A bagolai hulladékdepóról sokakban még füstölgõ szeméthegy emléke él, de azóta jelentõs változás történt a hulladéklerakás területén. A szeméthegyet rekultiválták és mellette egy modern hulladéklerakó került kialakításra. Az ottani depóniába szállított hulladéktól a környezetet több rétegû szigetelésrendszer védi, amelynek köszönhetõen a közel 14 hektáros területrõl semmilyen szennyezõdés nem juthat ki a környezetbe. – Szigorúak is a környezetvédelmi elõírások, s ezeknek maradéktalanul eleget kell tennünk – mesélte a Nagykanizsa-Netta-Pannonia Hulladéklerakót Üzemeltetõ Kft. ügyvezetõje, Szabó Norbert, akivel – sok más mellett – az általa irányított telep mindennapjairól, mûködésérõl s egy kicsit róla is beszélgettünk…

Közgazdászi precizitással és a rá jellemzõ mûszaki szemlélettel végzi immár januártól a munkáját a gépészmérnöki és tûzvédelmi szakmérnöki végzettségû fiatal szakember. Kell is a sokoldalú, több szakterületre kiterjedõ tudás ehhez a feladathoz, bár ezt Szabó Norbert akkor is tudta, amikor még csak kacérkodott a gondolattal, hogy megpályázza a Bagolai Hulladéklerakó vezetõi posztját.
– A Délzalai Víz- és Csatornamû Zrt.-nél dolgoztam, amikor olvastam a felhívást, hogy új ügyvezetõt keresnek a telep élére. Habár szakmailag szép öt esztendõt töltöttem el a Vízmûnél, vonzott az új kihívás. A munkakörhöz a kellõ és a megfelelõ szakmai tapasztalat már megvolt, hiszen mindig olyan mûszaki területen dolgoztam, ahol mérnöki tudásomat kamatoztathattam. A „mi” szakmánk alappillére a tervezés és az elemzés. Jómagam az élet minden területére konkrét stratégiát készítek: így tettem akkor is, amikor beadtam a pályázatomat az ügyvezetõi státuszért. Ezzel egy idõben elkezdtem ismerkedni – tudatosan, elméletben és gyakorlatban egyaránt – a hulladékgazdálkodás, hulladéklerakás mûködésével.
Ebben az elõdöm, az akkori ügyvezetõ, Kozma Péter nagy segítségemre volt. A novemberi közgyûlésen pedig engem nevezett ki az önkormányzati testület a Hulladéklerakót Üzemeltetõ Kft. élére.
A munka „dandárja” aztán januártól kezdõdött: a fiatal ügyvezetõ maga felel egyszemélyben a Bagolai Hulladéklerakó minden egyes négyzetméterének a megfelelõ „mûködéséért”. S hogy mik is a feladatai? Gyakorlatilag monológ hosszúságban lehetne felsorolni.
– A Netta-Pannonia Kft. illetve két közszolgáltatója, a Futurus- és a Viridis-Pannonia Nonprofit Kft. végzi a hulladék túlnyomó többségének beszállítását a bagolai telepre, kivéve a veszélyes anyagokat, a szelektíven gyûjtöttet és az építési törmeléket. Ám nemcsak a Netta-Pannonia Kft. által beszállított hulladék érkezik hozzánk, hanem számos közület és magánszemély hulladéka, kidobásra szánt feleslege is, ugyanis a lakosságtól, vállalkozásoktól is átveszünk hulladékot. A hulladékot a beérkezés után lemérjük, majd „felvisszük” – gépek segítségével - a depóra és tömörítõ gépekkel tereljük a töltések közé.
– Hogyan „fest”maga a lerakó a valóságban?
– Egy hatalmas területet kell elképzelni – hulladékból kialakított dombokkal –, ahová maga a szemét kerül. Külsõ szemlélõnek nem tûnik fel, hogy egy „szemétteleprõl” van szó, mivel nagy energiát fordítunk arra, hogy a terület esztétikus maradjon. A hulladéklerakót egyébként még 2013-ban bõvítették, 8000 négyzetméteres területtel. Erre azért volt szükség, mert a 2003-ban átadott szektor betelt. Az újonnan kialakított egység pedig 3-4 évre megoldja az elhelyezést.
– Beszéljünk arról az újításról, ami önnek is köszönhetõ…
– Ez a csurgalékvíz szûrõ-tisztító berendezés, ami éppen a napokban kezdte meg mûködését. A hulladéklerakó alá egy szivárgó csõrendszer van beépítve, ami a depónián átszivárgó csapadékot összegyûjti, s egy medencébe vezeti. Ezt a szennyezett vizet sokáig el kellett szállítani a szennyvíztisztító telepre. Mára viszont beszereztünk egy fordított ozmózis-rendszerrel mûködõ technológiát: olyan „eszközt”, ami az országban szinte egyedülálló. A félig áteresztõ membránok molekulaszinten képesek szûrni a vizet, így készítenek például a sós tengervízbõl is iható, édes vizet. Ez a szennyezett csurgalékvíz esetében kétfokozatú szûrést, teljes sótalanítást jelent, ami után – az akkreditált laboratóriumi vizsgálat szerint – ivóvíz tisztaságú az elfolyó víz.
– Ha e berendezést nézzünk, mint amolyan nyitó-nóvumát a munkájának, elõbújik a mérnökemberi énje. Hol köszön ez még vissza a depó mindennapjait illetõen?
– Elõkészítés alatt van a fûtés-korszerûsítés kialakítása is a telep irodahelyiségeiben, mivel jelenleg árammal fûtünk. A depóniagázt 2012-tõl hasznosítjuk. A hulladékból bomlás következtében biogáz fejlõdik, amit kutakban összegyûjtenek. Ezt a gázt pedig elégetik egy motorban, amely áramot termel. Mi pedig a gázmotor hulladékhõjének a hasznosításával fogjuk megoldani az épület fûtését, így a teljes fûtési költséget megtakarítjuk.
– A sokat hangoztatott tervezõ-elemzõ képessége mit tartogat még a jövõre nézve?
– A környezetvédelem közös ügyünk és a továbbiakban is a modernizációra és a költséghatékony mûködésre törekszem. Saját bevételbõl üzemelünk, külsõ mûködési forrást nem kapunk az önkormányzattól. A Regionális Hulladéklerakó egyébként nyereséges… Mindenesetre folyamatosan figyelemmel kísérem a pályázatokat, lehetõségeket keresve a telephely fejlesztésére. Feladatom van bõven, mivel már most elõ kell készíteni a hulladéklerakó jövõbeni területének a bõvítési lehetõségét. A munkámat nagyon szeretem, ennek megfelelõen teljes odaadással végzem, legyen az akár késõ este vagy hétvége. Folyamatosan tárgyalok, egyeztetek, szakmai fórumokon, bemutatókon veszek részt. A környezetvédelemben, modernizációban jártas szakemberektõl szakmai tanácsot, véleményt kérek az általam javasolandó mûszaki megoldásokkal kapcsolatosan. Én ezt nevezem hivatástudatnak…
Szabó Zsófia