Csokorba gyûjtöttük azokat a bölcs szilveszteri-újévi varázslatokat, amit a régiségben már a világháló használata elõtt is tudtak õseink. Akár mindegyiket megfogadhatjuk, ha gazdagok, bölcsek, házasok, boldogok akarunk lenni a 2013. esztendõben.

A régi babona szerint, ha nem falunk fel mindent szilveszterkor, akkor az új esztendõben sem fogunk hiányt szenvedni. Magyarul: hagyjunk ételt a hûtõben, a kamrában.
(Szerkesztõségünk munkatársainak ünnepek elõtti sorbaállási tapasztalatai szerint, olyan sokan rohamozták meg az áruházakat, hogy ebben valószínûleg nem lesz hiba!)

Ma nem szabad baromfihúst enni, mert a baromfi hátrakaparja a szerencsénket.
(Magunk részérõl a madárinfluenza keltette hisztéria okán már régóta csínján bánunk az efféle lábas jószágokkal.)

A hallal is jobb óvatosnak lenni, mivel folyó menti vidékeken - ezek szerint Budapesten, vagy Szegeden is - szerencsét hoz (ahány pikkely, annyi pénz), máshol viszont baljós állat, hiszen vele elúszik a háziak szerencséje.
(Hogy a Potyli folyónak számít-e döntsék el kedves olvasóink!)

A boldogságot és az életet többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani. Minél gazdagabb, bõven adagolt a töltelék a rétesben, annál bõvebben méri a boldogságot az ég az új esztendõben.
(Arra nézvést, hogy mi legyen az ideális töltelék a guglival sem találtunk megbízható eredményt, pedig nagyjából 99 000 találatot dobott ki alig 0,11 másodperc alatt!)


Régi szokás, hogy egész kenyeret kell megszegni ezen a napon, hogy mindig legyen a családnak elegendõ kenyere.
(Mivel a gyárilag szeletelt kenyérrõl elõdeink nem tudhattak, mindenki döntse el maga, a celofán zacskó kinyitása megfelel-e követelménynek!)

Újév napján semmit ne vigyünk ki a házból, mert a hagyomány szerint "elszáll a tehén haszna", ám ha nincs tehetnünk, akkor is "elszáll a hasznunk".
(Értsd: Ezen a napon nem jó sem kölcsönadni, sem kölcsönkérni semmit.)

Sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot fõztek a lencsefõzelékbe, és az a leányzó vagy legény, aki ezt megtalálta, az a babona szerint férjhez ment, vagy megnõsült a következõ esztendõben.
(Gyakorlati tapasztalatunk nincs, ezt mi is most próbáljuk ki elõször, lévén, hogy szerkesztõségünkben az átlagtól eltérõen magas az egyedülállók aránya. Annak ellenére, hogy a horoszkópot szerkesztõ kolléganõnk gyakorta jósol mindent elsöprõ romantikus szerelmet. Igaz leginkább magának.)

Aki lencsét eszik, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája. A lencsét egyes vidékeken babbal, vagy más szemes terménnyel helyettesítik.
(Tapasztalataink szerint a lencse evése célravezetõbb, mert így csak 4-5 nappal fogy el hamarabb a pénzünk, minthogy a fizetést megkapjuk.)

Egy szokás szerint Szilveszterkor a pogácsába érmét sütnek, és aki a szerencsepénzt megtalálja, annak bõséges lesz a következõ éve. (Kivétel, ha ráharap, és fogorvosra költheti az egész vagyonát. Ám ha a házigazda fogorvos, vagy fogtechnikus a fogkészíttetés bõséget eredményezhet - neki!) Figyelem, a pogácsának még éjfél elõtt el kell fogynia, különben az egész a visszájára fordul!

Az óév és újév közötti éjszakán arra is fény derülhet, ki lesz életünk párja. A népszokás szerint nem kellett hozzá más, mint néhány házilag gyúrt gombóc, amibe ízesítés helyett gondosan belerejtjük a papírra írt legkülönfélébb férfi vagy nõi neveket. Amelyik gombóc fõzéskor elsõnek feljön a víz felszínére, az tartalmazza a jövendõbeli nevét.
(Mostanság ezzel is érdemes csínján bánni, mert ahány kitekert, faramuci név manapság adódik, a Ladó János írta Utónévkönyv is kevés volna, hogy egyenlõ esélyt adjunk a sorsnak.)

