Ma 2025. 5 5.
Györgyi, Irén napja van.
Látogatók száma : 57708839    








Honlapkeszites

A reménység és a reményvesztettség között ott van a gyõzelem is (Orbán Viktor üzenete)
Orbán Viktor Nagykanizsára küldött üzenetét hallgatták meg az érdeklõdõk a Nagykanizsai Polgári Egyesület szervezésében rendezett ünnepségen, a  48-as közös gyalogezred emlékmûvénél.
A beszédet alább, szó szerint közöljük:

Tisztelt Nagykanizsaiak!

Úgy tartják, a történelem nem más, mint az emlékezésre méltó dolgok és cselekedetek számbavétele. Fordulópontok, ébredések, kivételes emberek szózatai, vakmerõ váteszek kiállásai, rettenthetetlen hadvezérek gyõzelmei. Ameddig újra és újra át tudjuk élni ezeket a pillanatokat, ameddig képesek vagyunk azonosulni a halhatatlan hõsök tetteivel, addig megérthetünk valamit a változás, változtatás természetébõl, és közös sorskérdéseinkre is meglelhetjük a választ.

Gondolkodtak-e már azon, kedves kanizsai barátaim, vajon mi adott százhatvan évvel ezelõtt szabadságharcos õsapáinknak erõt a józan, hideg mérlegelés szerint kilátástalannak tûnõ küzdelemben? Nos, alighanem tudták: az igazi hazafi nem azt gyûlöli, aki vele szemben áll, hanem azt szereti végtelenül, ami a háta mögött van. Nem sarkokhoz ragaszkodik, hanem az egész hazáját tartja, görcsösen, végszükségbõl. Tudták: minden, amiért érdemes élni – a családunk, a munkánk, az otthonunk: az a hely, ahol felnevelhetjük gyermekeinket és nyugovóra hajthatjuk a fejünket – a hatalom döntéseitõl függ, és mindezt elsöpörheti egy olyan kormány, amelyik nem törõdik az emberek követeléseivel. Tudták: a haza iránti hûség a Gondviselés által adott vértezet. Az életüket ugyan nem védi meg, de az életük értelmét, célját igen.
Így történhetett, hogy az 1848-as márciusi napok óta a magyarság nem frissen összetákolt hatalmi szervezet volt, hanem sokkal inkább hit, élmény és öntudat. Hit abban, hogy az élet többrõl, másról szól, mint a napi betevõ, a napi apró örömök megszerzése. Élmény: a szabadság, a szó, a gondolat és a tett megszerzett szabadságának kitörölhetetlen élménye. És öntudat: az európai polgár öntudata, hogy a maga választotta világban kíván élni.
Amikor 1848-49 történetére tekintünk vissza, akkor elsõsorban a kezdet és a vég jut az eszünkbe: a felemelõ március vértelen forradalma és a lesújtó világosi fegyverletétel. Mintha a magyar lélek sokat kárhoztatott tulajdonsága nem is igazából a nagy pillanatokban, hanem az emlékezésben mutatkozna meg leginkább: szalmalángként hirtelen lobbanunk lángra március 15-re gondolva, és az aradi vértanúk emlékével a szívünkben egy szempillantás alatt hamvába is hal a lelkesedésünk. Nem vesszük észre, hogy az, amire évszázadok óta vágytunk, 1849-ben sikerült. Mintha nem hagynánk idõt arra, hogy utolérjen bennünket a történelmünk, hogy megérintsen, hogy szóljon hozzánk. Pedig ha hagynánk, akkor láthatnánk azt, hogy 1848-49 történetében a kezdet és a vég között ott van csúcspont is. A fellobbanás és az elhamvadás között ott van a konokul izzó parázslás is! A reménység és a reményvesztettség között ott van a gyõzelem is.
Így tudtunk mi, magyarok egy szabad, független és erõs országot építeni, egy erõs Magyarországot, amelynek legyûréséhez külsõ erõt, méghozzá a legnagyobb hatalmat, a cári Oroszországot kellett a Habsburg Birodalomnak segítségül hívnia. És higgyék el: így fogunk mi, kései utódok a kétségbeesés mocsarából kiemelkedni és a kilátástalanság erdejébõl utat vágni egy erõs, magabiztos és gyõztes Magyarországhoz. Ezekkel a gondolatokkal kívánok valamennyiüknek boldog, sikeres és reményteli újesztendõt!

Budapest, 2008. december 19.

Orbán Viktor


2009-01-02 12:37:55


További hírek:


KÖZÉLET ROVAT >>>
FRISS HÍREK
05:10 - Emlékül