Július közepén Magyari László, a Debreceni Javítóintézet igazgatója, a Nagykanizsán épülõ javító-nevelõ intézmény egész projektjének szakmai vezetõje bejáráson vett részt az épülõfélben lévõ dél-zalai komplexumban. Egy interjú keretében a készülõ javítóintézet leendõ álláshelyei és belsõ, szervezeti felépítése felõl érdeklõdtem.

– A legkorábbi idõpont, amikor munkába állhatnak a Nagykanizsai Javítóintézet leendõ munkavállalói, az 2015. január 1. napja. Az viszont biztosnak látszik – természetesen az építkezés gyorsaságától és az azt befolyásoló idõjárási körülményektõl is függõen, hogy március 1-tõl mindenképpen elkezdõdik majd a munka. A pályázatok kiírását ez év végétõl, decembertõl várhatják azok, akik tagjai szeretnének lenni a Nagykanizsai Javítóintézet dolgozói csapatának – szögezte le Magyari László, a leendõ intézet szakmai vezetõje.

– Az elõzetes tervek szerint 123 fõ munkavállalóra lesz szükség, a 108 fõ nevelt és elõzetes fogvatartott fiatalkorú ellátásához. A jelenlegi szakmai elgondolásunk szerint lenne egy utógondozói részleg, ami 8 fõvel mûködne, illetve körülbelül 3 tucat gyermek a javító-nevelõ ítéletét fogja itt tölteni, a többi hely pedig az elõzetes fogvatartott fiatalok számára lesz fenntartva. Az intézet úgy lesz megépítve, hogy szükség szerint lehessen majd alakítani a viszonyokat akár az elõzetes fogvatartott fiatalok, akár a már javító-nevelõ ítéletüket töltõ gyerekek számának növekedéséhez vagy csökkenéséhez.
– Az fontos, hogy az intézeten belül elkülönülnek majd egymástól az elõzetes fogvatartott gyerekek és a már javító-nevelõ ítéletüket töltõ fiatalok. Vagyis külön csoportokban és rend szerint fognak élni, tanulni, dolgozni és a szabadidejüket eltölteni. A fogvatartott gyerekek sikeres nevelésének érdekében – pont a speciális nevelési körülmények miatt – nem cellák, vagy fogdák lesznek kialakítva, hanem körletek, még az elõzetes letartóztatott fiatalok esetében is. Az elõzetesben lévõ fiatalok az intézményen belül egy külön épületrészben lesznek elhelyezve, amely épületszárnyhoz hálószobák, különbözõ foglalkoztató helyiségek és vizesblokkok tartoznak majd. Ugyanilyen belsõ elosztása lesz a már javító-nevelõ ítéletüket töltõ gyerekek elhelyezésére szolgáló épületszárnynak is. A Nagykanizsai Javítóintézetben 12 és 21 év közötti fiatalok kerülhetnek elhelyezésre, mégis azzal, hogy a bûncselekmény elkövetésének idején a fiatal a 12. életévét már be kellett, hogy töltse, de a 18. életévét még nem – hangsúlyozta Magyari László. – A gyerekek – legyen szó akár az ítéletüket töltõkrõl, akár az elõzetes fogvatartottakról – csoportokban fognak élni és tanulni. Egy-egy csoport maximum 12 fõbõl állhat, õk, mint egy osztály, úgy fogják tenni a dolgukat. Egy dolog nagyon fontos itt, hogy az elõzetes fogva tartásukat töltõ gyerekek esetleges bûntársukkal nem kerülhetnek egy csoportba, az összebeszélés veszélye miatt. Egy-egy körleten belül a szobák 3 vagy 4 fõ elhelyezésére lesznek alkalmasak, tehát egy-egy csoportba 3-4 szoba fog tartozni. Az elõzetesüket töltõ fiataloknak minden foglalkozás és szabadidõs tevékenység az intézmény falai közé lesz hozva. Tehát legyen szó akár egy tanóráról, akár kézmûves- vagy szabadfoglalkozásról: az elõzetes letartóztatásban lévõ fiatal nem hagyhatja el az intézményt. Viszont ezeknek a gyerekeknek is kell tanulni és dolgozni, hiszen már ekkor megkezdjük a reszocializációt. Nem is azt mondanám, hogy visszavezetést a társadalomba, hanem egyszerûen megtanítani õket helyesen élni a társadalomban.
