Az Alkotmánybíróság hétfõn meghozott határozata szerint törvénnyel módosíthatók a korábban megkötött szerzõdések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit, a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni.

A nyilvánosan kihirdetett határozat indokolása szerint a jogbiztonság követelménye akkor érvényesül, ha az állam jogszabállyal a szerzõdések tartalmát ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg, mint amit a rendes bírósági út követel meg, azaz ha a felek tartós jogviszonyában a szerzõdéskötést követõen olyan körülmény áll be, amely folytán a szerzõdés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.

Az Ab eljárását kezdeményezõ kormány indítványának másik felvetésére reagálva az Ab kimondta: rendes bírósági ítéletnek azokat a konkrét jellemzõit, amelyek közvetlenül a fogyasztók jogainak védelmével kapcsolatos alaptörvény-ellenességet okoznák, alkotmányértelmezési hatáskörben nem lehet megállapítani. A gazdasági erõfölénnyel visszaélés elleni fellépésre és a fogyasztók jogainak védelmére irányuló alaptörvényi rendelkezésbõl közvetlenül következhet ugyan jogszabály alkotmányellenessége, de ennek megítélése függ a szabályozási környezettõl.

A kormány két kérdésben fordult az Alkotmánybírósághoz. Egyrészt, hogy az erõfölénnyel való visszaéléssel szembeni fellépésre és a fogyasztók jogainak védelmére vonatkozó szabályokból levezethetõ-e valamely tömegesen alkalmazott, a fogyasztók számára egyoldalúan és jelentõs hátrányt okozó módon meghatározott szerzõdési feltétel, illetve az ezt megerõsítõ bírósági ítélet, valamint az ezek alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenessége.

Az Alkotmánybíróság erre azt a választ adta, hogy az Alaptörvénybõl az államnak az a kötelezettsége következik, amely a fogyasztók érdekeit védõ, az erõfölénnyel való visszaéléssel szemben fellépõ intézményrendszer létrehozására és fenntartására, továbbá a fogyasztók jogait biztosító jogszabályok megalkotására vonatkozik, azonban arra nem terjed ki az Alkotmánybíróság hatásköre, hogy ez alapján bírósági ítéletek egyes jellemzõit alaptörvény-ellenesnek nyilvánítsa. Az erõfölénnyel való visszaéléssel szembeni fellépésre és a fogyasztók jogainak védelmére irányuló alaptörvényi rendelkezésbõl ugyanakkor közvetlenül következhet valamely jogszabály alkotmányellenessége, de ennek megítélésénél a vizsgált rendelkezés szabályozási környezetét is figyelembe kell venni.

A második kérdés alapján az Alkotmánybíróságnak az emberi méltóság védelméhez való jogot és a jogállamhoz tartozó jogbiztonságot abból a szempontból kellett értelmeznie, hogy milyen alkotmányossági feltételekkel kerülhet sor fennálló szerzõdéseknek jogszabály útján történõ módosítására. A testület megállapította, hogy az Alaptörvény biztosítja a szerzõdéses szabadságot, de ez nem jelenti azt, hogy a létrejött szerzõdések nem módosíthatók. Jogszabály a hatálybalépése elõtt megkötött szerzõdések tartalmát kivételesen – a szerzõdéskötés körülményeinek elõre nem látott, jelentõs megváltozása esetén – módosíthatja.

Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy a jogbiztonság követelményei, a szerzõdéses szabadság, valamint a megkötött szerzõdés teljesítésébe vetett bizalom akkor érvényesülnek, ha az állam jogszabállyal a szerzõdések tartalmát általában csak ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg alkotmányosan, mint amilyen feltételek fennállását az egyes szerzõdések bírósági úton való módosítása is megköveteli. A törvényi úton történõ szerzõdésmódosításnak is, amennyire lehet, mindegyik fél méltányos érdekeit figyelembe kell vennie, vagyis az ilyen szerzõdésmódosításnak is érdekegyensúlyra kell törekednie a megváltozott körülmények mellett.

MTI - Kanizsa