„Még nyílnak a völgyben a kerti virágok…” mondta a költõ, de az idilli kép ellenére az õ gondolatai másra irányultak. Mi azonban maradjunk a nyitó mondatnál. Egynyári növényeink még mutatják virágaikat, ám ha egy reggel fagyra ébredünk, életük véget ér. Õsz közepén járunk. Beköszöntött a hûvösebb idõ, rövidebbek a nappalok, s reggel hamarosan fagyra ébredünk. Nemcsak az emberek, a növények is megérzik az idõ, az idõjárás változását. Az elsõ fagyok után a lombos fák levélhullása felgyorsul, nyugalmi állapotba kerülnek. Az örökzöldek befejezik növekedésüket, csökkentik életmûködésüket, azonban mivel télen is zöldek, a hidegben is párologtatnak, nekik kevés vízre télen is szükségük van. Egynyári növényeink elvirágozva magot érlelnek, majd elszáradnak. Az évelõk csak föld feletti részüket dobják el, a talajban lévõ élõ szerveikkel telelnek át.

Az elsõ fagyok után jön el az ideje a parkokban, kertekben a fák, cserjék ültetésének. Megkezdhetjük az elöregedettek, elszáradtak kivágását, cseréjét, pótlását. Csak ismételni lehet a szabvány szöveget: õsztõl tavaszig fagymentes napokon bármikor ültethetünk fát, cserjét. Lombját lehullatott növényeket szabad gyökérrel is ültethetünk. Örökzöldet szabad gyökérrel legfeljebb csemete korban lehet telepíteni. Nagyobb növényt biztonsággal csak földlabdával, vagy más módon burkolt gyökérrel (konténeresen) ültessünk.
Az elültetett fa általában hosszú ideig, évekig ugyanazon a helyen marad, miközben nõ, terebélyesedik, kölcsönhatásba kerül környezetével. Ezért nem mindegy, mit, hova helyezünk! Figyelembe kell venni a növény talaj-, víz-, tápanyag-, és fény igényét, „felnõtt”-kori méretét, tér szükségletét. Ha ezeket figyelmen kívül hagyjuk, késõbb sok gondot, bosszúságot okozhatnak. A villanyvezetékbe növõ, a keskeny zöldsávból a háztetõre, az úttestre, útkeresztezõdésbe nyúló, forgalmat, kilátást zavaró fák csúcsát, ágait levágni, csonkolni kell. A túl sûrûn ültetett növények késõbb egymást zavarják, árnyékolják, egyesek megnyúlnak, mások alászorulnak, lombjuk megritkul, szárad. A csonkolt, visszavágott, illetve megnyúlt, vagy árnyékban sínylõdõ növények nemcsak díszítõ értéküket vesztik el, hanem kellemetlen látványt is nyújtanak. Mielõtt tehát növényültetésbe kezdenénk, vizsgáljuk meg az adottságokat, feltételeket mind a növény, mind a környezete szempontjából.
Az említett esetek városunkban is gyakran elõfordulnak. Közös odafigyeléssel elõzzük meg a jószándékú, de hibás ültetéseket magán és közterületeinken egyaránt! A készülõ önkormányzati rendelet a zöldetületgazdálkodásról szakmai és jogi szabályozást is adni fog a témában.
Kérjük a környezetükért tenni akarókat, hogy közterületi ültetési szándékukat minden esetben rövid úton (telefonon, személyesen, stb.) egyeztessék a városi fõkertésszel, a VIA Kanizsa vagy a Park Kft munkatársaival. Szívesen, és ingyenesen adunk tanácsot mindenkinek, mert ezzel környezetünk rendezését, a köz érdekét szolgáljuk. Örülünk neki, hogy a tavalyi felhívásunk eredményes volt. Sok lakossági és civil szervezeti kezdeményezés jutott el hozzánk, amelyhez szívesen adtuk szakmai ismereteinket.
A jövõ évben növelni szeretnénk városunkban a virágfelületek területét. Az Önkormányzat anyagi lehetõségeinek kiegészítésére ehhez szívesen vennénk a város lakosságának önkéntes közremûködését, virágpalánta, ültetési, ápolási munka felajánlását, akár a helyi képviselõn keresztül, akár közvetlenül a fõkertésznek, a VIA Kanizsa Kht, vagy a Park Kft munkatársainak.
Környezetünk mindannyiunké! Igazán akkor tudjuk értékelni ha magunk is tettünk érte!