Több mint száz fiatalkorú elhelyezését teszi lehetõvé és 125 embernek biztosít munkahelyet a Nagykanizsán épülõ javító-nevelõ intézet, amelynek alapkövét Soltész Miklós, az Emberi Erõforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára tette le hétfõn.

A szociális és családügyért felelõs államtitkár elmondta: az Emmi Debreceni Javítóintézetének szakmai és mûködési tapasztalatait felhasználva elõször létesül a Nyugat-Dunántúlon fiatalkorúaknak javító-nevelõ intézet.
A 2,2 milliárd forintot meghaladó költségvetéssel készülõ zöldmezõs beruházásra azért van szükség, mert szûkösek a kapacitások. A 22 év alatti fiataloknak pedig nagyjából egy százaléka "a társadalom peremére sodródott" - fogalmazott az államtitkár.
Soltész Miklós kifejtette: a megelõzés és a védelembe vett fiatalok érdekében "az elmúlt évtizedek talán legnagyobb változásait és legnagyobb szabású beruházásait hajtotta végre" a kormány. A jogszabályi változások következtében a 12 év alattiak már szinte kivétel nélkül csak családokhoz, nevelõszülõkhöz kerülhetnek, a nevelõszülõi hivatást megerõsítve több mint 5500-an jogviszonyban végzik a feladatukat, s az Új Széchenyi Terv keretében közülük 1800-an 500 órás képzésben részesülnek.
A javítóintézetekben élõ fiatalok oktatására több mint 100 millió forintot fordítottak, illetve április végén indul az a 600 millió forintos, a Norvég Alapból finanszírozott program, amely lehetõvé teszi a gyermek- és nevelõotthonok lakóinak szakképzését. Közel 400 millió forintért napkollektorokat és napelemeket helyeztek el 12 gyermekotthonban, de az Új Széchenyi Terv keretébõl 3,5 milliárd forintért 20 helyszínen gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményeket is felújítanak - jelezte Soltész Miklós.
Cseresnyés Péter, Nagykanizsa polgármestere (Fidesz-KDNP) kijelentette: a nagykanizsai javítóintézet sok-sok ember jövõjét és életét befolyásoló létesítmény, amely "sok fiatal számára az élet egészébe, egy közösség értékrendjébe való beilleszkedés fontos esélyét adhatja meg". Több tucatnyi pedagógus és pedagógiai asszisztens segít majd, hogy a hibáikból tanulva a fiatalok "a társadalom hasznos és fontos tagjai lehessenek", míg a térségben élõ beszállítók, helyi vállalkozások számára a létesítmény hosszú távú lehetõséget adhat a biztos jövedelemre.
Magyari László, a Debreceni Javítóintézet igazgatója, a nagykanizsai beruházás szakmai vezetõje azt mondta: az intézeti munkának a pedagógia jelenti az alapját, "nem büntet, hanem tanít, oktat, nevel, mintát ad, utat mutat, a társadalomba visszailleszt". Európában egyedülálló, amit Debrecenben dolgoztak ki és mûködtetnek, ezt a gyakorlatot valósítják meg a leendõ nagykanizsai intézményben is.
Ifjabb György István, a kivitelezõ debreceni DH-Szerviz Kft. ügyvezetõje az alapkõletétel alkalmából arról beszélt, hogy mintegy tucatnyi helyi vállalkozást vonnak be az építésbe. Eddig a munkaügyi hivatalon keresztül 10 embert vettek fel és még a többszörösét kívánják alkalmazni a kivitelezés során.
A nagykanizsai javítóintézetrõl szóló sajtóanyag szerint az intézmény december végéig elkészül, és 108 fiatalkorú számára teszi lehetõvé, hogy az "élménypedagógián alapuló javító-nevelõi munka segítse õket a társadalmi normák és egy szakma elsajátításában", késõbb pedig a beilleszkedésben és az elhelyezkedésben. Az új intézménybe elsõsorban a régióból származó, 12-21 éves közötti fiatalok kerülnek, akiket elõzetes letartóztatásba helyeztek vagy javítóintézeti nevelésre ítéltek.
A beruházás miatt az elmúlt években több tiltakozó fórumot is rendeztek Nagykanizsán, illetve aláírásokat gyûjtöttek a lakosság körében. A hétfõi alapkõletétel kapcsán a Jobbik, az Összefogás Nagykanizsáért Egyesület és a Kanizsáért Közéleti Egyesület önkormányzati képviselõi is a létesítmény megvalósítása ellen tiltakozó közleményt juttattak el az MTI-hez.

