Az állandó és az idõszaki kiállításokon túl októbertõl egy rendszeresen megújuló mini tárlatot is megtekinthetünk a Thúry György Múzeumban. Elõször Nagykanizsa egykori díszlobogójának maradványát, majd egy 1942-ben Borsfán készült betlehemet láthattak az érdeklõdõk. A kiállítás következõ elemeként egy hetési lakodalmi „menyasszonytörölközõt” tekinthetnek meg az intézményben, mely a Magyar Kultúra Napja alkalmából nyílt kamarakiállítás témájához kapcsolódik.

A hetési lakodalmi törölközõ 1911-ben készült és Lendvahídvégrõl származik. A háziszõttes kendõ horgolását alul a szentkorona és a két békegalamb díszíti. A 19. század második felében a hazafias érzület megnyilvánulásaként, majd a nemzeti kultúra védjegyeként vált elterjedtté a nemzeti jelképek szerepeltetése a népmûvészeti tárgyakon. A leggyakoribb motívum a koronás címer, mely szinte minden népmûvészeti tárgyon megtalálható és a népi díszítõmûvészet teljes értékû motívuma lett.
A népmûvészeti termékek, a nemzeti ellenállás szellemében, nemzeti jelentéstartalmat kaptak, különösen az 1848/49-es szabadságharc leverése után. Borotvatokok, tükrösök, pásztorbotok, ostornyelek, kerámiaedények, szõttesek gyakori díszítõeleme volt még a 20. század elsõ évtizedeiben is. A 19. század második felében virágkorát élõ zalai népmûvészet tárgyain az 1850-es évektõl gyakrabban jelenik a nemzeti identitástudat jelképeként a változatosan és pompásan megformált koronás magyar címer – mindig egységbe komponálva a népmûvészet hagyományos motívumaival.

Kanizsa