– Ha a Nagykanizsai Javítóintézet szervezeti felépítését vesszük górcsõ alá, akkor talán a legfontosabb megemlíteni elõször is a gyerekekkel közvetlenül foglalkozó munkavállalókat. Mindenekelõtt azonban le kell szögezni, hogy minden egyes itt dolgozó közalkalmazotti státuszt fog kapni, a pedagógustól a rendészig. Minden munkavállaló, illetve az egész intézet az Emberi Erõforrások Minisztériuma vezetése és irányítása alá fog tartozni, nyilván a munkáltató a Nagykanizsai Javítóintézet lesz. Lesz egy középirányító szervezet is, olyan, mint az iskolák esetében a Klebelsberg intézet. Ezt a feladatot nálunk a Szociális és Gyermekvédelmi Fõigazgatóság látja el, akitõl a szakmai irányelveket fogja majd kapni a nagykanizsai intézet. Itt Kanizsán speciális lesz a helyzet az elsõ fél évben, hiszen a Debreceni Javítóintézet irányítása és vezetése alatt fog szervezõdni a munka, történik meg az intézet „benépesítése”, illetve az álláshelyekre való felvételek levezénylése is. Majd 2016-tól válik csak, úgymond teljesen önállóvá az intézmény – árulta el az igazgató. – Magát az iskolai részt mintegy tucatnyi tanár fogja vinni, akik a csoportokban érkezõ tanulókkal a javítóintézet iskolai szekciójában találkoznak majd, és õk oktatják õket órarendszerûen, általában általános iskolai ismeretekre. Már folytattunk megbeszéléseket nagykanizsai iskolával, amelynek a tanrendje szerint haladna a mi iskolánk, és ebbõl a külsõs intézménybõl érkeznének hozzánk tanárok vizsgáztatni a gyerekeket a félévvégi és az év végi megmérettetésekre. Természetesen a gyerekek ugyanolyan bizonyítványt kapnak, mint annak az iskolának a diákjai, amellyel megállapodást kötöttünk. Mint már említettem, csoportokban fognak élni és dolgozni a fiatalok, egy csoport létszáma pedig maximum 12 fõ lesz. Egy ilyen csoporthoz 3 gyermekfelügyelõ és 2 pedagógus fog tartozni. A gyermekfelügyelõknek érettségivel kell rendelkezniük és egy speciális, ún. gyermekfelügyelõi tanfolyam elvégzése után dolgozhatnak ebben a munkakörben. A 2 nevelõtanár pedig pedagógus végzettséggel rendelkezik, és közülük kerül ki a csoport vezetõje is. Tehát egy-egy ilyen 12 fõs csoport, mint egy osztály fogja élni a mindennapjait, az õrájuk vigyázó és õket tanító-felügyelõ 5 fõvel. A csoporttal 2-3 gyermekfelügyelõ felvigyázása alatt a pedagógusok nap közben foglalkoznak, míg a késõ délutáni, esti és éjszakai idõszakban 2 gyermekfelügyelõ fogja ellátni a csoport ellenõrzését: tehát a gyerekek sosem maradnak felnõtt irányítása nélkül. Az elõzetes tervek szerint a gyermekfelügyelõk 12 órás mûszakban, reggel nyolc és este nyolc, majd este és reggel nyolc között fogják ellátni feladatukat.
– Terveink szerint mintegy 40 pedagógus és 40 gyermekfelügyelõ fog a Nagykanizsai Javítóintézetben dolgozni. Természetesen lesz a pedagógusok között olyan tanár is, akinek a tanítási rend és munkamenet megszervezése lesz a fõ feladata. A gyerekeknek este 10 órakor van a takarodó, reggel 6 órakor pedig az ébresztõ. A délelõttök folyamán tanulnak, majd délután következnek a különbözõ – például kézmûves – foglalkozások, szakkörök és szabadidõs programok. Sõt, a való életre is megtanítjuk a gyerekeket, különbözõ szituációs játékokkal: hogy kell a postán egy csekket vagy levelet feladni, hogyan használom helyesen a fürdõhelyiségeket, de sajnos néha az is elõfordul, hogy nekünk kell megtanítani a vécét lehúzni a kamasznak… Szigorú rend és forgatókönyv szerint használhatják a gyerekek a sportpályát, konditermet, ping-pong asztalokat és egyéb eszközöket – mondja Magyari László. – A javítóintézetre ez az elõre megtervezettség és elõre gondolkodás lesz a jellemzõ: hogy gördülékenyen menjen az intézményünk élete, azért bizony nagyon komoly szervezõmunkát kell kifejtenie a kollegáknak a háttérben. Délutánonként is csoportokban történik minden, akár focimeccsrõl, akár agyagozásról vagy vesszõfonásról legyen is szó. A rendészet lesz az, akinek a feladata lesz a csoportok mozgásának koordinálása és felügyelete, bár a közvetlen felvigyázás a gyermekfelügyelõk dolga.
