Megjelent a Don-kanyar 1942-1943 - A magyar királyi 2. honvédhadsereg képes krónikája címû magyar-angol kétnyelvû reprezentatív kiadvány, amely 255 oldalon több mint 200 korabeli fotót, amatõr és hivatásos haditudósítók jobbára kiadatlan felvételeit tartalmazza.

 A kilenc fejezetbõl álló kötet kronologikus felépítésû: a történelmi háttér felvázolása után bemutatja a 2. hadsereg felállításának körülményeit, szervezetét, felszerelését, mozgósítását és 1942 elsõ felében lezajló kiszállítását, majd a nyári hadmûveleteket, az õszi állóháború hónapjait, az 1943 januári doni katasztrófa eseményeit, a hadsereg hazatérését. Bemutat több jelenlegi magyar hadisírt, köztük például a Voronyezstõl 25 kilométerre lévõ II. Magyar Központi Katonai Temetõt, amely önmagában is 12 ezer 595 elhunyt és 49 ezer 343 eltûnt honvéd és munkaszolgálatos emlékét õrzi.
Az egyes fejezetek néhány oldalas történelmi összefoglalóval kezdõdnek, azután rövid részletek következnek korabeli dokumentumokból, levéltári forrásokból, tudósításokból, naplórészletekbõl, majd pedig az adott témához tartozó több tucatnyi fotó.
A kötetben sok esetben nemcsak a fotók készítõjének neve és a felvétel készítésének helye, ideje olvasható, hanem a képek hátoldalán lévõ eredeti feliratok is. A fotók jobbára a frontszolgálat mindennapjait ábrázolják, egyszerû honvédeket, amint közlekednek, esznek, tisztálkodnak, pálinkát fõznek vagy éppen a szabadidejüket töltik, fociznak, sakkoznak. De látható árok- és fedezékkészítés, hídverés és átkelés a befagyott folyón, tábori mise, temetés vagy amint éppen egy tábori lelkész helybeli gyermekeket keresztel meg.
A fotók megörökítik Jány Gusztáv vezérezredest, a 2. hadsereg parancsnokát és több magas rangú tiszttársát, valamint Horthy István kormányzóhelyettest, Horthy Miklós fiát, aki 38 évesen, 1942. augusztus 20-án a fronton veszítette életét egy repülõgép-balesetben.
A kiadvány képei a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Fotóarchívumából valók. A Zrínyi Kiadó és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum közös kiadványának szerzõje Szabó Péter, lektora Szakály Sándor, mindketten történészek, a téma kutatói, szakértõi.
A 2. hadsereg kiküldésének közvetlen elõzménye a kötet szerint az volt, hogy az 1941-1942 telén Moszkvánál megindult szovjet ellentámadás jelentõs veszteségeket okozott a németeknek, és ezután a Wehrmacht 1942 tavaszára tervezett hadmûveleteihez a korábbinál nagyobb arányú szövetségesi segítséget kért, követelt. Ribbentrop német külügyminiszter 1942. januári budapesti tárgyalásain elõbb a teljes magyar haderõnek, majd a felének a kiküldését szorgalmazta.
A 2. hadsereg 207 ezer fõs személyi állománya a honvéd alakulatok több mint felét alkotta, összeállításánál "a kiképzettebb korosztályok kímélése volt a cél, fegyverzettechnikai viszonylatban azonban megpróbálták a lehetõ legjobban felszerelni a kivonuló alakulatokat", ami azonban így is elmaradt a német és szovjet hadseregétõl - olvasható a kötetben, amely rögzíti, hogy a 2. magyar hadsereg egy év alatt a keleti hadszíntéren összesen 125 ezer fõs veszteséget szenvedett. Ebbõl mintegy 50 ezer volt a halott, körülbelül ugyanennyi a sebesült és több mint 25 ezer a hadifogoly.

MTI - Kanizsa