A Monarchia I. világháborús fogolytáborainak pénzei címmel idõszaki kiállítás nyílt a Thúry György Múzeumban. Bevezetõjében Száraz Csilla igazgatónõ megköszönte, hogy Steinhardt László éremgyûjtõ lehetõséget adott arra, hogy méltóképpen megemlékezzenek az I. világháború befejezõdésének 90. évfordulójáról, a hõsi halottakról, a sokat szenvedett katonákról. A kiállítást Rózsás János író nyitotta meg.

Az összeállítás nyolc tárolóban mutatja be az Osztrák-Magyar Monarchia I. világháborús magyarországi és ausztriai hadifogolytáborainak belsõ használatra, a foglyok közti csereforgalomra szánt papírpénzeit. A hadifoglyokat az illetõ ország társadalmi életébõl való kirekesztésének biztosítására hadifogolytáborokban szállásolták el. Az ellenséges területen felállított táborok zárt életének egyik szükségszerû megnyilatkozása volt, hogy csak a tábor területén érvényes szükségpénzt bocsátottak ki. 1915-ben a Stockholmban összehívott konferencián hoztak határozatot ilyen pénzek forgalomba hozatalára a foglyok életfeltételeinek a megkönnyítése érdekében. A monarchiában a tábori pénzek kibocsátására fõként 1916-tõl került sor, ahol leginkább az oroszországi nemzetek fiai közül fogságba esett katonákat õrizték a lágerekben. A hadifogolytáborok pénzeinek rendeltetése egyértelmû volt. Arra szolgáltak, hogy a bármilyen címen pénzhez jutott fogolytábor lakói ne érintkezhessenek a lakossággal. A foglyok ezekkel a pénzekkel fizethettek a táboron belüli kantinokban, árucikkeket árusító boltokban, ugyanakkor a nem honvédséghez tartozó üzletvezetõk a tábori pénzt a táborparancsnokságnál becserélhették a törvényesen forgalomban lévõ pénzzel.

– Nagy érdeklõdéssel kísért elõadásában, a fogolytáborokban használatos pénzekrõl beszélt Steinhardt László. Véleménye szerint a pénzhelyettesítõk egyik legszebb sorozata látható a bemutatón. Szükségpénzeket nemcsak a háborúban, hanem a polgári életben is kiterjedten használtak, melyek a hivatalos pénz elégtelensége miatt kerültek forgalomba – hangsúlyozta.