fog, hiszen így az, akinek nem való lenne a kutyatartás, az a jövõben nem is fog kutyát tartani, míg a gondos gazdik ezt az évi néhány ezer forintos adót nem sarcként, hanem egy jó és szükséges feladatcsoport ellátásának költségeként fogják majd értelmezni.

Ezután az „Állattartás szabályozása - jogszabályi változások, hatósági feladatok” címmel dr. Horváth László elõadása következett. A Zala Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága Nagykanizsa Kerületi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenõrzõ Hivatal képviseletében megszólaló szakember elõször ismertette a törvényi és kormányrendelet szintû jogszabály-változásokat és hatósági feladatokat, majd a chippelés szükségességének kérdéseit elemezte, illetve gyakorlati bemutatót is tartva magyarázta el a beültetés folyamatát és a transzponder mûködését. A hatósági állatorvos hangsúlyozta: fontos a szabályozás, fontos az emberekben a felelõs kutyatartás szemléletének a kialakítása, mert ugyanis az ebtartás bizony komoly feladat, sõt, mi több, veszélyes üzem. A kutyás gazdi felelõs a négylábújáért, és a törvényi, kormányzati és önkormányzati szintû részletes szabályozás mindenkinek az érdeke, amibe természetesen magát az állatot is bele kell érteni. A jövõ évtõl kötelezõ chippelés is ezt a célt szolgálja elsõsorban, hogy a kutya azonosítható, és így a gazdája adott esetben akár felelõsségrevonható is legyen. Az állatorvosoknak a chippek kötelezõ beültetését legfeljebb a veszettség elleni oltások beadásával egyidejûleg be kell majd fejeznie.
A jogalkotó célja elsõsorban a rendteremtés, illetve a kóbor ebek számának csökkentése és egy felelõsebb szemléletû kutyatartás kialakítása volt, mégis azzal, hogy az önkormányzatok egyébként immár nem jogosultak az állattartás korlátozására.
Az új szabályozás számos mentességet is ad a kutyatartóknak, hiszen nem szedhetõ ebrendészeti hozzájárulás a magyar fajta kutyákra (puli, kuvasz, stb.), az ivartalanított (szuka) kutyákra, az állatmenhelyrõl örökbe fogadott kutyákra, illetve az orvosi rendelvény alapján, terápiás célból tartott kutyákra (pl. vakvezetõ) sem. Ezek tehát mentesek az ebadó alól.
Fontosnak tartotta kiemelni a hatósági állatorvos azt is, hogy a jogi szabályozás 3500 Forintban maximálta a transzponder árának, beültetésének és a regisztrációjának a költségét. Hangsúlyozta továbbá, hogy a nagykanizsai állatorvosok is partnerek abban, hogy az önkormányzattal jelenleg is folyó tárgyalások eredményeképpen, a jövõ év januárjától, elõreláthatóan fél évig kedvezményesen, 3000 forintért végezzék majd el a transzponderek beültetését. Az errõl való tényleges megállapodás azonban csak egy késõbbi idõpontban fog konkrétan realizálódni, jelenleg még csak egy tervrõl, egy lehetséges elképzelésrõl beszélhetünk.
Ugyanez igaz az önkormányzat által, a chippelések esetére tervezett támogatás nyújtására is, amit az vehet majd igénybe, aki igazolja, hogy az ebadót egyébként megfizette. Ekkor az önkormányzat, a tervek szerint egy bizonyos összeget átvállal majd a chippeltetés költségébõl. Ennek a finanszírozása is az ebrendészeti hozzájárulásból történne, azonban a részletekrõl, és a támogatás pontos mértékérõl elõreláthatólag majd csak a soros közgyûlés fog dönteni.

Dr. Szabados Gyula önkormányzati tanácsadó is megerõsítette, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata a jogszabályokban elõírt és az ebekkel kapcsolatos kötelezõ feladataival összefüggésben a négy hónapos kort betöltött eb után ebrendészeti hozzájárulást vezetett be a 40/2012. (IX. 12.) önkormányzati rendeletével, 2013. január 1. napjától.
Szóba került: hogy a felsorolt célok közül a 2013. január 1-tõl kötelezõ mikrochip beültetését az önkormányzat milyen mértékben tudja majd támogatni, döntés még nem született, hiszen a 2012. szeptemberi Közgyûlésen csak politikai szándéknyilatkozat hangzott el a város vezetésétõl és Cseresnyés Pétertõl arra vonatkozólag, hogy a kötelezõ mikrochip beültetés költségéhez az önkormányzat mindenképpen támogatást kíván nyújtani. A konkrét támogatás mértékére és módjára vonatkozóan döntést a nagykanizsai önkormányzat -mivel már az ebösszeírás összesítésének elõzetes adatai is rendelkezésre állnak -a november végi közgyûlésen fog hozni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a város honlapján könnyen és gyorsan elérhetõ a mai naptól az erre vonatkozó elõterjesztés illetve a korábbi közgyûlési határozatok és döntések, amelyekbõl részletesen és pontosan megismerhetõek az ebrendészeti hozzájárulással kapcsolatos rendelkezések is.

