Az októberi közgyûlésen tárgyalt, a miklósfai iskola területén kialakítandó mûfüves pályaépítéssel kapcsolatos véleményének adott hangot keddi sajtótájékoztatóján Sajni József. A városrész önkormányzati képviselõje szerint nem egyedi esetrõl, hanem egy jelenségrõl van szó, és azért kívánja közzétenni véleményét a médiumok elõtt is, hogy nagyobb nyilvánosságot kapjon, mint a közgyûlésen.

„Különbözõ helyi történések kapcsán mindig felidézõdik bennem a 2006-os önkormányzati választást követõen a nyertestõl elhangzó „Annyian vagyunk, hogy azt csinálunk, amit akarunk!”szlogen. Miután ennek gátja lett a regnáló polgármester, hát válogatott módszerekkel partvonalon kívülre tették.
A 2010-es választást követõen már nem volt akadálya a még mindig élõ jelmondat gyakorlati megvalósításának. Ennek számos példája közül had említsem a nevelõintézet ügyét, melynek nagykanizsai megvalósításához a szaktárca az önkormányzat és a démosz meghallgatása nélkül kapott igent a városvezetõtõl.
A felhozott és azon túli erõbõl lenyomott történések sorába illik a miklósfai iskolába tervezett mûfüves pálya ügye is, mely fejlesztés úgy került a közgyûlés napirendjére, hogy elõzõleg sem velem, mint területi képviselõvel, sem a helyben lakókkal nem egyeztetett senki.
A közgyûlés napirendjének megismerésekor kértem Karádi urat, hogy revideálja mûfüves pályával kapcsolatos álláspontját és 2014-ben a sok gyermekes, vagy gyermeket váró szülõ kérésének eleget téve a valamikor általa is szorgalmazott játszótér elkészítését támogassa Miklósfán. Ígéret helyett cinikus ötletekkel állt elõ.
Az már csak szépséghiba, hogy ezt fejlesztési szándékot a soros bizottsági ülésen sem tudtuk megtárgyalni, mert arra furcsa módon nem készült el az elõterjesztés, így a már megszokottá váló közgyûlés elõtti rögtönzött soron kívüli bizottsági ülésnek nevezett összejövetelen 3 perc jutott az elõterjesztés megtárgyalására.
Ezt követõen a közgyûlésen az alábbi véleményemnek adtam hangot:
1. A miklósfai városrészben a helyi igények sorában a jelenleg nem létezõ játszótér megvalósulása áll a fejlesztések elsõ helyén, több fontos fejlesztést megelõzve. Amennyiben ez zöld jelzést kap, ám legyen pálya is.
2. Mivel erre semmilyen bíztatást nem kaptam, javasoltam, hogy a játszótér érdekében a mûfüves programfelelõs alpolgármester minden áron megépíteni kívánt pályája 2014-ben a város más, a megvalósítási sorban következõ helyszínre kerüljön.

Úgy gondolom, választott képviselõ akkor jár el helyesen, ha a választói akaratot és igényeket ismerve azt kellõen képviseli. Most is ezt tettem, az iskola volt pedagógusa és vezetõjeként ismerve az intézmény helyzetét, lehetõségeit, hisz:
• A valamikor (1978) általam tervezett és nagyrészt támogatásokból közremûködésemmel létrehozott iskolai sportudvar a város összes intézménye közt a legjobb tárgyi feltételt biztosítja az iskolai testnevelés, a verseny és szabadidõs sportokhoz, emellett nem megfelelõ idõjárás esetén egy 18x32-es játékterû tornaterem áll rendelkezésre az egysorozatú iskolában.
• A 2002-ben felavatott, magas kerítéssel körbevett 22x44 méteres játékterû füves pálya jól szolgálhatja a sportági képzést, emellett nem teszi tönkre az ízületeket, a mûfüves pálya karbantartásának töredékéért jó állapotban tartható. Ennek a helyére tervezték a 32,5 milliós mûfüves pályát 9,75 millió önkormányzati önrésszel. Ki érti ezt?

Erre a szituációra készülve vonultatta fel – átláthatóan és eredménytelenül - karaktergyilkossági szándékkal az ebben a mûfajban képzettséggel bíró alpolgármesterünk a testnevelõ, az érintett intézményvezetõ, általa a helyi sportegyesületi elnök pályatámogató véleményét. Az intézményvezetõ zavarában nyitott iskoláról, annak udvarán mindenki számára hozzáférhetõ játszóeszközökrõl így a mûfüves pálya szabad igénybevételérõl is szólt. Osztályvezetõként mindezt másként látta, gondolom az ülést követõen ismét a jelen gyakorlata szerinti véleménye lesz errõl. Csak mondják meg, mikor, mit kell mondani…
A pálya igénybevételének szerzõdésben rögzített szabályai vannak, az intézményi használaton túl bevétel orientált a használat mindenütt, így ezt is az használja, aki meg tudja fizetni.

Ebben a gazdasági helyzetben egyébként is érdemes lenne végiggondolni az önkormányzati fejlesztések, beruházások irányát, mértékét. Van, lenne bõven helye a szûkös önkormányzati forrásnak. Tudom, csábító a pályázati lehetõség, de ne feledjük, milyen kötelezettséget vesz magára a város például a mûfüves pályákkal: többek közt a 3 év garancia mellé vállalja a 15 éves fenntartást az összes ezzel járó kiadással együtt. Tapasztalat hiányában pedig nem tudni, mennyibe kerül mindez. A használt anyagok árait ismerve nem olcsó mulatság, amit rövidesen megtudunk a Mindeni Sportpályája máris felújításra szoruló létesítményei kapcsán.
Azt azonban minden kétely nélkül állítom, hogy egy meglévõ füves pályát szétrombolni a mûfüves pálya kedvéért, az ilyen gazdasági viszonyok mellett irritáló, Szabó Zoltántól kölcsönvett kifejezéssel élve a „cifra nyomorúság” kategóriába tartozik.

Nem úgy az a játszótér, melynek hiányára nincs semmilyen alternatíva a létrehozáson kívül. A polgármester úrnak ismét átadtam a legújabb árajánlatot, mely tartalmazza a megfelelõ tanúsítványokkal rendelkezõ 10 játszótéri eszköz, 5 kültéri sporteszköz, a szükséges parkberendezés és 100 méter kerítés elkészítését, és a Kápolna térre letelepítését. Ennek összköltsége 8.65 millió forint, kevesebb, mint az ominózus pálya önrésze.
A városrész lakóival együtt abban bízunk, hogy a már tényként vehetõ pályaépítés megszavazása nem gátolja meg a képviselõket abban, hogy ezt a valóban fontos, hiánypótló beruházást is támogassák. Ez a többség lehetõsége és felelõssége is.

Egyébként pedig a mondandóm elején idézett szlogent a választók nagy többsége sem ma, sem jövõre nem fogadja el, nem célszerû hangoztatni, sem élni vele” – mondta végezetül Sajni József független önkormányzati képviselõ.

Kanizsa