Képgaléria az eseményrõl itt.

MTI - Kanizsa

Új javítóintézetben segítik, hogy a fiatalkorúak elkerüljék a börtönt

Több mint 2,2 milliárd forintos beruházással 125 fõ számára teremt új munkahelyet Nagykanizsán az az új javítóintézet, melynek alapkövét Soltész Miklós, az Emberi Erõforrások Minisztériuma szociális és családügyért felelõs államtitkára tette le. A 2014. december végéig felépülõ új épület 108 fiatalkorú számára teszi lehetõvé, hogy az élménypedagógián alapuló javító-nevelõi munka segítse õket a társadalmi normák és egy szakma elsajátításában; késõbb pedig a beilleszkedésben és az elhelyezkedésben. Az új intézménybe elsõsorban azok a fiatalok kerülnek, akik e régióból származnak. Így a lakhely és a család közelsége az utógondozó munkát is segíti majd.
A 108 férõhelyes intézmény az ügyészség által elõzetes letartóztatásba helyezett és a bíróság által javítóintézeti nevelésre utalt 12-21 éves fiatalkorúakat fogadja be és helyet kapnak az utógondozói ellátásban részesülõk is. A csaknem 5000 m2-es létesítmény 2014. december 31-ig épül fel és erre az idõpontra lezajlik a szakmai tervek és engedélyek elkészítése is. A szakmai program ezév május végén indul és magába foglalja egyrészt az ott dolgozók szakmai felkészítését, mentorálását, másrészt pedig az oda kerülõ fiatalkorú ellátottak, képzését-oktatását.
Hazánkban a rendelkezésre álló fiú javítóintézeti, elõzetes letartóztatást biztosító férõhelyek kihasználtsága éves viszonylatban 98%-os, úgy, hogy egyes idõszakokban eléri a 137-142%-ot. A felmerülõ szükségletek földrajzi megoszlása is eltérõ. Azokban a régiókban, ahol mûködik javítóintézet, ott a bírók az elõzetes letartóztatás helyszíneként az esetek jelentõs hányadában a javítóintézetet jelölik meg. A dunántúli megyék esetén a javítóintézetben végrehajtott elõzetes letartóztatás aránya jelentõsen elmarad a javítóintézeti ellátást biztosító régióktól, ahol mintegy 70%-os arány figyelhetõ meg. Jelenleg a dunántúli megyékbõl - hozzáférhetõ férõhely hiánya miatt - elsõsorban a pécsi Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézetét jelölik ki a fogva tartás helyszíneként. A gyermekvédelmi rendszer kiemelten kezeli az egyenlõ esélyû hozzáférés megteremtését a javítóintézeti ellátás területén is.
Az Új Széchenyi Terv keretében megvalósuló javítóintézeti beruházással hazánk ötödik javítóintézete épül fel (Aszód, Rákospalota, Budapest – Szõlõ utca, Debrecen). Az Emberi Erõforrások Minisztériuma Debreceni Javítóintézete projektgazdaként valósítja meg a dunántúli régióban létesítendõ intézményt. Magyarországon az elsõ javítóintézetet 1884-ben Aszódon, majd 1886-ban Kolozsváron, 1890-ben Rákospalotán, 1895-ben Székesfehérváron és 1905-ben Kassán hozták létre. Több mint 100 év elteltével nyílik ismét lehetõség az intézményhálózat bõvítésére. Az Emberi Erõforrások Minisztériuma és a javítóintézeti szakmai közösség álláspontja alapján a Nagykanizsán felépülõ intézet, a „debreceni modell” alapján valósul meg, ahol egy intézetben lesz biztosítva az elõzetes letartóztatás, a javítóintézeti nevelés és az utógondozás.