A katasztrófavédelem és a Magyar Vöröskereszt közös országos véradást szervezett a vörösiszap-katasztrófa harmadik évfordulójára és a Természeti Katasztrófák Csökkentésének Világnapjára.

A katasztrófavédelem a megemlékezés sajátos formáját választotta az idei évben, amikor a Magyar Vöröskereszttel közösen országos véradást szervezett.
Október negyedikén a megyei és fõvárosi igazgatóságokon várták mindazokat, akik ilyen módon is szerettek volna megemlékezni a katasztrófák áldozatairól. A másik nem titkolt cél a vérkészletek feltöltése volt, hiszen alig egy hónap múlva itt a Halottak napja, amikor sokan kelnek útra országszerte, emelkedhet a közúti balesetek száma, a kórházaknak az életmentõ mûtétek elvégzéséhez pedig elegendõ vérkészítményre van szükségük.
Az országban összesen huszonnyolc helyszínen, a fõigazgatóságon és a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságokon, tûzoltóságokon illetve a véradóállomáson várták mindazokat, akik elmúltak 18 évesek, testsúlyuk meghaladja az ötven kilogrammot.
A véradás elõtt a jelentkezõk orvosi vizsgálaton estek át.
A Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság is csatlakozott a kezdeményezéshez – közölte honlapján a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. Már október 1-jén, kedden a Keszthelyi Katasztrófavédelmi Kirendeltség állománya a Keszthelyi Kórház Vérellátó Osztályán, október 3-án Nagykanizsai Katasztrófavédelmi Kirendeltség a Magyar Vöröskeresztnél adott vért. Október 4-én pedig a Zalaegerszegi Hivatásos Tûzoltóparancsnokságon várták az önkéntes véradókat. Sikeres volt a kezdeményezés, hiszen több mint ötven személy jelent meg és közülük 43-an adhattak vért. A véradás is hasonlóan életmentõ feladat, mint a tûzoltói munka, mivel egy véradó három ember életét mentheti meg.

Három éve, 2010. október negyedikén átszakadt a Magyar Alumíniumtermelõ és Kereskedelmi Zrt. ajkai timföldgyára vörösiszap-tárolójának gátja. A Kolontár és Ajka közötti tározó X-es kazettájából több mint egymillió köbméternyi zagy zúdult a környékre, elöntve Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvõ részeit. Az erõsen lúgos, maró hatású ipari hulladék körülbelül negyven négyzetkilométeren terült szét, felbecsülhetetlen gazdasági és ökológiai károkat okozva a Devecseri kistérségben. A katasztrófában tíz ember meghalt, a sérültek száma meghaladta a százötvenet. A Torna-patak teljes élõvilágát, valamint a Marcal folyónak a patak torkolata alatt lévõ részének flóráját és faunáját is kipusztította az erõsen lúgos szennyezõdés. A vörösiszap-katasztrófát követõ károk helyreállítása összesen 38 milliárd forintba került, ebbõl 21 milliárd forintot a környezeti elemek helyreállítása emésztett fel.

A Természeti Katasztrófák Csökkentésének Világnapját az ENSZ 1987-ben azért hozta létre, hogy az emberek minden évben megemlékezzenek a természeti katasztrófákról, azok áldozatairól. Emellett cél volt az is, hogy mindezzel felhívják a figyelmet a katasztrófák okaira, arra, hogy a legtöbb katasztrófa emberi behatás közvetett vagy közvetlen következménye, nagy részük elkerülhetõ, de legalábbis elõre jelezhetõ. Magyarországon a világnapot 1999 óta tartják számon.
 

Kanizsa