Immár ötödik alkalommal rendezték meg Kiskanizsán a Sáskajárás-Sáskavarázs címû programot, amely ezúttal nem csak a rétesevészet, hanem a gasztronómia és a kulináris élvezetek jegyében is zajlott.

A program fõ vonulatát a tizenhárom órakor kezdõdõ szüreti felvonulás nyitotta huszárokkal, hintókkal, lovas kocsikkal, gólyalábasokkal, és kerékpárosokkal. A vidám menet a Homokkomáromi utcától indult, végighaladtak a Bajcsy-Zsilinszky utcán, majd a Varasdi utcán, hogy a Kisrác utca érintésével megérkezzenek a Nagyrác úti iskola épületéhez, ahol az önkormányzat nevében Balogh László, az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke köszöntötte a megjelenteket.

Itt a kanizsai gólyalábasok bemutatója, a Holle Anyó zenés mesejátéka, a Honvéd Kaszinó Modern Tánccsoportja, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház mûvészeinek operett-délutánja, a Bojtár Együttes, valamint az Árvácska Dalkör mûsora várta az érdeklõdõket. A városrész fesztiválja a Zserbó Duó báljával, valamint Reny és David mûsorával (Bemutatásuk olvasható honlapunkon) zárult.
– Immár negyedik éve rendezzük meg a Sáskajárás-Sáskavarázst, aminek vagy az idõpontja, vagy a helyszíne változik minden évben – utalt elöljáróban Farkas Tibor, a fõ szervezõ Móricz Zsigmond Mûvelõdési Ház igazgatója a rendezvény körül kialakult áldatlan állapotokra. – Sõt, a korábbi évekhez képest a tematikája is változott, hiszen ugyan annak idején rétesfesztiválként indult, rá kellett jönnünk, hogy kiskanizsai rétes nélkül kiskanizsai rétesfesztivált rendezni, hát, hogy is mondjam csak… Nem egyszerû feladat. Sajnos, nem sikerült rávennünk a kiskanizsaiakat arra, hogy süssenek rétest, ezért most arra gondoltunk, jobb, ha a kulturális-kulináris ínyencségekre helyezzük a hangsúlyt. Egy bogrács étel elkészítése sem fizikailag, sem pénzügyileg nem túl megerõltetõ, ezért csapatok jelentkezését vártuk. Tét nincs, zsûri nincs, az gyõz, akinek a fõztje hamarabb elfogy, mert az azt jelenti, hogy ízlett az embereknek…
Nos, sajnos, a bográcsos ételkészítés sem dobogtatta meg a kiskanizsai szíveket, ugyanis csak három csapat nevezett. A helyi általános iskola csapata Jókai-bablevest készített, az Olvasókör csapata pincepörköltet, míg a Szandi Baráti Kör tagjai tejfölös vargányalevest fõztek. Hasonló „érdeklõdés” mellett zajlott a kakas-szépségverseny is, pedig a tollas jószágokat ezúttal senki nem akarta megenni. A felhívás szlogenje, „Ne szégyelld a kakasodat!” ellenére nem sokan hozták el hazulról a tyúkudvar királyát, így aztán a mezõnyt könynyen verte az egyedüliként induló József kakas, akit kis gazdája, Somogyi Dániel nevezett be a megmérettetésre. Igaz, volt egy öregúr, aki váltig azt állította, hogy az õ kakasa sokkal jóképûbb, s meg is fenyegette a büszkén feszítõ József kakast és Danit, hogy mindjárt hozza a világ legszebb kakasát, ám lapzártánkig nem érkezett meg sem a kakas, sem a gazda.

Horváth Attila