A trianoni diktátum 93. évfordulóján a hagyományokhoz híven, a Nagy-Magyarország Emlékmûhöz hívta a város lakóit az emlékmû szoborbizottsága és a Magyar Mûveltség Kincsestára Szabadegyetem.

Tárogató hangja mellett a vitézi rendek, íjászok, barantások, székelyek, és lovagok bevonulását követõen vette kezdetét a megemlékezõ ünnepség. Himnuszunkat Csizmadia Ferenc nyugalmazott kántortanító vezényletével a Jézus Szíve templom Szent Imre kórusa a résztvevõkkel közösen énekelte el.
Takács János, városunk díszpolgára, a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete tiszteletbeli elnökének köszöntõ levelét Kiss László olvasta fel.

„Köszönöm, hogy szívükben õrzik a magyar nemzet egyik sorsdöntõ tragédiájának dátumát, 1920. június 4-ét. Nagykanizsa, Trianon elõtt virágzó kereskedõ város volt, a határok átrajzolása után azonban megváltoztak a körülmények. Az 1920-as évek végén Schless Istvánnak köszönhetõen megszületik az emlékmû gondolata, majd találmányi díjából jelentõsebb összeget ajánl fel. A pályázatok elbírálása után Hübner Tibor terve alapján 1934-ben elkészült a szobor, amely egyedülálló a Kárpát-medencében.
1945 után folyamatosan szétrombolják, majd elássák, és 1964-ben pedig a Tanácsköztársaságot méltató szobrot helyezik az eredeti talapzatra.
1999. január 21-én a Magyarok Világszövetsége Nagykanizsai Szervezetének ülésén Rózsás János író vetette fel, hogy a Nagy-Magyarország Emlékmûvet, melyet 1952-ben ledöntöttek és elástak, az eredeti helyén és formájában kellene visszaállítani a millenniumi évforduló alkalmából. Az ötletet alkotó munka követte.”
A levél a további feladatról szól, mely a fizikai építkezés után a szellemi építkezést jelöli ki. „Az obeliszken található jelzésrendszer egyetemes és örök, így a világörökség része. Legyünk büszkék önmagunkra, a városunkra, az országunkra és a világban élõ tehetséges magyarokra, mert ez a szobor méltán idézi nemzetünk tehetségét és kulturális örökségünk nagyságát.”
Takács János gondolatait követõen, Kós Károly Kiáltó Szó címû írásából Horváth István Radnóti-díjas versmondó idézett fel részletet. „Valahol aláírtak valamit, valahol megalkudtak valamit, valahol elosztottak valamit, valahol egy nyitott ajtót becsaptak, hogy legyen az zárva örökre.”
Emlékbeszédében Rajnai Miklós Bánffy Miklós-díjas bölcsész a trianoni diktátum elõzményeirõl és következményeirõl is szólt, mely a magyarság sorsát tragikusan megpecsételte, és több ezer évre kell visszatekintenünk ahhoz, hogy az 1920. június 4-én történteket megértsük. E napon, a nem hivatalos delegációval történt aláírás nem békeszerzõdés volt, hanem a nagyhatalmak által elõre kitervelt játék. Majd azt is kifejtette beszédében, miért kell ma, 2013-ban Trianonra emlékeznünk. Trianon a mai napig nagyon sok problémával van jelen a magyarság életében, a Kárpát-medencében. Többször is lett volna esély határrevíziót kérni, de ez nem történt meg. Jövõnk csak úgy lehet, ha megerõsítjük átörökítõ képességünket, és összefogunk a saját kultúránk mentén.
A 2010-ben alapított Magyar Mûveltség-díjat – melyet az egyetemes magyar kultúra értékeinek megtartása és átörökítése érdekében kifejtett önzetlen emberi tettekért ítél oda az arra érdemeseknek a Magyar Mûveltség Kincsestára Szabadegyetem Szellemi Tanácsadó Testülete – Kiss László, Tóth Viktória és Rajnai Miklós – adta át Csap Lajos versmondónak, 1956-os hõs, „pesti srác”-nak, a Dél-Afrikai Szövetség Örökös Tiszteletbeli elnökének.
A Trianon megemlékezés alkalmából díjat kapott még néhai Rácz Sándor, az 1956-os Munkástanács elnöke, (A díjat Budapesten adják át a családjának.) és Takács János közgazdász, a Hortobágyra Kitelepítettek és Elhurcoltak Egyesületének tiszteletbeli elnöke.
A mûsorban Wass Albert, Levél címû verse Csap Lajos versmondó tolmácsolásában hangzott el. Közremûködtek a Hevesi Sándor Általános Iskola diákjai, valamint a „Furulyás virágszálak” – a Kiskanizsai Általános Iskola 3. b osztályos tanulói – Németh Ferenc zenetanár vezetésével. Tárogatón játszott Baráth Béla és dr. Horváth László. A rendezvényt záró Szózat és a Székely Himnusz közös eléneklését megelõzõen a pártok, egyesületek, társadalmi szervezetek elhelyezték koszorúikat az emlékmû talapzatánál.
A rendezvényhez kapcsolódik még egy esemény. Június 4-én kedden, 16.30 órakor megszólal a város minden templomának a harangja, és a Trianoni gyász emlékére gyertyákat, mécseseket gyújtanak a Nagy-Magyarország Emlékmûnél. A harangok zúgása után gróf Apponyi Albert beszédébõl hangzanak el részletek.

B. E.

További képek a galériában.