A Balaton magas vízállása miatt 15 településen rendeltek el másodfokú helyi vízkár-elhárítási készültséget, de az elõre jelzettnél egyelõre gyengébb szél fúj, ezért különösebb beavatkozásra nem volt szükség - tájékoztatta Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Fõigazgatóság sajtófelelõse az MTI-t csütörtökön.

A Balaton átlagos vízszintje csütörtökön 129 centiméter volt (ez a siófoki mércénél 132 centiméter), szerdához képest nem változott.
Ez az 1977-ben bevezetett vízszabályozási rend óta rekordmagasságnak számít. Hasonlóan magas szintet négy évvel ezelõtt, 2010 elején már mértek 3 napon át. Abban az évben összesen 23 napon át volt a tó vízszintje 127 centiméter fölött. Az idén megdõlhet a rekord, hiszen a Balatonba jelenleg jóval több víz érkezik, mint amekkora kapacitással tudják ereszteni a vizet a Sió-zsilipen.
A jelenlegi szabályozás elõtti idõkben, a rendelkezésre álló adatok szerint voltak még magasabb vízállások. 1931-ben 142 centiméteres, 1947-ben pedig 155 centiméteres vízmagasságot mértek a Balatonban.
A szóvivõ beszámolója szerint az átlagosnál mélyebben fekvõ településrészeket érheti vízkár, amennyiben erõsebb szél fúj ilyen magas vízszintnél. Ilyen 14 délparti településen, valamint Keszthelyen található. Az elõrejelzések szerint szerda estétõl erõsödött volna fel az északi szél a térségben, ami 50 kilométerrel arrébb történt meg, ezért egyelõre különösebb beavatkozásra nem volt szükség. Legközelebb vasárnaptól lehet számítani nagyobb szélre, de ennek az elõrejelzésnek még nagy a bizonytalansága.
Lombár Gábor (független), a tópart egyik legmélyebben fekvõ településének, Balatonfenyvesnek polgármestere - aki szerda este és csütörtök délelõtt is végigjárta a település partjait - megerõsítette, hogy a Balaton egyelõre nem lépett ki a medrébõl.

MTI - Kanizsa