Átadták a tíz kategóriában meghirdetett Prima Primissima Díjakat és a Jubileumi Prima Primissima díjakat tegnapeste Budapesten, a Mûvészetek Palotájában. A Prima Primissima Díj tíz kategóriájának díjazottjai: Krasznahorkai László író; Kulcsár Gyõzõ párbajtõrözõ; Sajdik Ferenc karikaturista; Miklósa Erika operaénekes; Török Péter tájépítész; Palkovits Miklós agykutató; Grétsy László nyelvész; Riskó Géza, a közmédia sportfõszerkesztõje; Kósa Ferenc filmrendezõ és a Bihari János Táncegyüttes. Közönségdíjat vehetett át Bodrogi Gyula, a nemzet színésze.

Az alábbiakban közöljük a szervezõk tájékoztatása alapján a díjazott személyiségek rövid életrajzát, az intézmények történetét.
Krasznahorkai László 1954-ben született, elsõ mûve, a Sátántangó 1985-ben jelent meg. Mûveit több mint húsz nyelvre fordították le, a regényeibõl készült filmek is bejárták a világot. Egyike a külföldön legelismertebb magyar íróknak. Munkásságát Németországban a Brücke Berlin díjjal ismerték el. Az Amerikai Egyesült Államokban is óriási sikerrel szerepel, itthon számos egyéb elismerés mellett Kossuth-díjjal tüntették ki.
Kulcsár Gyõzõ párbajtõrözõ 1940-ben született. Minden idõk egyik legeredményesebb párbajtõrvívója, négyszeres olimpiai bajnok. A vívó világbajnokságokon 9 érmet - köztük 3 aranyérmet - nyert. 1980 és 1981 között a Magyar Vívószövetség fõtitkára, 1981 és 1986, valamint 2005 és 2012 között a válogatott szövetségi kapitánya volt. Olaszországban a Pro Vercelli és az olasz válogatott vívóedzõje volt. Nagy Tímea, Kulcsár Krisztián, Boczkó Gábor mestere, a nemzet sportolója, a MOB Olimpiai Érdemérem és a NOB Érdemrend birtokosa.
Sajdik Ferenc karikaturista 1930-ban született. A rádióújságnál kezdte pályafutását, majd 25 éven át a Ludas Matyi karikaturistája volt. Számos könyvillusztrációja jelent meg, többek között Arany János és Petõfi Sándor vidám költeményeihez készített rajzokat. Rajzfilmes munkái - köztük a Pom-Pom meséi, a Nagy Ho-Ho-Horgász vagy a Gombóc Artúr - hatalmas sikert arattak. Az utóbbi években kezdett táblaképeket festeni, amelyekbõl állandó kiállítás látható Vácon. Munkácsy-díjas, érdemes mûvész, Budapest díszpolgára.
Miklósa Erika 1970-ben született, 19 évesen minden idõk legfiatalabbjaként lett a Magyar Állami Operaház magánénekese. Nemzetközi karrierje 20 éve az Éj királynõje szerepével kezdõdött, azóta fellépett a világ legnagyobb operaházaiban a milánói Scalától a londoni Covent Gardenig, a Berlini Staatsopertõl a New York-i Metropolitanig. Énekelt Placido Domingóval, Jose Carrerasszal. Számos sporttal és tudatos életmóddal foglalkozó civil szervezet vezetõje, aktivistája. Az önkéntességi nagyköveti cím birtokosa, nemzetközi Fair Play-díjas és Kossuth-díjas mûvész.
Török Péter tájépítész 1958-ban született, pályáját a VÁTI mûemléki irodájában kezdte, 1997 óta önálló tervezõirodáját vezeti. 1987 óta oktat a mûegyetemen. Utcák, terek, történeti városrészek és parkok tervezésével, szobrok környezetalakításával foglalkozik. Fõbb munkái közé tartozik a Nemzeti Színház parkja, a sárospataki várkert, Szeged belvárosa, a csákvári Esterházy- és a hajósi érseki kastély kertjeinek újjáélesztése, a budapesti Szent István-bazilika környezete, a Holocaust Múzeum kertje. Dolgozott Pannonhalmán, Gödöllõn. Munkásságát Europa Nostra és Ybl Miklós-díjjal is elismerték.
