Márciusban a hõmérséklet emelkedése egyre több embert csábít a szabadba. A természet még nem kezdett kizöldülni, a magas talajvíz, csapadékból származó belvíz a tûz terjedését nehezíti, ám a magas száraz növényzeten, így például a nádasokban, továbbá az elhanyagolt területek száraz növényzetén a tûz gyorsan tud terjedni.

A Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság kéri a lakosságot, hogy kerülje a gyufával történõ területrendezést. A meggyújtott árokpartokon, elhanyagolt földterületeken terjedõ tûz veszélyeztetheti a környezõ lakóingatlanokat, az áramellátást, a kommunikációs vezetékeket, de a közelben haladó közutakon, vasutakon történõ biztonságos közlekedést is.

A természetes élõhelyek állat és növényvilágára is veszélyt jelentenek e tüzek, hisz a nádasok vagy a parlagon hagyott területek és rétek számos védett élõlénynek nyújtanak élõhelyet.
A szabadtéri tûzesetek számának változása az elmúlt három évben

Pontosan követhetõ, hogy mely évben milyen idõjárási körülmények befolyásolták a beavatkozásokat. 2011 száraz év volt. 2013-ban az elhúzódó tél a hideg és sok csapadék a katasztrófavédelmet más jellegû munkával látta el.

Néhány alapvetõ szabály a tûzesetek megelõzése érdekében
Kerti égetés

kizárólag szélcsendes idõben végezhetõ az égetés, ha feltámad a szél, annak erõsségétõl függõen a tüzet azonnal el kell oltani,
a kerti hulladékot csak olyan helyen és területen szabad égetni, ahol az égetés és annak hõsugárzása a személyi és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti, vagyoni és környezeti kárt nem okoz,
a tûz õrzésérõl és veszély esetén annak eloltásáról a tûz gyújtója köteles gondoskodni,
az öltözet a szabadtéri tûz tulajdonságaihoz igazodjék (kerülni kell a bõ, lebegõ ruházatot, a tûz közelségét), TILOS a tüzet õrizetlenül hagyni
a tûz helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tûz terjedése megakadályozható, illetõleg eloltható. (lapát, kerti csapra szerelt locsolótömlõ),
az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást meg kell szüntetni,
az égetendõ kerti hulladék nem tartalmazhat semmilyen más kommunális, ipari eredetû, illetve veszélyes anyagot tartalmazó hulladékot.

A kerti sütés (a fentieken túlmenõen)

akkora tüzet szabad csak rakni, amit a rendelkezésre álló eszközökkel, erõkkel el lehet oltani (legyen készenlétben víz, vödör, homok, lapát),
az összegyûjtött égetnivalót lehetõleg egy gödörben, vagy süllyesztett vashordóban, esetleg mûszakilag megfelelõen kialakított sütõhelyen kell elhelyezni, vagy körbe kell árkolni a tûzgyújtás elõtt,
a sütõhely kialakításánál fogva a környezetére tûzveszélyt ne jelentsen (szakszerûen kivitelezett égéstermék elvezetés, éghetõ anyagtól mentes környezet),
a sütési hely megválasztásnál számolni kell a kedvezõtlenül változó széliránnyal, tovább tekintettel kell lenni arra, hogy a szél erõsségének változása a láng nagyságát, irányát jelentõsen befolyásolja, illetve a felröppenõ nagy távolságra elszálló izzó zsarátnokokra,
a gyerekeket ki kell oktatni a tûz veszélyeire (a parázzsal, tûzzel való pajkosság veszélyeire fel kell hívni a figyelmet és meg kell tiltani),
a szabadtéri fõzéshez, sütéshez, grillezéshez használt eszközök stabilan kerüljenek megtelepítésre (a felboruló sütõhely égési sérülést okozhat, illetve a felboruló grillbõl a kiszóródó izzó faszén szintén gyújtási veszélyt jelenthet),
az égetés, sütés befejeztével a tüzet el kell eloltani, úgy hogy a tûz ne gyulladjon vissza, (a parázsló részeket vízzel le kell locsolni, vagy homokkal, földdel összefüggõen le kell fedni és várni, amíg a teljes füstölgés, gõzölgés megszûnik.) A tûzrakóhely közelében ne hagyjunk fát, gyújtóst, éghetõ anyagokat.

Égetés az erdõkben

Az erdõrõl, az erdõ védelmérõl és az erdõgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény „erdõben tûz gyújtására és fenntartására - az erre a célra kijelölt helyek kivételével - csak az erdõgazdálkodó, annak hiányában az erdõ tulajdonosa írásbeli engedélye birtokában levõ személy jogosult.”. A kivételek: vágástéri hulladék égetése az erdõgazdálkodó által, erre a célra kijelölt és tûzvédelmi szempontból megfelelõ kijelölt tûzrakó helyen kialakított, mészégetõ és faszénégetõ helyen.
A tarló- és a növényi hulladék égetése

az avar-, a tarló-, gyep-, a nád- és a növényi hulladékégetés – amennyiben jogszabály-e tevékenység végzését megengedi – alkalomszerû tûzveszélyes tevékenységnek minõsül;
a tervezett – az (1) bekezdés szerinti tarló-, nád-, gyep- – égetés helyét, idõpontját és terjedelmét a megkezdés elõtt legalább 24 órával az illetékes I. fokú tûzvédelmi hatóságnak írásban be kell jelenteni;
a tarlóégetést a learatott gabonatáblákon úgy kell végrehajtani, hogy a tûzterjedés irányában a hasznos vad elmenekülhessen. A tarlónak minden oldalról egyidejûleg történõ felgyújtása tilos. Az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel. A szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos.
Az égetés célját szolgáló tûz nem hagyható õrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha a tûzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani.
égetés csak úgy végezhetõ, hogy az a környezetére tûz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Ennek érdekében a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése elõtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelõ, de legalább 6 méteres védõsávot kell szántással biztosítani,
Az égetés idõtartamára tûzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelõ létszámú, kioktatott személy jelenlétérõl kell gondoskodni, tarlóégetés esetén legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell állni.
az égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.

Tûzvédelmi bírság

A szabadtéri tüzek visszaszorítása érdekében a katasztrófavédelem tûzvédelmi bírság kiszabásával élhet. Tûzvédelmi elõírás megszegése, ha az tüzet idézett elõ 100.000 Ft-tól – 1.000.000 Ft-ig terjedõ, ha az tüzet idézett elõ és az oltási tevékenységben a tûzoltóság beavatkozása is szükséges 200.000 Ft-tól - 3.000.000 Ft-ig terjedõ bírsággal sújtható -adta hírül a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,

Kanizsa