A kétpólusú oktatási rendszer iskolai-vállalati szegmensérõl és a jövõ generáció megfelelõbb pályaorientációjáról egyaránt szó esett azon a rendezvényen, amit a Kanizsa TISZK és a Nagykanizsa Kereskedelmi és Iparkamara szervezett – Bihall Tamás, a MKIK szakképzésért és oktatásért felelõs alelnökének meghívásával – a helyi szakképzésben érdekelt vezetõknek.
A megjelenteket Mérksz Andor Kanizsa TISZK ügyvezetõje és Dr. Polay József Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntötte.
Ezt követõen Bihall Tamás kapott szót. Felvezetõjében utalt a szakképzésben életbe lépõ/lépett jelentõs változásokra, különös tekintettel a középfokú oktatásban – a duális képzésre vonatkozóan.

- Általános tendencia, hogy a szakképzésbe még mindig maradványalapon kerülnek gyerekek. Felkészületlen diákokkal pedig komoly szakmákat tanítani nem lehet. A KLIK mûködését a szakképzés irányába kellene átgondolni- fogalmazott.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakképzésért, oktatásért felelõs alelnöke szerint elsõsorban a közoktatást kell megvizsgálni.
Elõadásában az intézményekbe történõ felvételi kérdését is elemezte a szakember. Amely a gimnáziumokba lépés alapfeltétele, ugyanakkor a szakmunkásképzõkben szintén kivitelezhetnék ezen eljárást a jövõben.
Bihall Tamás szerint arra is fókuszálni kellene, hogy a felsõoktatás és a szakképzés kicsit össze legyen kötve. Nem csak az átjárhatóság, hanem az esetleges visszalépés miatt.
Példaként említve egy elsõ-másodéves mérnök szakos hallgatót, akirõl már ideje korán látszott, nem lesz belõle diplomás mérnök. Viszont – a hangoztatott visszalépés kapcsán – jó technikus még válhatna belõle.
- Mi a jó erõs technikusképzést preferáljuk – hangsúlyozta.
Továbbá a minõségi képzõhelyek biztosításának is hangot adott mondandójában: tervként említve az üzemen kívüli képzõhelyek létesítését. Ugyanakkor – mint Bihall Tamás rávilágított - a kamarák feladata a minõségi képzõhelyek biztosítása.
Elõadása után Cseresnyés Péter polgármester mondta el gondolatait e témákban. A városvezetõ szerint elsõdleges szempont az, van-e képezhetõ vagy éppen képzett szakmunkás.
- Sajnos, napjainkban a manuális munkának nincs presztízsértéke. A jó tanulókat pedig nehéz beterelni a szakképzõ intézményekbe. Értéket kell felmutatni nekik és ösztönözni kell a jövõ generációt ahhoz, hogy kétkezi munkát válasszanak hivatásul. Nem utolsó sorban pedig anyagilag is meg kell fizetni a jó szakmunkást. Azonban manapság sajnos maradék elven kerülnek gyerekek szakmunkásképzõkbe. Az értékes iparos munkaerõ pedig a szomszédban talál munkát, így ez ellen tenni kell – szögezte le a polgármester.
Majd Dénes Sándor alpolgármester utalt arra, egy jó szakma felér egy diplomával.
- A gyakorlatban megtapasztaljuk, nehéz jó iparost találni, éppen az imént taglalt okok miatt. A pályaorientáció nagyon fontos, melyben az általános iskoláknak és a családoknak szintén kiemelt szerepe van. Ez utóbbi azonban inkább gimnáziumba orientálja a gyereket, hogy késõbb diploma legyen a kezében – állította az alpolgármester – s nem pedig szakmunkásképzõbe.
Bene Csaba, a Nagykanizsai Mûszaki Szakképzõ Iskola és Kollégium fõigazgatója a szakképzéssel kapcsolatban kijelentette:
- A tudatformálás fontos, de addig is vannak feladataink. Ami pedig a helyi viszonyokat illeti, nem történtek olyan döntések, amik a kanizsai szakképzést befolyásolták volna. Amúgy pedig az országnak (is) érdeke, hogy jól képzett szakmunkások kerüljenek ki az iskolákból.
A rendezvény során a többi résztvevõ szintén elmondhatta észrevételeit, tapasztalatait az elméleti-gyakorlati képzéssel kapcsolatban.

Sz.Zs.