– A rendészet 16 fõbõl fog állni. Õk is 12 órás mûszakokban fognak dolgozni, és egyszerre körülbelül fél tucat rendész lesz szolgálatban. Az õ feladatuk a belsõ rend felügyelete, a kamera- és egyéb biztonsági rendszerek mûködtetése, valamint a ki- és beléptetés. Mindenhol ott lesznek, akár ebédeltetésrõl, akár egy sporteseményrõl legyen is szó. Nagyon fontos, hogy a munkájukat kényszerítõ eszközök nélkül fogják végezni. Tehát onnantól, hogy a rendõrség megérkezik a fiatallal az intézetbe, és leveszi róla a bilincset, onnantól fogva csak a rendész testi- és a jó szó ereje az, amivel fenn kell tartaniuk a rendet. Gázspray, gumibot, bilincs vagy fegyver nem lesz az intézményben. Minden egyes kollega – legyen az gyermekfelügyelõ vagy gondnok – személyi riasztó készüléket fog kapni. Ennek a cigarettásdoboz méretû eszköznek a segítségével tud a dolgozó szükség esetén segítséget kérni a rendészettõl. Természetesen a rendészet tagjainak a kiválasztásakor nem utolsó szempont lesz a fizikai erõnlét, de amit mindenképpen megkövetelünk, az az érettségi bizonyítvány valamint a személy- és vagyonõr szakképesítés. Nálunk Debrecenben a rendészek többsége elvégzi a gyermekfelügyelõi tanfolyamot is, amire itt, Nagykanizsán is törekedni fogunk. A rendésznek nem lesz feladata a gyermek nevelése vagy a vele való kapcsolattartás, az õ dolga a rend fenntartása. Lehet, hogy hihetetlen, de a gyerekeket jó szóval sokkal könnyebb meggyõzni, mint erõvel. Ezért a rendész ereje általában „taszítja” a fiatalokat, nem is nagyon szeretik õket: a gyerekek szlengjében õk a „smasszerek” – részletezi az igazgató. – Hogy úgy mondjam, a legsúlyosabb probléma, ami elõfordulhat, és amire a rendésznek reagálnia kell, az az, hogy két gyerek összeverekszik. Évente néhány alkalommal fordul elõ ilyen eset. Meg kell, hogy mondjam: majd két évtizede vagyok ezen a speciális pályán, de talán 3 esetre emlékszem, amikor a nevelt gyerek a nevelõjére támadt. Azt csak zárójelben jegyzem meg, hogy a munkavégzése során az intézet dolgozója hivatalos személynek minõsül. Ilyen atrocitással és fizikai támadással fenyegetõ helyzetekben a rendész feladata, hogy a riasztástól számítva maximum 1-2 percen belül a helyszínen legyen, és a fiatalokat szétválassza, majd elkülönítse. A gyerekekkel ilyenkor azonnal külön is foglalkozni kezdünk, megpróbáljuk kideríteni a konfliktus okát, a pszichológusok pedig elbeszélgetnek a renitensekkel, ugyanis 2 vagy 3 pszichológus foglalkoztatása is tervbe van véve: õk általában reggel nyolctól délután 6 óráig fognak dolgozni. Ha biztonsági elkülönítés válik szükségessé: magyarul, ha egy gyerek ön- vagy közveszélyessé válik, akkor az erre a célra speciálisan kialakított helyiségbe zárják. Ez az elkülönítõ egy olyan szobához lesz hasonlatos, mint a filmekben is látható, ún. gumiszoba. Itt ki vannak párnázva a falak, és semmi olyan tárgy nincs a helyiségben, amellyel a fiatal akár magában, akár másban kárt tudna tenni. Ebbe szigorú szabályok szerint lehet az esetlegesen õrjöngõ gyereket elzárni – maximum 24 órás idõtartamra – elõtte orvos megvizsgálja például, és ha szükséges, nyugtatót ad neki. Debrecenben nagyon ritkán fordul elõ ilyen eset, évente egyszer-kétszer. Az elkülönítés ideje alatt is folyamatos felügyelet alatt van a gyerek, fél óránként meg kell vizsgálni, hogy megnyugodott-e annyira, hogy vissza lehessen ereszteni a körletére.