Újév elsõ napján igyekezzünk tartózkodni a veszekedéstõl, házi viszálykodástól, mert az egész évet veszekedéssel tölthetjük.
(Szomorú tapasztalatunk, hogy ezt a lapzárta mindezt fülül írja.)

Régen szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjunk. Aki reggel a kútról elsõnek mert vizet, "elvitte az aranyvizet", és egész évben szerencsés volt.
(Errõl egyelõre nincs tapasztalatunk, mert a mi csapunk legtöbbször hörög, fröcsköl vagy a változatosság kedvéért elzárhatatlan. Viszont már minden munkatársunk tegezõdik a vízszerelõvel.)

Ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következõ évet.
(Máskor sem tesszük, leginkább lábon hordjuk ki a betegségeket.)

Ezen a napon tilos kivinni a szemetet, mert kidobjuk vele a szerencsénket.
Hál’ Istennek, így nincs veszekedés, kicsempéssze a más kukájába a fölöslegessé vált, rossz minõségben kinyomtatott kéziratokat!)

Szerencsét hoz, ha megtöltjük az összes félig teli/üres konyhai tartónkat. (Kávétartó, cukortartó, sótartó, borstartó, lisztes edény, zsíros bödön, stb.) Ha ezek teli vannak, egész évben bõséget élünk, de ha üresek, vagy alig van bennük, akkor szükséget szenvedünk ezekben a dolgokban.
(Megszívlelendõ szokás, nincs ugyanis rosszabb, mint hétfõ reggel kávéért futni a boltba, cukrot kunyerálni a szomszéd irodából.)

A régi idõkben a szerelmesek, házasulandók külön figyeltek arra, hogy a mézes bödön teli legyen, illetve, hogy legyen méz a háznál, ugyanis ha a szerelmesek megkenik ajkukat mézzel, és éjfélkor úgy váltanak csókot, akkor édes és hosszú lesz a szerelmük, házasságuk. Ezt a babonát akár ma is ki lehet próbálni.
(Munkahelyen azonban nem célszerû, több bonyodalmat is okozhat.)

Egyes vidékeken a gyermekek száját is mézzel kenték meg ezen a napon, hogy édes beszédû, kedves emberekké váljanak, hogy sok édességet ehessenek az esztendõben, na meg persze a praktikus paraszti ész nem hagyta figyelmen kívül, hogy ez a módszer a száj kicserepesedése ellen is kitûnõ.
(Mindenkinek kipróbálásra ajánljuk! Ha nem jön be, fogjuk rá az óvodára, iskolára: ott tanulta el a gyerek.)

Pulykát enni Szilveszterkor szerencsétlen dolog, mert mérget hoz a házhoz.
(Még a filézett, töltött pulykamell is!)

Disznóhúst viszont érdemes ennünk, mert a disznó elõretúrja a szerencsét. Éjfélkor sokhelyütt meg kellett húzni a malac farkát, hogy bõség és szerencse legyen az új esztendõben. Amilyen hosszan visít a malac, olyan hosszú (és sok) lesz a jó hírünk az új esztendõben.
(Fõleg, ha az állatvédõk megtudják, és perbe hívnak állatkínzásért bennünket! A kísértés persze könnyen elkerülhetõ, ha kislány malaccal próbálkozunk.)

Nem jó dolog ma nagy értékû holmit vásárolni, mert egész évben kiadások sora követi.
(A mai gazdasági helyzetben ezt biztos be tudjuk tartani.)

Érdemes ma egy érmét elásni, holnap pedig kiásni, így "kincslelõ" esztendõ vár ránk.
(Bevételeink növelése érdekében tavaly tarhonyát vetettünk, sajnos nem kelt ki.)

Ma bõségesen kell enni-inni adni a háziállatoknak, kutyának, macskának, lónak, tehénnek, mert ha ma jóllaknak, egész évben jóllaknak. Egyes vidékeken ezt különösen a kutyára vonatkoztatták, mivel ha annyi a maradék, hogy a kutya is degeszre tömi a bendõjét, akkor gazdagság vár egész esztendõben.
(Ígérjük, szerkesztõségünk továbbra is szívén viseli az állatmenhely sorsát, és cikkeinkkel igyekszünk minél több támogatót szerezni az árván maradt kutyusoknak, cicáknak.)

Éjfél után érdemes jövendõt mondatni, gyertyát, vagy ólmot önteni. Ebbõl kiderülhet, kibe leszünk szerelmesek az esztendõben, vagy megtudhatjuk, mi okozza a szerencsénket, de azt is, hogy ki/mi áll annak útjába.
(Ólommal óvatosan bánni, mivel egyrészt mérgezõ, másrészt a színesfém piacon könnyen megorrolhat ránk a konkurencia!)

Aki üzlettel foglalkozik, annak gyümölcsöket kell ennie, hogy gyümölcsözõ esztendõ köszöntsön rá. Ha almát eszik, számlálja meg, hány mag van benne, mert annyi siker üti a markát a jövõ esztendõben.
(Almabornak, pálinkának már ne keresse a magját!)

Aki férjhez akar menni, az ügyeljen arra, hogy egy csinos ifjú férfi kívánjon neki elsõnek boldog újesztendõt. Ha nõ kíván, az szerencsétlenséget hoz, ha idõs férfi, akkor ebben az évben sem megy férjhez, ha pedig nõs ember, akkor nõs férfi szeretõje lehet.
(A fölsoroltak azokkal is elõfordulhatnak, akik nem figyeltek a tanácsra.)

Az év utolsó napján tilos mosni, varrni - bevarrják a tyúk fenekét - teregetni, seperni - kisöprik a szerencsét - vasalni - kilapítják a szerencsét - és más hasonlatos házi munkákat végezni.
(Ennek betartása bizonyára nem kíván nagyobb erõfeszítést.)

Az éjféli durrogtatásnak is hagyománya van, egyes vidékeken állati hólyagot (marha vagy sertés) fújtak fel és durrantottak el az óév búcsúztatására. Volt, ahol ilyenkor behívták a macskát, és ha a macska messzire szaladt ijedtében, akkor elvitte a szerencsétlenséget, átkokat, boszorkányságot, de ha a kutya ijedt meg, az elvitte a házastársi hûséget. Ennek a szokásnak az utódja a pezsgõbontás, és sajnos a petárdázás is, ami számos állat vesztét okozza, és semmi pozitívat sem jelent.
(Persze a gyakori pezsgõbontás mást is okoz, másnap kutyául érzi magát, aki nem csak a durranás kedvéért nyitogatta föl.)

Újkeletû babona, hogy ilyenkor legyen legalább egy nagy értéket tartalmazó bankkártya, vagy egy nagy címletû bankó a tárcánkban, hogy az évben ez alá soha ne menjen a vagyonunk.
(Lehet, már késõn szóltunk/írtuk és kiköltekeztek az ünnepekre. Bocs!)

Sokan ezen a napon tankolják meg az autójukat, hogy a következõ évben mindig tele legyen a benzintank.
(A MOL valószínûleg ezt a szokást nem olvasta/hallotta sohasem, és vezetõik sem hisznek a babonákban.)

Akik ma dolgoznak, olyan munkát végezzenek, amit egész évben kívánnak maguknak, és úgy tegyék, ahogy egész évben dolgozni akarnak és tudnak. (Jókedvben, örömben, vidámságban.) Ha ma dolgozó emberekkel találkozunk, mindegyikükkel legyünk vidámak, kedvesek dicsérjük meg õket.
(Elsején, ha vásárolunk, adjunk "borravalót" az a mosolynál kézzelfoghatóbb!)

Szokás, hogy malacos képet, kabalát, vagy az édes évet jelentõ marcipán malackát hordanak maguknál azok, akik bõséget és boldogságot akarnak varázsolni maguknak és másoknak.
(Mit tehetnénk hozzá: Legyen így!)

A mi babonánk:

Kanizsa Hetilapot és online oldalát olvasni jövõre is szerencsés dolog lesz, mert "a mi malacunk" minden olvasónknak sok-sok szerencsét, szerelmet, és sikert túr!

Amit viszont minden babonaság nélkül ma nagyon is ajánlhatunk: bulizni, iszogatni, pihenni, barátokkal lenni!

Jó szórakozás ma estére és az új évre minden jót kíván!

A Kanizsa Lokálpatrióta Hetilap és weboldalának a kanizsaujsag.hu-nak csapata

Megjegyzés: Kedves Internetes-szerkesztõ Kollégák! Ha az idén is bemásoljátok, átírjátok cikkeinket, legalább tegyétek hozzá, honnan származik!
Így ni: mert mi is a harmonet.hu nyomán dolgoztunk. Nem szégyen!