A tûzvédelmi törvény tavaly õszi változása lehetõvé teszi, hogy az önkéntes tûzoltó egyesületek önállóan, hivatásos tûzoltók jelenléte nélkül is olthassanak tüzet és végezhessenek mûszaki mentést. Mindez azonban feltételekhez kötött, amelyeket az országos katasztrófavédelmi fõigazgató december harmincadikán megjelent utasítása részletesen tartalmaz.

Az utasítás értelmében azon önkéntes tûzoltó egyesületek mûködhetnek önállóan beavatkozó tûzoltóságként az általuk vállalt területen, amelyek külön erre szóló megállapodást kötnek a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervezetének vezetõjével. Az ilyen megállapodás megkötéséhez viszont több feltételt is teljesíteniük kell.

Elsõ és legfontosabb, hogy teljesítsék a rendszerbeállító gyakorlatot. Erre azok az egyesületek jelentkezhetnek, amelyek már korábban is kötöttek ún. I. típusú együttmûködési megállapodást hivatásos tûzoltó-parancsnoksággal. A rendszerbeállító gyakorlatot, amely tûzoltási és mûszaki mentési feladatokból áll, az önkéntes egyesület székhelye szerinti katasztrófavédelmi kirendeltség szervezi és vezeti. Ennek célja megállapítani az önkéntes egyesület állományának szakmai felkészültségét, eszközeinek, felszereléseinek bevethetõségét, valamint azt, hogy a beavatkozást irányító emberek alkalmasak-e tûzoltásvezetési feladatok ellátására. A rendszerbeállító gyakorlatot az egyesület székhelye szerinti megyei (fõvárosi) katasztrófavédelmi igazgatóság ellenõrzi és értékeli. Sikeres vizsga esetén egy évig érvényes igazolást bocsátanak ki az önkéntes tûzoltó egyesület részére.

Az önálló beavatkozásra feljogosító engedélyt az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság köteles visszavonni, ha az önkéntes egyesület már nem felel meg az I. kategóriás együttmûködési megállapodásban foglaltaknak, az ott rögzített személyi és technikai feltételeknek. Ugyancsak elveszíti önálló beavatkozásra jogosító engedélyét az egyesület, ha az éves minõsítõ gyakorlatán és annak ismétlésén sem felel meg. Hasonló következményekkel jár az is, ha az önkéntes egyesület tûzoltói a beavatkozások során emberéletet vagy anyagi javakat veszélyeztetõ, súlyos szakmai hibákat követnek el.

Az egyesületeknek minimális készenléti idõt is kell vállalniuk önállóan beavatkozó egységként: nappal (reggel hattól este hat óráig) ezerötszáz órát évente, míg éjjel (este hattól reggel ható óráig) legkevesebb háromezer órát évente. Ezen idõkeretnek fele-fele arányban kell megoszlania az év két fele között. A vállalt készenléti idõszakban egy tûzoltó gépjármûnek és legalább négy tûzoltónak kell készenlétben lennie. A kárhelyszínre érkezõ tûzoltók közül legalább egynek rendelkeznie kell tûzoltásvezetésre jogosító végzettséggel. A tûzoltó gépjármûvet vezetõ személynek PAV-I típusú vezetõi engedélyt kell felmutatnia, az adott tûzoltójármûre érvényes kezelõi típusvizsgával együtt.

Ami a személyi feltételeket illeti: önálló beavatkozást csak azok az egyesületi tagok végezhetnek, akik rendelkeznek tûzoltó alaptanfolyami szakmai végzettséggel és részt vettek a rendszerbeállító gyakorlaton, vagy pedig a tûzoltó alaptanfolyamnál magasabb szakmai végzettséget tudnak igazolni. Kárhelyszínen a tûzoltásvezetõi jogokat és kötelezettségeket azon beavatkozó önkéntes tûzoltó egyesület beavatkozás-irányítója gyakorolja, aki rendelkezik legalább tûzoltó szakképesítéssel és elvégezte az erre épülõ tûzoltásvezetõi tanfolyamot, vagy ennél magasabb szakmai képesítéssel bír.

Ami a technikai feltételeket illeti: az önkéntes beavatkozást vállaló egyesületnek rendelkeznie kell a fõigazgatói utasítás mellékletében felsorolt egyéni védõeszközökkel és szakfelszerelésekkel. A tagoknak pedig ismerniük és a vonatkozó kitöltési segédlet szerint használniuk kell a tûzoltóság online irányítási rendszerét (KAP online). Az egyesület ezen felül negyedévente legalább egyszer köteles továbbképzést tartani tagjainak, elméleti és gyakorlati foglalkozásokat egyaránt.

A kárhelyszínen végzett tevékenységet is részletesen szabályozza az országos fõigazgató utasítása. Eszerint megállapodásban kell szabályozni, hogy a riasztástól számítva hány percen belül kell elindulniuk az önkéntes tûzoltóknak. A készenléti idõszak alatt a tûzoltóknak nem muszáj a szertárban tartózkodniuk, de a megállapodásban rögzített „rajtidõt” az egységnek teljesítenie kell.

Ha egy kárhelyszínre az önkéntesek egysége érkezik elsõként, annak tûzoltásvezetõi jogkörrel rendelkezõ irányítójának utasításai szerint fognak hozzá a tûzoltáshoz vagy a mentéshez. Az önállóan teljesített feladatról jelentést adnak a hivatásos szerv megyei mûveletirányítási ügyeletének, ha kell, tûzvizsgálót kérnek a helyszínre. A helyszínt csak a hivatásos mûveletirányító engedélyével hagyhatják el az önkéntes tûzoltók. Ha a káresethez hivatásos vagy önkormányzati tûzoltók is érkeznek, akkor ezek vezetõje átveszi az irányítást az önkéntesektõl.

Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság