A megváltozott választási rendszer miatt az országgyûlési képviselõ-választási eljárásban a helyi szinten hozott határozatokról másodfokon már nem a területi (megyei vagy fõvárosi), hanem országos szinten döntenek a Nemzeti Választási Bizottságban (NVB), ahol így várhatóan jelentõsen megnõ majd az ügyek száma.

A területi bizottságok azonban nem szûntek meg, az önkormányzati választáson kapnak majd ismét szerepet a helyi képviselõk, polgármesterek, valamint a megyei közgyûlések tagjainak választásánál.
A területi szint azért nem mûködik a parlamenti választáson, mert a választás rendszere átalakult, és a választók már nem megyei, illetve fõvárosi, hanem országos listákra szavazhatnak. Ez azt jelenti, hogy az áprilisi választáson már nem mûködnek a területi választási bizottságok, a 106 egyéni választókerületi választási bizottság döntéseivel szembeni fellebbezést az NVB bírálja el.
Korábban a parlamenti választáson a választók az országgyûlési egyéni választókerületi jelöltre és a területi pártlistára szavaztak. Abban a rendszerben a területi listák nyilvántartásba vételérõl, a jelölõszervezetek szavazólapi sorrendjérõl, az egyéni választókerületi választási bizottságok határozatai elleni fellebbezésekrõl a területi választási bizottságok - a 19 megyei és a fõvárosi - döntöttek.
A területi szintnek az országgyûlési választáson nincs szerepe, az NVB veszi nyilvántartásba a jelölõszervezeteket, az országos listákat és az azokon szereplõ jelölteket, és az NVB sorsolja ki azt, hogy a szavazólapon a jelölõszervezetek országos listái milyen sorrendben szerepeljenek.
A testületnek (és így közvetve az ügyeket elõkészítõ Nemzeti Választási Irodának) sokkal több dolga lesz, mint a korábbi választásokon, mivel az új jogszabályok értelmében minden helyi ügy másodfokon a testület elé kerülhet. Várhatóan jelentõsen nõnek majd a Kúria terhei is: a területi szint kiesése miatt gyakorlatilag az összes, az országgyûlési egyéni választókerületi választási bizottságok által elbírált ügy a Kúria elé kerülhet.

MTI - Kanizsa