Akár 40 ezer forintos pénzbírsággal is büntethetik a mikrochippel nem rendelkezõ, négyhónaposnál idõsebb kutyák gazdáit a január elsejétõl életbe lépõ, a kedvtelésbõl tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendelet módosításának értelmében.

 Az egyedi azonosítóval még nem rendelkezõ állatok gazdáinak január elsejéig kell(ett) elvégeztetniük az állatorvosi beavatkozást, amely során egy rizsszem méretû elektronikus szerkezetet (transzpondert) ültetnek a kutya nyakába. Az oltáshoz hasonló, pár perces mûvelet lehetõvé teszi a kutyák azonosítását, megkönnyíti nyilvántartásukat, követhetõbb lesz a magyar eb-állomány, könnyebb lesz az elveszett, ellopott állatok nyomára bukkanni, így csökkenhet a kóbor kutyák száma is.

Király Péter állatorvos, a Rex Kutyaotthon Alapítvány alapítója az MTI-nek elmondta, hogy decemberben érezhetõen megnõtt Budapesten a chipeztetések száma. Az állatorvos szerint a fõvárosban és környékén nem kell attól tartani, hogy tömegesen kerülnek utcára azok az állatok, akiknek gazdái a kormányrendelettõl félve inkább teszik ki kutyáikat, mintsem elvégeztetnék a megjelölést. Hozzátette, hogy Magyarország szegényebb és elmaradottabb területein ugyanakkor elõfordulhat, hogy a beavatkozás költségét a gazdák nem tudják kifizetni és inkább kiteszik a házból kedvenceiket.
A chip behelyezésének költségét az Állatvédelmi Törvény 3500 forintban maximalizálta, ez az összeg magában foglalja a transzponder és a beültetés díját, valamint az országos eb-adatbázisba való regisztrációt. Az ár nem tartalmazza azonban az állat elõzetes vizsgálatának díját, így a beavatkozás költsége a 3500 forinttól akár 9000 forintig jelentõs eltéréseket mutathat. A késõbbi adatmódosítások már ingyenesek.
Az állatorvos szerint az ebek mikrochipes egyedi megjelölése és központi regisztrációja köz- és állategészségügyi, állatvédelmi és közbiztonsági szempontból egyaránt fontos, hisz így az elveszett állatok könnyen visszatalálnak gazdáikhoz és a felelõtlen ebtartók is felelõsségre vonhatók. "Ezért kiemelten fontos, hogy az ország minden részén egységesen megtörténjen a négyhónapos kort betöltött ebek mikrochippel történõ megjelölése" - tette hozzá.
Januártól minden állatorvosnak ellenõriznie kell azt, hogy a hozzá bekerülõ kutyák rendelkeznek-e transzponderrel, amennyiben nem, ezt fel kell ajánlania az állat tulajdonosának. Ha ehhez az állat gazdája nem járul hozzá, úgy az állatorvosnak ezt jelentenie kell. A hivatal felszólítja az állattartót, hogy tegyen eleget kötelezettségének, amennyiben ez nem történik meg, úgy felelõsségre vonható, és akár 40 ezer forintig terjedõ bírsággal sújtható.
Koleszár István, a Rex Kutyaotthon Alapítvány igazgatója szerint a külföldi példák alapján remélhetõ, hogy amennyiben a kutyáknál országszerte elvégzik a megjelölést, hosszú távon radikálisan csökkenni fog a kóbor állatok száma. Az állatvédõk és a hatóságok egyaránt bíznak abban, hogy a chipezéssel néhány éven belül nem lesz olyan kutya, amelynél nem lehet megállapítani, hogy ki volt az utolsó gazdája, így elkerülhetõ lesz, hogy felelõsségre vonás nélkül utcára kerülhessenek az ebek.
"Becslések szerint ma Magyarországon nagyjából 2,5 millió ebet tartanak, és az sejthetõ, hogy ezek mintegy felét jelölték meg egyedazonosító transzponderrel" - részletezte Király Péter.
Arra a kérdésre, hogy mi lesz a kóbor ebekkel, az állatorvos elmondta, hogy ezeknek az állatoknak a felügyelete állami feladat, így azok megjelölése a felelõs állategészségügyi hatóság kötelessége.
A rendelet betartását a kerületi jegyzõ és az állategészségügyi hatóság ellenõrzi.

MTI - Kanizsa