– Saját mosodával, konyhai részleggel, sõt, varrodával is rendelkezni fogunk, ahol az ügyesebb gyerekek megvarrhatják ruháikat, vagy el is készíthetnek maguknak egy-egy darabot, például bokszeralsót. De akár külsõ cégeknek is be tudunk majd segíteni bizonyos munkafolyamataiba, például különbözõ papíráruk elkészítésénél: nálunk, Debrecenben a gyerekek éppen irattartó dossziékat hajtogatnak és ragasztanak. Külsõ munkára csak az mehet, akinek a magaviselete arra alkalmas, illetve aki nem elõzetes letartóztatásban van, hanem a javító-nevelõ ítéletét tölti – sorolja a szakmai vezetõ. – Ez egyébként az elõzetes fogvatartott egész itt töltött idejére vonatkozik: még egy baleset, vagy sportsérülés esetén is külön mentõ és rendõrkísérettel lehet kivinni az intézetbõl, és végig rendõri felügyelet alatt áll, amíg kint tartózkodik. A külsõ munka a javító-nevelõ ítéletüket töltõ gyerekeknek mindig egyfajta jutalom is, amit õk nagyon igyekeznek megbecsülni. Mit értek ez alatt? – kérdez vissza Magyari László. – Például volt már egyeztetés arról, hogy a fiatalok majd a nagykanizsai állatmenhelyen segédkezzenek. Ilyenkor a maximum 12 fõs csoportnak van arra lehetõsége – ha arra a nevelõtanárok megítélése szerint a csoport minden egyes tagja alkalmas – hogy a gyermekfelügyelõ, vagy éppen a nevelõtanár kíséretében külsõ munkára menjen. Ilyenkor nem rendész kíséri õket, ugyanis egy-egy csoport annyira összeszokottan mûködik, hogy a gyerekek sokkal jobban hallgatnak tanárukra, mint az erõt megtestesítõ rendészre. Sosem szabad elfelejteni: gyerekekrõl van szó, az õ fejükkel kell gondolkodni. Ha valamelyik javító-nevelõ ítéletét töltõ gyerek jutalomból eltávozásra hazamehet – például karácsonyra –, akkor neki van lehetõsége az intézetbõl egyedül eltávozni, méghozzá úgy, hogy megadott idõre vissza kell érnie. Ha ezt elmulasztja, akkor egyrészt azonnal körözést adnak ki ellene, másrészt pedig többet nem mehet haza eltávozásra, de még külsõ munkára sem. Tehát nagyon komoly tétje van számukra annak, hogy betartják-e a szabályokat. Ha valaki szabályt sért, elveszti a kedvezményeit, amelyeket az itt fogva tartott gyerekek a legjobban megbecsülnek.
– Más esetekben csak felügyelõk kíséretével mehetnek ki az intézetbõl a javító-nevelõ ítéletüket töltõ gyerekek, amely itt töltött idõnek a leghosszabb tartama egyébként 4 év lehet. Ez általában szintén jutalomból lehetséges, például egy jól teljesítõ csoport kimehet a városba nevelõtanáraikkal egy fagyira vagy egyet sétálni. Hangsúlyozom, itt a gyerekek mindig felügyelettel mehetnek el. De inkább a jellemzõ az intézeten belüli jutalomtevékenység: például egy bográcsozás. Az elõfordulhat, bár ritka az ilyen eset, hogy egy gyerek annyira jó magatartást tanúsít, hogy felvételt nyerhet egy nagykanizsai általános, vagy középiskolába, és naponta, felügyelet nélkül, önállóan járhat a suliba – fejtegeti a debreceni intézményvezetõ. – Az ilyen eset egyedi, bár elõfordul. És ez jó, hiszen elérendõ célként tudjuk a neveltjeink elé állítani az ilyen példákat. Hiszen az egyik legfontosabb dolog a példaadás: megtanítani a társadalomban helyesen élni ezeket a gyerekeket. A fiatalok zsebpénzt és munkajutalmat is kapnak, amennyiben azt kiérdemlik. Ezt egy számlán elkülönítve, a titkárság kezeli nekik, valójában nem kapják meg. Hanem lesz egy külsõ boltos, vállalkozó, aki meghatározott idõközönként – általában havonta egyszer-kétszer – a gyerekek által megrendelt árukat az intézetbe beszállítja, és a gyerekek ekkor a gyûjtött pénzükbõl fizetik ki a kért áruk ellenértékét. Természetesen biztonsági kockázatot jelentõ termékeket – például üvegáruk vagy romló termékek – nem lehet behozni az intézménybe.
