A fenti címmel jelent meg 1848-ban Táncsics Mihály írása az általa indított Munkások Újsága címû hetilapban, melyben felhívja a nemzetgyûlés, a hatalmat gyakorlók figyelmét a nép jogos követeléseinek meghallgatására, azok teljesítésére.

Az azóta eltelt 166 év történései választ adnak ezen követelés teljesülésére, melyrõl tudható, hogy kis hazánkban a hatalmat gyakorlók attitûdjétõl függött és függ a plebsz szavának súlya.

Okkal reméltük, hogy a fiatal demokráciánkban változás lesz, de sok esetben csalódnunk kellett. Így lett ez a Nagykanizsán megépülõ Javítóintézet esetében is. A városvezetés a „nép” (és, az ellenzék) megkérdezése nélkül igent mondott egy olyan beruházásra, mely kiverte a biztosítékot a beruházás helyszínéül megjelölt MAORT telep és a környékbeliek, valamint a Palinban lakók esetében is. Érvényesült az összefogás ereje, igaz, csak csatát nyertünk, háborút nem. A város nem szabadult meg az intézettõl, hisz a legkisebb ellenállás irányába ment a helyszín kijelölése, melynek köszönhetõen ma a Camping úton sor kerül az alapkõ letételére. Ezzel kezdetét veszi egy olyan intézet létrehozása, mely számos, a témában általam is többször megfogalmazott veszély forrása lehet és lesz.
Való igaz, a tapasztaltaknál nagyobb hangot kellett volna adni a tiltakozásnak, de ebben a légkörben, ahol még a közvéleményt kutatóknak is - elsõsorban egzisztenciális okokból fakadó félelem miatt - minden ötödik megkérdezett mer véleményt mondani …
Az induló beruházás kapcsán pedig felháborítónak tartom, hogy egy 2,25 milliárdos nagykanizsai beruházás esetén elõfordulhat, hogy:
• a nem nyilvánosan kiírt pályázaton csak debreceni cégek kaptak feladatokat, munkákat,
• a nem építészeti tevékenységek sorába tartozó pénzügyi, ellenõri, tervkészítõi, szakértõi feladatokban sem részesülhetnek helybeliek,
• a beruházásban résztvevõk nem Nagykanizsa, hanem Debrecen város befizetõiként gazdagítják a cívisvárost,
• ezek után a majd mûködõ intézményben beígért 120 munkahely is annyi lesz, amennyi?
Úgy tûnik, hogy városunk ebben az ügyben Debrecen gyámsága alá került, polgármesterünket pedig szerintem Kósa úr marionett figuraként mozgatta, mozgatja.
A nagy álmok, nagy lehetõségek városában hogyan történhet meg ez?
Ma délután ezen meditálok, és a javítóintézethez kötõdõ programokról – a nép nevében is – távol maradok.

Nagykanizsa, 2014. március 31.

Sajni József független önkormányzati képviselõ