A nyár elején lapunk hasábjain is találkozhattak olvasóink a katasztrófavédelem felhívásával: Nagykanizsa területén egy egyesületi formában mûködõ civil mozgalom létrehozását tervezték a helyben kialakult katasztrófa helyzetekben rászorulók megsegítésére, nemkülönben a gyors és hatékony beavatkozás céljából.

A civil szervezõdésbe várták mindazon lakosok, vállalkozók, illetve szakmával rendelkezõk jelentkezését, akik szívesen részt vennének – persze kizárólag önkéntes alapon – egy ilyen egyesület munkájában. Kire lehet szükség egy katasztrófahelyzetben? Azt hiszem, bárkire, aki a védekezésben, a katasztrófahelyzetek elhárításában segíteni akar és tud: orvosokra, mentõápolókra, rendõrökre, mérnökökre, ácsokra, kõmûvesekre és egyéb szakmákban jártas polgárokra, tulajdonképpen minden 18. életévét betöltött személyre.

Nemrégiben a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Nagykanizsai Kirendeltségében jártunk, és afelõl érdeklõdtünk Dobos István tûzoltó alezredestõl, a Kirendeltség vezetõjétõl, hogy milyen eredményt hozott a felhívás, megalakult-e az egyesület?
- Mi kaptuk feladatul mind a nagykanizsai, mind pedig a letenyei járások területén a mentõcsoportok felállítását. A megyei védelmi bizottság elnökének, Rigó Csaba úrnak az utasítása alapján az önkéntes mentõcsoportok teljes megszervezését ez év július 15-ig kellet befejezni. Ennek megfelelõen a vezetésem alatt álló katasztrófavédelmi kirendeltség mindkét járás területén megalakította e mentõegységeket. Letenye járás területén a Mura Mentõcsoportot, míg a kanizsai járásban pedig a Thury Mentõcsoportot sikerült létrehoznunk. A „Murások” Szabados Gergely tûzoltó százados vezetésével, 40 fõvel tevékenykednek, míg a Thury Mentõcsoport pedig Szép Szabolcs  tûzoltó fõhadnagy irányítása alatt, 43 fõs létszámmal alakult meg. A teljesen önkéntes alapon szervezõdõ egyesületek elsõsorban azzal a céllal alakultak, hogy a kialakult katasztrófa helyzetben az érintett lakókat az egyesületi tagok segíteni tudják. A mentõcsoportok a kármegelõzésben, a károk enyhítésében, és a katasztrófahelyzet elmúlását követõ kárfelmérésben, illetve az esetleges helyreállításban kívánnak majd segítséget nyújtani a rászorulóknak.
- Honnan jött az ötlet egy ilyen védelmi csoport megszervezésére?
- Az ötlet nem újkeletû, a tavalyi év folyamán kezdõdött el az országos mentõcsoportok megszervezése. Országos szinten két csoport alakult, az önkéntesekbõl álló Huszár, illetve a hivatásos állományt tömörítõ Hunor. Ezt követte a megyei alakulatok létrehozása, megyénkben a Zala Mentõcsoport novemberben debütált egy minõsítõ gyakorlattal, azóta pedig már túlesett a „tûzkeresztségen” is, hiszen nemrégiben „élesben”, a dunai árvíz idején került bevetésre. A mentõcsoportok egy éves mûködésébõl annyit feltétlenül le lehetett szûrni, hogy ezek nagyon jól, és hatékonyan mûködõ alakulatok, amely mûködés és hatékonyság fõ mozgatórugója az önkéntesség. Megállapíthatjuk, hogy jobban mûködik, mind a „köteles” polgári védelmi szervezet, ez egyértelmûen igazolódott a dunai árvízi védekezés idején. Amíg az önkéntesek ugyanis a legrövidebb idõn belül, az elsõ hívó szóra a gyülekezési helyszíneken megjelentek, addig a köteles alakulatok hosszabb idõ alatt, és bizony elég csekély létszámmal álltak csak fel.
- Mit jelent a köteles szervezet fogalma?
