Balatoni képeslapokból kiállítás nyílt szombaton a keszthelyi Balatoni Múzeumban, a tárlat megnyitójával egy idõben a várost ábrázoló régi képeslapok adatbázisával vált nyilvánossá a nemzeti digitális archívum állományának elsõ szelete.

Mintegy 40 ezer darabból áll a Balatoni Múzeum képeslap és fotótára, amelybõl 1600 keszthelyi témájú lapot digitalizáltak eddig. Az adatbázis kétnyelvû, a magyar mellett angolul is segíti a kutatókat, érdeklõdõket az eligazodásban - mondta a megnyitón Havasi Bálint, az intézmény igazgatója. Hozzátette azt is, folytatódik a balatoni képek és lapok feldolgozása, de internetes szavazáson dõl el, hogy az északi vagy a déli part anyagát töltsék-e fel elõször.
Azt már Lovas Lajos, a Magyar Digitális Archívum és Filmintézet fõigazgatója árulta el, hogy ez az elsõ olyan szelete az archívum százezres nagyságrendû feldolgozott állományának, amely a nyilvánosság számára is megnyílt.
A fõigazgató arról is beszélt, hogy az Európai Unió mintegy 25 millió dokumentumot tároló digitális könyvtárához hasonlóan a magyar archívum is a nemzeti gyûjtemény minél nagyobb hányadát kívánja elérhetõvé tenni. A feldolgozott állomány gyarapításában a közmunkaprogram keretében kétszázan vettek részt nemrég, s egy újabb pályázat révén még nagyobb létszámmal szeretnék folytatni a digitalizálást és archiválást.
A Keszthelyen fizikai valójában is megtekinthetõ képeslap-kiállítás Sárosi István magángyûjtõ mintegy 40 ezer darabos kollekciójából válogat. A Balaton és térségének tájait, településeit, jellegzetes épületeit, a tóhoz kötõdõ tevékenységet mutatja be a múzeumban szeptemberig látható csaknem 400 lap, amely közül egy 1898-as kiadású a legrégebbi.
A levelezõ- és képeslapok történetének legfontosabb állomásait ismertetõ Baráth Imre helytörténeti kutató a tárlat megnyitása alkalmából idézte fel, hogy 1869-ben a világon elõször az Osztrák-Magyar Monarchia postája bocsátott ki levelezõlapot. Egy esztendõvel késõbb pedig Franciaországban jelent meg az elsõ olyan lap, amelyen már kép is volt.

MTI - Kanizsa