Összességében csökkent a szûrõvizsgálatokra járók aránya 2010-hez képest, ugyanakkor laborvizsgálatra, emlõ- és méhnyakrák-szûrésre többen mennek el. Az aktív korú magyar lakosság egyötöde szerint az egészségügyi szûrés felesleges, az egészségpénztári tagok viszont sokkal tudatosabbak ebben a kérdésben - derül ki a GKI Gazdaságkutatónak a Prémium Egészségpénztár megbízásából végzett felmérésébõl.

A 2013 végén végzett reprezentatív felmérés szerint az adatfelvételt megelõzõ egy évben az aktív korúak, vagyis a 18-60 évesek 71 százaléka vett részt valamilyen szûrésen, ez nyolc százalékponttal kevesebb, mint 2010-ben. Az emlõrák-szûrés népszerûsége három év alatt jelentõsen (21 százalékponttal) emelkedett, és a laborvizsgálaton, valamint a méhnyakrák-szûrésen is többen jelentek meg. Némileg csökkent viszont a tüdõszûrésen való részvétel, és kevesebben (6 százalékponttal) voltak fogászaton, valamint prosztatarák-szûrésen is (7 százalékponttal).
Az eredmények szerint a 18-60 éves lakosság 20 százaléka úgy gondolja, hogy az egészségügyi szûrés felesleges, 63 százaléka viszont ezzel ellenkezõ véleményen van. Az aktív korúak ugyancsak egyötöde nem is akar tudni arról, milyen betegsége van, a relatív többség (48 százalék) azonban ebben a kérdésben szeretne tisztán látni.
Az ezer ember megkérdezésén alapuló vizsgálat szerint relatív többségben (37 százalék) vannak azok, akik úgy vélekednek, hogy sokkal többet kellene foglalkozniuk a megelõzéssel, szûréssel, de ehhez nincs elég idejük és információjuk. Az átlagnál jobban érzik a szûrés fontosságát az egészségpénztári tagok, a budapestiek, a magasabb jövedelmûek és a felsõfokú végzettségûek. A felmérésben résztvevõk fele szeretné, ha felajánlanák neki a kor- és állapot szerinti fontos vizsgálatokat.
A felmérésbõl az is kiderült, hogy az egészségpénztári tagok sokkal tudatosabban járnak szûrésre, mint a tagsággal nem rendelkezõk: õk a tb-támogatott szûrések többségét nagyobb arányban vették igénybe 2013-ban, mint három évvel korábban.
A felmérést megelõzõ egy évben az aktív korú lakosság 29 százaléka egyáltalán nem vett részt szûrõvizsgálaton. Az ennek okát firtató kérdésre felelve több válaszlehetõséget is megjelölhettek a résztvevõk. 48 százalék azzal indokolta a távolmaradását, hogy nem hívta õket senki, 23 százalék pedig az idõhiányra hivatkozott. 15 százalék szerint sokat kell várni a vizsgálat elvégzésekor, öt százalékuknak pedig túl messzire kell utaznia ehhez. Hét százalékuk a vizsgálattól, négy százalékuk a vizsgálat eredményétõl fél, öt százalék pedig azért nem vett részt, mert a szûrés pénzbe kerül.
A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy a magánellátásban kínált szûrõvizsgálatok választ adnak a távolmaradók legfontosabb problémáira, hiszen idõpontra, rendszeresen behívják az ügyfeleket az indokolt vizsgálatokra, és azokat rövid idõ alatt el is végzik.

MTI - Kanizsa