Az esõ sem szegte kedvét a vásárcsarnokba indulóknak a múlt hétvégén, azoknak, akik az önkormányzat által kezdeményezett Vásár(olj) Kanizsán! programsorozat harmadik kistermelõi vásárába látogattak. Úgy tûnt, egyre többen megkedvelték, és számon tartják a helyi és környékbeli termékeket bemutató vásárt.

A másfél éves Barnabás Gelsérõl utazott be szüleivel a piacra. Meglátogatta nagypapáját, Takács Józsefet, aki saját kezûleg faragott fatányérokat, tálalókat, igazi zsírsütõ kanalakat árult. A két Vackor-óvodás kisfiú, a 4 éves Kele Beni és az 5 és fél éves Dani apukájával együtt várakozott a Kerecsenybõl érkezett tejtermelõk pultjánál. Õk is rendszeres vásárba járók, Dani a piros sajtot kedvelte meg, míg Beni a fehéret. A fiúk már szereztek némi tapasztalatot a zöldségtermesztés terén is az óvodájuk fûszer- és zöldségeskertjében – újságolta az apuka, aki azt is elárulta, óvodájuk idén benevez a Karcag városa által elindított „Legszebb konyhakert” országos pályázaton.

A két ikerkislány, a 2 és fél éves Petra és Fanni, apukájuk kezét fogva türelmesen nézelõdtek az asztalsorok között. A vásárban volt házi kolbász, szalonna, kecskesajt, füstölt túró, sokféle lekvárkülönlegesség, gyümölcslé, õrölt mák, homoktövis, napraforgó, mandula, lenmag és mogyoró. Aki már bevásárolt és maradt még ideje a busz indulásáig, tanulmányozhatta az üvegtáblák mögé helyezett, régi, híres kanizsai piacok történetét felidézõ dokumentumokat, vagy az önkormányzat asztalánál a város ez évi programjait ajánló szóróanyagokat és nem utolsó sorban beszélgethetett rég látott ismerõsével.
Cseresnyés Péter polgármester, a kanizsai méhész, Kiss József asztalánál idõzött. A nagybakónaki telephellyel rendelkezõ fõállású õstermelõ és párja tizenöt éve méhészkednek. Vásárlói közönségük nemcsak a fonyódi piacon alakult ki, hanem itt is, hiszen tíz éve hozzák termékeiket Kanizsára.
– Nagyon sokra tartjuk ezt a lehetõséget, a Vásárolj Kanizsán akciót – nyugtázta az õstermelõ, majd elmondta, csak saját terméket és minõsített mézet árulnak. A Békés Megyei Méhész Egyesület által meghirdetett „Év Méze 2013” versenyen a zsûri értékelése alapján Büki Lívia – Kiss József akác méze Bronz fokozatú elismerésben részesült – olvashattuk a kiállított oklevélen. Elégedettek ezzel a minõsítéssel, amirõl nem minden vásárló tudja, mit is jelent. A méz elõször laborvizsgán esik át, utána következik az íz, illat, aroma, a kóstolás, végül a csomagolás vizsgája. Nagyon szigorú szabályok szerint történik a minõsítés. Nekünk, magyaroknak van az egyik legszigorúbb méz-könyvünk a világon – jegyezte meg. – Öt fajta – akác, vegyes virág, hárs, napraforgó és repcemézet termelünk – folytatta. – Íze, illata, aromája miatt, s mivel sokáig folyékony marad, az akácméz a legkeresettebb. Sütéshez a vásárlóink véleménye alapján a vegyes virág-, vagy a napraforgó mézet ajánljuk, mert ha ezekbõl készül a sütemény, omlósabb lesz a tésztája.
Kiss József nem hagyta szó nélkül: megdöbbenéssel hallotta több méhésztársával együtt az akácfa kivágásról szóló hisztériát. Ha az akácfák számát csökkentik, abból tragédia lesz. Nehéz életben tartani a méheket, minden növényre szükség van az áttelelésükhöz. Tudni kell azt is, hogy a méheknek nem is a méztermelésben, hanem a virágok beporzásában van fontos szerepe. Az emberiség élelmiszerének legnagyobb részét a beporzó rovarok állítják elõ, s ha kihalnak, nagyon nagy bajban leszünk. De nemcsak az akácfára van szükség - tette hozzá -, az õsszel virágzó sárga réti növényt, a szolidágót (aranyvesszõt) sem lenne szabad lekaszálni. A méhek ilyenkor készülnek fel a télre, sok virágporra van szükségük. Az unió meghatározta, hogy a parlagfüvet le kell kaszálni, viszont sok gazda nem tud különbséget tenni a parlagfû és a szolidágó között, s ezért lekaszálnak mindent. Ezzel sajnos csökkentik a virágpor mennyiséget a méhek számára, és ebbõl baj lesz. Valamit tenni kellene...

Bakonyi Erzsébet