Palkovits Miklós agykutató 1933-ban született, 1958 óta a Semmelweis Egyetem tudományos kutatója, 1980-tól kutató professzor, 1992-tõl vezeti a Semmelweis Egyetem Neuromorfológiai Kutatócsoportját és a Humán Agyminta Bankot. Számos agypályát írt le, munkatársaival megalapozta a neuroanatómia új ágát, a kémiai neuroanatómiát. Agyi mikrodisszekciós technikát vezetett be, amelyet róla neveztek el. Jelenleg Magyarország legtöbbet idézett kutatója, tanítványai közül tizenketten lettek professzorok. Széchenyi-díjas, 1978-ban és 1997-ben Nobel-díjra is jelölték.
Grétsy László nyelvész 1932-ben született. Az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos fõmunkatársa, majd osztályvezetõje, valamint az ELTE TFK Magyar Nyelvtudományi Tanszékének vezetõje volt. Nevét fõleg számos nyelvészeti-nyelvmûvelõ rádió- és tévémûsora - köztük a Vágó Istvánnal közös sorozat, az Álljunk meg egy szóra! - tette országosan ismertté. Munkásságát Magyar Örökség-díjjal is elismerték.
Riskó Géza televíziós sportfõszerkesztõ 1949-ben született.
Válogatott úszó, elsõ osztályú vízilabdázó volt. Az 1976-os és 1992-es olimpiákról tudósított. A Csongrád Megyei Hírlap, a Pesti Mûsor, az Esti Hírlap, a Népszava rovatvezetõje, az általa alapított Pesti Hírlap, Színes Mai Lap és Napi Ász fõszerkesztõje, a Képes Sport, a Mai Nap lapigazgatója, a Szubjektív objektív, a Mai sport mûsorvezetõje volt. Korábban a Duna Televízió, ma az MTVA sportfõszerkesztõje. Néhány könyve: Edda Mûvek Miskolc, Pege, Mai Visszhang. Nevéhez fûzõdik Az utolsó kettõ… Grosics, Buzánszky címû film. Kétszeres MOB Nívódíjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjének birtokosa.
Kósa Ferenc filmrendezõ 1937-ben született. A tízezer nap címû diplomafilmje 1967-ben Cannes-ban elnyerte a legjobb rendezés díját, azóta számos hazai és nemzetközi elismerésben részesült. Filmjeit több mint 50 országban vetítették. Kiemelkedõ mûvei: Ítélet, Nincs idõ, Öngyilkosság, Hószakadás, A mérkõzés, Küldetés, Az utolsó szó jogán, Guernica, A másik ember… Legközelebbi alkotótársa Csoóri Sándor, Sára Sándor, Nagy László, valamint Bessenyei Ferenc, Kozák András, Haumann Péter és Szilágyi Tibor. Kósa Ferenc a Magyar Mozgókép Mestere, Kossuth- és Balázs Béla-díjas érdemes mûvész.
A Bihari János Táncegyüttest 1954-ben alapította Novák Ferenc, a magyar néptáncmûvészet kiemelkedõ egyénisége. Kétszáz tagú mûvészeti iskolájával a társulat mesterük, majd késõbbi vezetõik, Foltin Jolán és Neuwirth Annamária elképzeléseit megvalósítva a kezdetektõl a néphagyományok tiszteletére, a néptánckincs korszerû, színpadi megjelenítésére neveli táncosait. Számos külföldi és hazai fesztivál díjazottjaiként valamennyien hisznek a folyamatos, magas színvonalú mûvészeti munkában, a mindenkori közösség megtartó erejében.