– Ha a gyerek szabadul, akkor szinte mindig jönnek érte a szülõk, de természetesen senkit nem lökünk ki a kapun. Ha valakiért nem tudnak eljönni, az kap pénzt buszra, vonatra és kikísérjük az állomásra is. Egyébként közvilágítással rendelkezõ gyalogjárda fog vezetni a Vár utcától egészen az intézetig. Szintén a Vár utcai buszmegállók közelsége miatt azonban külön buszmegálló bekötését nem tervezzük. A látogatások szombat és vasárnap történnek, általában a délelõtti órákban jönnek a szülõk: egy órájuk van a gyermekükkel, ellenõrzött körülmények között történõ találkozásra, beszélgetésre. Saját konyhája is lesz a Nagykanizsai Javítóintézetnek – szólt a további tervekrõl Magyari László –, ugyanis napi ötszöri étkezést kell a gyerekek részére biztosítani. A konyhának mindenféle helyzethez tudnia kell majd alkalmazkodni, tehát lisztérzékenység, tejallergia, diétás, vagy éppen vegetáriánus étrend: ezek a szokatlan dolgok is mind a napi étrend részei lehetnek. A konyhán egy olyan konyhai személyzet fog dolgozni – az elõzetes tervek szerint 8 fõvel – amely csapat élelmezésvezetõbõl, szakácsokból és konyhai kisegítõkbõl fog majd állni. Illetve a konyhára szoktunk beosztani olyan nem elõzetes letartóztatott, már elítélt fiatalt, aki egészségügyi kiskönyvvel rendelkezik, és a konyhai munkára pedig egyébként alkalmasnak mutatkozik. Az õ feladatuk a konyhai kisegítõ munka, ami a zöldségpucolástól a mosogatásig terjedhet. Egyébként a gyerekek ezt a munkát is egyfajta kiváltságként fogják fel: nagy a presztízse a „konyhai melónak”. Gondnok, illetve karbantartó valószínûleg 2 fõ fog majd dolgozni az intézetben, akiknek a munkája az általános értelemben vett karbantartói feladatok ellátása lesz.
– Ha néhány mondatban akarnám összefoglalni a Nagykanizsai Javítóintézet leendõ vezetését, akkor megállapíthatjuk, hogy lesz egy igazgató és egy igazgatóhelyettes – mondja a szakmai vezetõ. Mindkettõ munkáját egy adminisztratív alkalmazott fogja majd segíteni. Nekik fog felelni a két részlegvezetõ: egyik feladata az elõzetes letartóztatott intézetrész, a másiké pedig a javító-nevelõ ítéletüket töltõ fiatalok által lakott intézetrész vezetése lesz. Ezektõl elkülönülõ, önálló egységet fog képezni a növendékügy. Ez közvetlenül az igazgató irányítása alá fog tartozni, ahol általában két-három fõ dolgozik: a növendékügyi elõadó, aki jogász végzettségû, illetve az õ munkáját segítõ jogi asszisztens, valamint adminisztratív alkalmazott. A növendékügyi elõadó feladata elsõsorban a környezõ megyék bíróságaival és ügyészségeivel, a rendõrséggel és a pártfogó felügyelettel való kapcsolattartás, a fogvatartottak ügyeinek jogi intézése, elõvezetések, elõállítások szervezése lesz.
– A könyvelésen szintén 7-8 fõ fog dolgozni, õk a számlázást és pénzügyeket intézik. Ha a gyerekekkel pedig valami baj történne, akkor az egészségügyi részlegbe kerülnek. Ami biztos, hogy 2-3 fõs saját ápolószemélyzettel fogunk rendelkezni, de az még nem dõlt el, hogy saját orvosunk is lesz-e, vagy pedig egy külsõs doktorral oldjuk majd meg a gyerekek egészségügyi ellátását – zárta mondandóját Magyari László.

Dr. Papp Attila