Egy, a legutóbbi közgyûlésen el nem hangzott elõterjesztésrõl beszélt sajtótájékoztatóján Karádi Ferenc önkormányzati képviselõ, melyhez véleményével Jerausek István képviselõtársa is csatlakozott.

– A mintegy egy hónapja kirobbant pénzügyi és gazdasági válság elsõ elszenvedõi – az egyének mellett – valószínûleg az önkormányzatok lesznek. Ettõl függetlenül az önkormányzatnak kutya kötelessége mikor a problémák megoldásával foglalkozik, hogy ne a megszorítás legyen a célja, hanem az, hogy lehetõleg munkát adjon a vállalkozóknak, a lehetõségeihez mérten minél több pénzt fordítson beruházásokra, mert csak ebben az esetben enyhíthetõ, mérsékelhetõ az a kár, amit a remélhetõleg rövid ideig tartó helyzet okoz. Ez a szempont vezérli a Fidesz-frakciót. Ha bajban vagyunk, közösen kell megoldást találnunk. Az önkormányzatnak is kell hozni bizonyos áldozatot a közös cél érdekében, azért, hogy az itt élõ emberek jól érezzék magukat, és itt találják meg a megélhetésüket. Ezért szóba kell állni az itt élõ emberekkel, mert nélkülük nem lehet jó döntést hozni.

Ezt követõen Karádi Ferenc vette át a szót:
– Sajnálom, hogy a 30-án megtartott közgyûlésen sokkal fontosabb volt a néhány képviselõ és az ülést vezetõ polgármester számára az egymás elleni küzdelem rendkívül mélyre süllyedõ diskurzusa, mint a jelentõs elõkészítést igénylõ, a város tulajdonában lévõ üzlethelyiségeknél alkalmazott bérleti díjak felülvizsgálata. Az új munkahelyet teremtõ támogatással – amelyet megszavaztunk már, és számtalan vállalkozás igénybe is vett – egyenértékûnek tartom azt is, ha a mai gazdasági környezetben a vállalkozók meg tudják õrizni likviditásukat, és nem lesznek kénytelenek alkalmazottaikat elbocsátani. Ennek az óhajtott célnak az egyik lehetséges eszköze az, ha a város csökkenti a tulajdonában lévõ üzlethelyiségek havi bérleti díját. A járulékokat, a központi adókat és az üzemeltetés más költségét nem tudjuk befolyásolni, de ezt a kiadási tételt – amely néhány bérlemény esetében havonta több százezer forint is lehet –, közös elhatározással meg tudjuk változtatni úgy, hogy a város tulajdonát képezõ üzleteket ne zárják be a bérbevevõik, és a ma üresen állókat is ki tudja adni a jelenlegi hasznosító, az Ingatlan Kezelõ Intézmény. Ha ennek eredményeként ez utóbbi cél is teljesül, vagyis új bérlõk jelentkeznek, akkor a következõ évi költségvetésben nem kell jelentõs bevételcsökkenéssel számolnunk. Érdemes elõre gondolkodni annak, aki a várostól kíván üzlethelyiséget bérelni, hogy az egyeztetések során elmondhassa a véleményét az általa elfogadható feltételekrõl. Jelenleg 4000 forint/hó körül van a belvárosi bérlemények négyzetméterenkénti ára, amit minden évben az inflációval automatikusan felszorzunk. Ez a szám egy száz négyzetméteres üzlet esetében 2010-re elérheti a félmillió forintot is havonta. Kevés remény van tehát arra, hogy ennek a gyakorlatnak a fenntartása hosszú távú gondolkodást tegyen lehetõvé a bérlõk számára. A könnyítés életszerû és szükséges. Errõl szeretném meggyõzni képviselõtársaimat, ami az elõzetes bizottsági vélemények ismeretében nem lesz nehéz.
Jerausek István így folytatta:
– Képviselõtársamnak engem nem kell meggyõznie a bérleti díjak csökkentése ügyében. Úgy látom, máris késésben vagyunk ezügyben. Mivel a külsõ körülmények jelentõsen megváltoztak, felül kell vizsgálni az egész szabályzórendszert. Ezek a változások az üzletek esetében még inkább igazak. A városba települt multinacionális cégek, a fizetõképes kereslet csökkenése olyan helyzetbe hozta a helyi vállalkozókat, hogy képtelenek a magas bérleti díjat kitermelni. Nem tartom jó megoldásnak azt sem, miszerint az üzlet bérleti díja a négyzetméter növekedésével arányosan növekszik. Például a 40 négyzetméteres üzletben nem dupla jövedelem képzõdik a 20 négyzetméteressel szemben. Meg kell találni a helyes arányt. Egy sor ilyen, és ehhez hasonló kérdés újraszabályozása a feladat. Úgy gondolom, egy vállalkozóbarát önkormányzatnak mindenképpen a bérleti díjak csökkentésében kell gondolkodnia, ami nem jelent okvetlen bevételkiesést, mert ezáltal az üres üzletek is bérlõre találnak. Nem utolsósorban városképileg is kiábrándítóak a papírral befedett mocskos kirakatok.
B.E. - SE. - K.H.