Bodrogi Gyula, a nemzet színésze, Kossuth-díjas színmûvész 1934-ben született. A József Attila Színházban kezdte pályáját, 1982-ben szerzõdött a Vidám Színpadhoz, amelynek 2001-ig vezetõje, rendezõje is volt. 2003 óta a Nemzeti Színház tagja. Színházban játszotta D'Artagnan, Napóleon, Peacock, II. Richárd, Seress Rezsõ, Henry Perkins, Willow atya, Willy Loman szerepét, valamint látható volt a Külvárosi legenda, a Házasságból elégséges, a Húsz óra címû filmekben. A Titánia, Titánia, avagy a dublõrök éjszakájáért a legjobb férfialakítás díjával ismerték el Veveyben. Az õ hangján szólalt meg Süsü, a sárkány.

A díj alapításának 10. évfordulója alkalmából Jubileumi Prima Primissima Díjat vehetett át Jordán Tamás színmûvész, rendezõ, színházigazgató, Bálint András színmûvész, színházigazgató, Jancsó Miklós filmrendezõ, Szörényi Levente zeneszerzõ, elõadómûvész és Zoboki Gábor építész.
Jordán Tamás Kossuth- és Jászai-díjas színész, érdemes mûvész, rendezõ, a szombathelyi Weöres Sándor Színház igazgatója 1943-ban született. A 60-as években az ELTE Universitas együttesének amatõr színészeként kezdte pályáját, majd a 25. Színház, a Várszínház, a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja volt. A Merlin Színház egyik alapítója és vezetõje, egy évig a Magyar Színházi Társaság elnöke, egy évtizeden át pedig a POSZT fesztiváligazgatója is volt. 2002 és 2008 között vezette a Nemzeti Színházat.
Bálint András Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes mûvész, a Radnóti Miklós Színház igazgatója 1943-ban született. A pécsi Nemzeti Színháznál indult színészi pályája 1965-ben, majd a Madách Színházban játszott. 1985 óta a Radnóti Miklós Színház igazgatója. Számos magyar film fõszerepét alakította (Álmodozások kora, Szerelmesfilm, Lila ákác, Redl ezredes, A vörös grófnõ, Eszterkönyv), és több önálló est is fûzõdik a nevéhez.
Jancsó Miklós Kétszeres Kossuth-díjas, illetve Balázs Béla-díjas filmrendezõ, kiváló mûvész, a Magyar Mozgókép Mestere 1921-ben született. Az úgynevezett magyar iskola egyik legnagyobb képviselõje. Nevéhez olyan játékfilmek fûzõdnek, mint A harangok Rómába mentek, az Oldás és kötés, a Szegénylegények, a Csillagosok, katonák, a Szerelmem, Elektra is vagy a Szörnyek évadja. Állandó munkatársa, filmjeinek forgatókönyvírója Hernádi Gyula volt. A Széchenyi Irodalmi és Mûvészeti Akadémia tagja, a Magyar Filmmûvészek Szövetségének tiszteletbeli elnöke. Munkásságát számos fesztiváldíjjal és kitüntetéssel ismerték el.
Szörényi Levente Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerzõ, elõadómûvész, az István, a király elsõ magyar rockopera komponistája 1945-ben született. Az Illés együttes vezéregyénisége volt, a zenekar felbomlása után a Fonográf együttesben zenélt. 1982-ben mutatták be Kõmíves Kelemen címû rockballadáját, 1983-ban az István, a királyt, amelyet közösen írt Bródy Jánossal, és amelyet újabb színpadi mûvek követtek. 15 film zenéjét is õ szerezte. Munkásságát számos díjjal ismerték el.
Zoboki Gábor Ybl Miklós-díjas építész, a Mûvészetek Palotájának fõ tervezõje 1963-ban született. Jelentõs tervpályázatok díjnyertes tervezõje, háromszor nyerte el az Év Háza díjat. A Müpa tervezéséért számos elismerést kapott, köztük a FIAPCI, a legrangosabb nemzetközi ingatlanszövetség Prix d,Excellence díját, amelyet a szakma Oscar-díjának is neveznek. Az építészeti minõség és fantázia tekintetében nem kevésbé jelentõsek más megvalósult középületei és lakóházai. Szenvedélyesen szereti a zenét, a Zeneakadémián zenetörténetet is tanult két évig.

MTI - Kanizsa