- Vannak a polgári védelemnél önkéntes, illetve köteles védelmi erõk. Utóbbiak az olyan kijelölt személyek, akik szükség esetén berendelhetõk a védekezés megkezdésére. Õk a köteles szervezet, akik „ingyen és bérmentve” tevékenykednek, behívás alapján, és ez bizony néha rányomja a bélyegét a bevonulási hajlandóságra is. A dunai árvíz idején világosan beigazolódott az az emberi tulajdonság, hogy amire önként jelentkezek, amit a saját elhatározásomból önként akarok elvégezni, annak a munkának az eredménye sokkal jobb, és nagyságrendekkel nagyobb, hatékonyabb lesz, mint abban az esetben, ha erre a feladatra kötelezõen kijelölnek. Tehát az élet itt is bebizonyította, hogy az önkéntességnek micsoda ereje is van. Ezért az árvízi védekezés befejezése után döntés született az önkéntes alapon szervezõdõ, szervezetileg a megyei mentõcsoport alatt elhelyezkedõ járási mentõalakulatok létrehozására. Így alakulhatott meg a „Mura” és a „Thury”.
- Milyen helyzetek lehetnek azok, amelyeknél elsõsorban számíthat Nagykanizsa lakossága a Thury mentõalakulatra?
- A Thury, csakúgy, mint a Mura, egy könnyû kategóriájú, városi kutató-mentõ egység lesz. Ez azt jelenti, hogy elsõsorban természeti katasztrófák következményeinek az elhárításában, romok alá szorult emberek keresésében és kimenekítésében vesznek majd részt, ha az élet úgy hozza. Persze ez nem jelenti azt, hogy más jellegû beavatkozásoknál ne lennének igénybe vehetõk, például a tavaszi, Principális-csatorna mentén történt áradás következményeinek az elhárítása, a gátak építése és megerõsítése tipikusan az az eset, ahol a Thurysok bevetésre kerülhetnek majd a jövõben.
- A szakmai irányítás tehát a megyei katasztrófavédelem helyi kirendeltségéé. Felszerelést, eszközöket is biztosít az önkéntes mentõalakulat számára?
- Az önkéntes mentõalakulatok – mint mindenhol az országban – egy már meglévõ szervezetre épülnek rá. A „Thury” mentõcsoport a Gelsei Önkéntes Tûzoltó Egyesületre, míg a „Mura” alakulata pedig a Letenyei Polgárõr Egyesületre. Ezen alapszervezetek segítségével fognak tudni pályázni az önkéntes mentõcsoportok eszközökre, felszerelésekre.
- Mikor kezdõdik meg az önkéntesek felkészítése, kiképzése?
- A mentõcsoportok minõsítõ gyakorlata – vagyis a gyakorlati kiképzése – ez év szeptemberében fog megtörténni, azt megelõzõen azonban egy elméleti képzésen fognak elõször átesni. Majd évenként úgynevezett „rendszerbentartó gyakorlatokon” vesznek részt az alakulatok, amelyek keretében az elméleti tudnivalók felfrissítése, közösségépítés és gyakorlati képzés is vár a mentõcsoportok tagjaira. Ennek célja az, hogy bármikor, bármely helyzetben egy összeszokott, jól felkészült csapat nézhessen szembe a katasztrófahelyzetekkel.
- Milyen a kanizsai önkéntesek összetétele?
- Meglepõ lehet, de nemcsak férfiak, hanem nõk is jelentkeztek önkéntesnek, az átlagéletkor pedig 30 és 40 év között mozog a 43 fõs Thury Mentõcsoport esetében. Vannak orvosok, gyógypedagógusok, alpinisták, és van olyan is, aki az építõiparból érkezett. Mindenkire szükség van, és szükség lehet, természetesen arra is, aki „csak” a kétkezi munkájával, a fizikai erejével tud és akar segíteni.
- A jelentkezés most lezárult, de vár-e még a „Thury” a tagjai sorába a késõbbiekben is önkénteseket?
- A 43 fõ egy pillanatnyi állapotot jelöl csupán, amellyel a mentõcsoport jogilag is meg tudja kezdeni a mûködését. Megvan az állománytáblánk, és a megalakuláshoz szükséges minden egyéb okiratot is elkészítettük. De természetesen a jelentkezés lehetõsége továbbra is nyitott bárki felé, aki segíteni szeretne. Folyamatosan várjuk tehát minden 18. életévét betöltött állampolgár jelentkezését a „Thury” soraiba, itt, a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Nagykanizsai Kirendeltségében, a városi tûzoltóság épületében.

Papp Attila