Hévízen tartotta meg tizenötödik ülését a magyar-szlovén katasztrófavédelmi állandó vegyes bizottság.

Az ülésen a magyar és a szlovén fél beszámolt az elõzõ találkozó óta eltelt idõszak aktuális szakmai kérdéseirõl, az elmúlt év jelentõs káreseményeirõl, ezen kívül megállapodtak a határon átnyúló tûzoltási és mûszaki mentési együttmûködés részleteinek kidolgozásáról. Ezeken túl meghatározták a 2014-es munkatervet is. A magyar delegációt az országos katasztrófavédelmi fõigazgató, a szlovén küldöttséget pedig a Polgári Védelmi és Katasztrófasegítség-nyújtási Igazgatóság (PVKSI) fõigazgatója vezette.
A bizottsági ülésen dr. Bakondi György bemutatta a magyarországi katasztrófavédelem rendszerét, kiemelve a három szakterületen – tûzvédelem, polgári védelem és iparbiztonság – bekövetkezett változásokat. A tûzvédelemrõl szólva a fõigazgató kiemelte az õrsprogramot, amelynek megvalósítása során eddig harminchárom õrsöt hoztak létre. A program jövõre folytatódik és 2014 végére körülbelül hatvan ilyen szervezeti egység lesz Magyarországon. A tábornok beszélt még az Országos Tûzvédelmi Szabályzatról, illetve arról, hogy a szervezet jelentõs lépéseket tett az önkéntes tûzoltó egyesületek irányába, jövõ évben várhatóan háromszorosára emelkedik az eddigi támogatás összege.

A BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság vezetõje ismertette a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felépítését, ezen belül beszélt a Katasztrófavédelmi Intézet három tanszékérõl. Kiemelte, hogy az intézetben háromszáznyolcvan diák tanul jelenleg alapképzésben, és tizenkétszeres volt idén a túljelentkezés.

A polgári védelmi szakterületet érintõ változások kapcsán az altábornagy azt emelte ki, hogy egyre nagyobb hangsúlyt helyezõdik az önkéntes polgári védelmi szerveztek alkalmazására. A júniusi dunai árvíznél nagyon jól „beváltak” ezek a szervezetek, bebizonyosodott, hogy jól együtt tudnak mûködni a hivatásos tûzoltókkal, ráadásul gyorsan bevethetõek. Bakondi György bemutatta a két speciális országos mentõszervezetet, a HUNOR-t és a HUSZÁR-t is.

Az iparbiztonsági szakterületrõl szintén beszélt szlovén partnereinek a fõigazgató, leszögezve, hogy az utolsó kétoldalú találkozó óta jelentõs változáson ment keresztül ez a szakterület is. Felvázolta a terület felépítését és mûködését, szólt a veszélyes üzemek és a veszélyes szállítmányok ellenõrzésérõl, illetve a kritikus infrastruktúra védelmével kapcsolatos tevékenységrõl.

Ezt követõen a szlovén fõigazgató, Darko But tájékoztatta partnerét arról, hogy a tavalyi találkozó után õk odahaza kidolgoztak egy állami földrengésvédelmi tervet. Szintén tavaly módosult a szlovén tûzvédelmi törvény – ennek egyik eleme, hogy a katasztrófavédelem szervezete már nem ad ki hatósági engedélyeket. A hivatásos tûzoltókra vonatkozó szabályokat is megújították, mondta Darko But.

Srecko Sestan országos polgári védelmi parancsnok az elmúlt és az idei év kiemelt káreseményeit ismertette a magyar delegációval. Ebbõl kiderült, négy ízben volt náluk erõs havazás, az idén súlyos aszály pusztított, amely száznyolcvanötezer hektárnyi területet érintett, száznégymillió eurós kárt okozva.

A tárgyalás második részében a magyar országos katasztrófavédelmi fõigazgató javaslatokat tett a két ország katasztrófavédelmi szerveinek szorosabb együttmûködésére. Kiemelte az információcsere fontosságát, a képzési együttmûködések lehetõségét, valamint javasolta, hogy a határ menti területeken foglalkozzanak a közös mûveletirányítás lehetõségével. Megemlítette, hogy Horvátországgal már mûködik az a csereprogram, amelynek során magyar katasztrófavédelmi tisztek a horvát tengerpart városaiban, míg a horvát tisztek a Balaton partján teljesítettek szolgálatot – álláspontja szerint hasznos lenne Szlovéniával is kialakítani hasonló együttmûködést.
 

Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - Kanizsa