Az elmúlt tíz napban mintegy 20 ezer gardatetemet gyûjtöttek be a Balatonnál, a halpusztulás oka egyelõre ismeretlen - tájékoztatta Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Zrt. vezérigazgatója az MTI-t.

A vezérigazgató elmondta, hogy tavasszal természetes jelenség egy bizonyos fokú halpusztulás, ami leginkább a busát és az angolnát szokta érinteni, a gardát igen ritkán. Ezért is különös, hogy május végétõl jelentõsebb mennyiségû gardapusztult tapasztaltak a Balatonban, ami kortól függetlenül érinti az átlagosan 20-25, maximum 30-40 dekagrammos egyedeket. Az elhullás gócokban jelentkezik, vagyis akadnak partszakaszok, ahol nem láttak tetemeket, és van ahol tömegesen sodródtak a partközelbe. Ez a víz áramlásával és az uralkodó széliránnyal magyarázható.
A gardapusztulást a társaság jelezte az illetékes hatóságok felé, és frissen elhullott egyedeket is begyûjtött a vizsgálatokhoz. Az eddigi eredmények kizárják, hogy bakteriális fertõzés állna a pusztulás hátterében, a halfaj parazitái pedig nem okozhatnak ilyen mértékû elhullást. Folyamatban van a virológiai vizsgálat, és ha szükséges, toxikológiai vizsgálatot is végeznek a haltetemeken, hogy kiderüljön a tömeges pusztulás oka. Annyi tudható, hogy az elhulló gardák pusztulás elõtt nem látszanak legyengültnek.
A normál tavaszi halelhullás legfõbb oka, hogy a rossz kondícióban lévõ, rosszul telelt, idõs vagy beteg egyedek nem bírják az ívás okozta többlet energiaveszteséget. Kérdéses hogy ezzel összefüggésbe hozható-e a gardapusztulás.
A garda esetleges betegségének közegészségügyi kockázata nincs, emberre akkor sem jelent semmiféle veszélyt, ha beteg egyedet fogyaszt valaki - hangsúlyozta Szári Zsolt. Hozzátette: az utóbbi napok tapasztalatai alapján azt remélik, hogy lecsengõben van a garda-elhullás, ugyanakkor az elmúlt napokban kisebb mennyiségû karikakeszeg és dévérkeszeg pusztulást is tapasztaltak a halászok a tóban.
A halászati õrök és a halászok folyamatosan gondoskodnak a tetemek begyûjtésérõl - jelezte a vezérigazgató. MTI Fotó: Varga György

MTI - Kanizsa