Július 14-én, vasárnap ünnepelték a kemendolláriak az önkéntes tûzoltó egyesületük fennállásnak 100. évfordulóját.

Az ünnepség vasárnap délután a környékbeli önkéntes tûzoltó egyesületek – Kemendollár, Zalaistvánd, Zalaszentiván, valamint Pókaszepetk – és a Zalaegerszegi Hivatásos Tûzoltóparancsnokság két szerének a felvonulásával vette kezdetét. Ezt követõen Horváth Zsolt plébános mondott ünnepi szentmisét. A szentmise után a plébános megszentelte a Kemendollári Önkéntes Tûzoltó Egyesület tûzoltó gépjármûvét és a zászlóját.
Ünnepi köszöntõbeszédet mondott Egri Gyula tû. ezredes, a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója. Beszédében kiemelte az önkéntes tûzoltó egyesületek szerepét, fontosságát, azt, hogy a hivatásos tûzoltóparancsnokságok mellett vállalnak szerepet a lakosság mentõ tûzvédelmében. Hangsúlyozta, hogy az egyesületek tagjai önként, fizetség nélkül, szabadidejükben vesznek részt a települések tûzmegelõzési, tûzoltási, mûszaki mentési feladatainak ellátásában, elhivatottságukat pedig rendkívüli. Az ünnepi beszédet követõen Strázsai Zoltán, a Zala Megyei Tûzoltó Szövetség elnöke tíz és húsz éves szolgálati érmet adott át az egyesület önkéntes tûzoltóinak.
A rendezvényt táncmûsor és a négy önkéntes tûzoltó egyesület – a Kemendollári, a Zalaszentiváni, a Zalaistvándi és a Pókaszepetki – kismotorfecskendõ szerelési versenye tette színesebbé.

A Kemendollári Önkéntes Tûzoltó Egyesület történetének rövid áttekintése. A település lakosai készítettek egy pár oldalas mûködési szabályzatot, amelyet Budapesten 1913. május 2-án a Magyar Királyi Belügyminisztérium miniszteri tanácsosa ellenjegyzett, így hivatalosan is megalakult a Kemendollári Önkéntes Tûzoltó Egyesület. Mûködési egységnaplók 1962-tõl egészen napjainkig folyamatosan leírják az egyesület mindennapjait, a tagok létszámát, megemlítik nevüket.
A Kemendollári Önkéntes Tûzoltó Egyesület 1999. december 29-én alakult újjá, és a szervezet jelenleg 18 fõvel mûködik. Tûzvédelmi szempontból a két településrész alapvetõen különálló tulajdonságokkal rendelkezik. Kemend topográfiai elhelyezkedésébõl adódóan inkább a mezõgazdasági tevékenység, míg Ollárban többnyire az ipari létesítmények mûködése domináns. Kemendre az erdõs, szántókkal tûzdelt szõlõültetvények jellemzõk, Ollárban három asztalosmûhely, fafeldolgozó üzem, sertéstelep, továbbá fém alkatrészeket gyártó Korlátolt felelõsségû társaság is üzemel. A mûködési terület kiterjed Vöckönd községére is, mely Kemendollártól 3 km-re keletre, szintén a Zala folyó jobb oldalán található. Katasztrófavédelmi szempontból a település „zsák” szerkezetû, mindössze egy irányból közelíthetõ meg. Domborzatilag magasan fekvõ területeken helyezkedik el, mezõgazdasági mûvelésû ingatlanokkal körülölelve. Dombvidéki jellegébõl adódóan a közigazgatási területén számtalan szõlõültetvény, hegyi pince található, erdõs területekkel övezve. Tûzvédelmi szempontból ezek az adottságok az avar-, illetve pincetüzek állandó helyszínéül szolgálnak. Az egyesület legfontosabb célja a helyi tûzmegelõzési és tûzoltási tevékenység folytatása, továbbá a szervezet mûködési területének társadalmi életében való aktív részvétel. Tagjainak összehangolt együttmûködése biztosítja a tûzoltási, a kárelhárítási, továbbá az ár-, és belvíz-védekezési feladatok ellátását. Az egyesület tagjai a tudásukat egyesületi gyûlésen, szakmai tanfolyamokon, alap- és továbbképzéseken, tûzoltási gyakorlatokon bõvítik, illetve tûzoltó versenyeken való aktív részvételükkel megfelelõ szintre emelik. A havi egy lakalommal tartandó gyûlésükön a gyakorlati és elméleti oktatás mellett a tagok folyamatos tájékoztatást kapnak a szervezet mûködésérõl, az aktuális fejleményekrõl - olvasható a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság honlapján.

Kanizsa