Orbán Viktor miniszterelnök szerint az egész nemzet pótolhatatlan vesztesége a magyarországi németek hatvannyolc évvel ezelõtti elhurcolása.

A magyarországi németek elhurcolásának és elûzetésének emléknapján, vasárnap kiadott kormányfõi üzenetet Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetõje juttatta el az MTI-hez.
A levélben Orbán Viktor úgy fogalmazott: Magyarország kétszer tapasztalta meg a diktatúra iszonyatát, ez éppen kettõvel több annál, mint amennyit egy országnak valaha is el kellene viselnie. A történelem szégyenének nevezte, hogy "két diktatúra között, az elõzõ árnyékában, az utóbbi hajnalán sem érezhették magyarok és nemzettársaik a haza által nyújtott biztonságot".
A miniszterelnök a magyarországi németek elhurcolását az egész nemzet pótolhatatlan veszteségének tartja. Felidézte, amikor hatvannyolc éve, 1946. január 19-én elindultak a marhavagonok Németországba, a magyarországi németek kitûzték a vagonokra a magyar zászlót, amelyre azt írták: "Isten veled, hazánk!".
Még akkor is, abban az utolsó pillanatban, amikor már mindannyian tudatában voltak az elkerülhetetlennek, akkor is a hazától vettek utolsóként búcsút. Mert a diktatúrában is a haza az egyetlen, ami nem árulhat el - azt csak ember teheti - írta Orbán Viktor.
Minden ember saját maga felel bûneiért. Egy bûnös rendszer képviselõinek bûneiért nem felelhetnek azok, akiknek "bûnük" annyi, hogy ugyanazt a nyelvet beszélik. Mégis vannak, akik még ma is ragaszkodnak ahhoz, hogy kollektívan el lehet ítélni népeket és népcsoportokat. Bûnt bûnnel jóvátenni nem lehet, vélt bûnt bûnnel jóvátenni még kevésbé, és vélt bûnt kollektív büntetéssel végképp nem - hangsúlyozta.
A kormányfõ szerint az emlékezés kultúrájára van szükség Magyarországon minden gaztettel és gonosztettel szemben. Az emlékezés a megbékélést szolgálja, s ennek beteljesedése lehet 2014-ben, hatvannyolc évvel a magyarországi németek elhurcolása után, ha az új Országgyûlésben németül, saját anyanyelvén szólalhat meg a magyarországi német nemzetiség választott vagy delegált képviselõje - fejtette ki.
Orbán Viktor a levelét azzal zárta, hogy Magyarország osztozik az emlékezésben, és "közösen fogjuk építeni az emlékezés kultúráját, s közösen, összefogásban építjük tovább Magyarország jövõjét".
Az Országgyûlés 2013. december 17-én nyilvánította a magyarországi németek elhurcolásának és elûzetésének emléknapjává január 19-ét, arra emlékezve, hogy 1946-ban ezen a napon hagyta el Magyarországot az elüldözött német lakosokat szállító elsõ vonatszerelvény. A parlament határozatában hangsúlyozta, tisztelettel adózik mindazok emléke elõtt, akiket a második világháború után a kollektív bûnösség igaztalan vádja és elve alapján üldöztek és hurcoltak el. Fotó: Youtube

MTI - Kanizsa