A fórum utolsó elõadója a Zalai Kutyasuli vezetõje, Gróf Krisztián volt, aki „Tudatos, felelõs kutyatartás a "Tükör módszer" alapján” címmel szólt a hallgatósághoz. Az érdekes elõadását egy rövid kisfilmmel is színesítve mutatta be a kutyaiskolát és a „tükör módszert”. Kifejtette, hogy már a jövõ év elején tervezik egy 8-10 fõvel mûködõ kutyasuli elindítását Nagykanizsán, ahova várnak minden gazdit. Kutyaóvoda, alapfokú és haladó kutyaiskola is szerepel az elképzeléseik között. A „tükör módszer” segítségével nem csak a kölyökkutyákat segítik az újdonsült kutyatartóknak szocializálni, hanem megoldást kínálnak a kezelhetetlenebb, nem megfelelõen nevelt és tanított ebek helyes kiképzésére is. Az elõadó hangsúlyozta, hogy elsõsorban nem a kutya, hanem bizony a gazdi az, akinek felelõssége van a kutya szocializálásában, és aki nem tanul meg „kutyául”, annak szinte állandóan visszatérõ problémákkal kell majd szembenéznie. A „tükör módszer” ebben is segít, hiszen nem csak a kutyákat, hanem a gazdákat is tanítja és képzi, összhangot alakítva ki a négylábú és az érte felelõs ember között. Zárásként Gróf Krisztián is a felelõs kutyatartás szükségességére hívta fel a figyelmet.

A fórum a hallgatóság hozzászólásaival folytatódott, ahol az elõadók válaszoltak a lakosság kérdéseire. Tóth József kiskanizsai kutyakiképzõ hozzászólásában elõször megdicsérte az állatmenhelyet, kifejtve, hogy véleménye szerint az utóbbi idõben jó irányba indultak el ott a dolgok, majd a polgármestertõl várt választ kutyafuttatók, helyi kutyás szervezetek támogatása, kutyaürülék-gyûjtõ edények kihelyezése, valamint az ebtartással kapcsolatos helyi rendelet tekintetében. Cseresnyés Péter válaszában kifejtette, hogy az ebadó bevezetésével egy hosszú, több éves folyamat elsõ lépésérõl van szó. Az önkormányzat célja a rend megteremtése, de ez nem fog egyik pillanatról a másikra megvalósulni. Az ebrendészeti hozzájárulás célja éppen az, hogy lehetõség nyíljon szerte a városban kutyaürülék-gyûjtõ edények kihelyezésére, kutyafuttatók megépítésére, egyesületek és társadalmi szervezetek támogatására, a menhely fenntartására, az állati tetemek uniós elvárásoknak megfelelõ ártalmatlanítására. Ezen célok maradéktalan megvalósítása egy több éves folyamat eredménye lesz, de elengedhetetlen az emberek tudatának befolyásolása, alakítása is. Hiszen hiába létesít kutyafuttatókat a város, ha a gazdik nem oda viszik a kutyáikat, hiába helyeznek ki gyûjtõedényeket, ha megrongálják, tönkreteszik azokat. Éppen ezért fontos az ebtartók szemléletének befolyásolása, helyes irányba történõ fejlesztése, és ennek éppen az egyik eszköze az ebadó. Ugyanis így elérhetõ, hogy néhány éven belül csak az tartson kutyát, aki arról felelõsen, mások zavarása nélkül gondoskodni tud.
Kunics Éva és Péterfai Ildikó palini lakosok a kutyaürülék-gyûjtõ edények nagyszámú kihelyezését kérte a polgármestertõl, aki válaszában megismételte: ezt a célt is szolgálja az ebadó bevezetése. Péterfai Ildikó és Horváth János kutyatartók a chippelés részletei felõl érdeklõdött dr. Horváth László hatósági állatorvostól, aki elmondta: a jelenlegi szabályozás szerint a transzponder behelyezése minden 4 hónapos kort elért kutya esetében kötelezõ, majd további kérdésre kifejtette: a jogi szabályozásban nincs olyan kategória, hogy „harci kutya”. Csak a viselkedése alapján lehet egy ebet – bármilyen kutyát, tehát akár egy tacskót is – veszélyessé nyilvánítani, de ez fajtától független. A hatóságilag veszélyessé nyilvánított ebekre viszont magasabb adófizetési kötelezettség vonatkozik. A hatósági állatorvos itt ismételten utalt a gazdák kiemelkedõ felelõsségére.
Kunics Éva a közterület-felügyelõk szigorúbb fellépését hiányolta a hanyag kutyás gazdik esetében, hiszen elmondása szerint sokan nem szedik össze a kutyaürüléket, sokan kóborolni hagyják a kutyáikat például Palinban is. Baracskai László a közterület-felügyelet képviseletében adott válaszában kiemelte: jelenleg szankcionálni 2 esetben tud a felügyelet. Az egyik ilyen eset a „veszélyeztetés kutyával”, amikor az ebtartó nem fordít elég gondot a kutya biztonságos tartására, és az elkóborol. A másik pedig a köztisztasági szabálysértés esete, amikor az ebtartó nem szedi össze a kutyája után az állati ürüléket. A közterület-felügyelõk ezen esetekben 5 ezertõl 50 ezer Forintig terjedhetõ bírságot szabhatnak ki, amit rendre meg is tesznek, ha a jelzett problémával találkoznak. Azonban az egész városban mindössze 8 közterület-felügyelõ tevékenykedik, ami lehetetlenné teszi minden egyes eset felderítését, és szankcionálását. Baracskai László leszögezte: a felügyelet a továbbiakban is kiemelt figyelmet fog fordítani a kutyásokra. Kifejtette, hogy egyrészt a „hiedelemmel” ellentétben a szájkosár nem kötelezõ, míg a transzponder kötelezõ beültetésének a célját és szükségességét éppen abban látja, hogy ezáltal azonosíthatóak és szankcionálhatóak lesznek azok a felelõtlen kutyatartók, akik hagyják elkóborolni állataikat.
Lukács Józsefné afelõl érdeklõdött, hogy ki nyilváníthat egy kutyát „terápiás ebbé”, kivonva ezzel a gazdát az ebadó megfizetésének kötelezettsége alól. Pásztor Lajos, a Közigazgatási Osztály képviseletében adott válaszában elmondta: mindenképpen szakorvosi vélemény, igazolás beszerzésére van szükség ehhez, viszont a jogszabály széles skálát határoz a lehetséges okok tekintetében. Hiszen minden kutyát kötelezõ bejelenteni, azonban nem szedhetõ ebrendészeti hozzájárulás a vakvezetõ, a mozgáskorlátozottakat segítõ, illetve az egyéb terápiás célból tartott ebek tekintetében sem. A továbbiakban hangsúlyozta: a lakosság a kutyatartással kapcsolatban felmerülõ panaszaival nemcsak a közterület-felügyelethez, hanem a Közigazgatási Osztályhoz is bizalommal fordulhat.
Szakos Lilla állatbarát pedig hozzászólásában a „tükör módszer” hatékonyságát és a Zalai Kutyasuli eredményességét osztotta meg a jelenlévõkkel, amikor elmondta. Õ egy kezelhetetlennek nyilvánított kutyát az ózdi gyepmesteri teleprõl fogadott örökbe – és mentett ezzel meg – az elaltatás elõl. Mivel tudomása szerint Zalában csak Gróf Krisztiánnék foglalkoznak ezzel a módszerrel, hozzájuk fordult segítségért, akik az állatot a „tükör módszer” segítségével rövid idõn belül szocializálták, és mára egy szófogadó és tüneményes kutyus vált a hajdan agresszív állatból.
Végül dr. Szabados Gyula kifejtette: az önkormányzat igyekezni fog minél hasznosabban,a kutyatulajdonosok véleményét is kikérve felhasználni az elkövetkezendõ években az ebrendészeti hozzájárulásból befolyó összeget, ennek keretében minden kanizsai kutyás szervezetet a lehetõségeihez mérten támogatni, elõsegítve a felelõs, tudatos kutyatartást. A mai fórum, az elõadások a tájékoztatás mellett ezt a célt szolgálták, beleértve a szakmailag nemzetközi szinten is elismert Tükörmódszer eddig egyetlen zalai képviselõjének elõadását.

Dr. Papp Attila

További képek a galériában.