Gelencsér Gábor orosz-angol szakos nyelvtanár, közel 30 éve újságíróként dolgozik és a példaképe Kõrösi Csoma Sándor. A tibetisztika megalapítójának tudományos tevékenysége, a világ, a természet szépségei iránti vonzalma gimnazista kora óta meghatározza az életét. Kiállításokat, tematikus napokat szervez, hogy a felnövekvõ generáció is megismerhesse a különbözõ kultúrákat. A Kõrösi Csoma tanulmányok helyszíneinek végigjárását követõen most bélyegeket, könyveket és érméket gyûjt, és talán az sem véletlen, hogy városunkban a Kõrösi nevét viselõ iskolában tanít…

– Nem tõsgyökeres Nagykanizsai vagyok, de több mint fél évszázada élek ebben a városban. Mindig is a szívem csücskének éreztem. A mindennapjaim során is próbálom e szerint alakítani az életemet, azt tartottom szem elõtt, hogy a szûkebb és tágabb pátriának a hírét elvigyük a nagyvilágba – mondta Gelencsér Gábor.
Ahogy a kezdeteket idézve elmondta, az érdeklõdése már nagyon korán, gimnazista korában a kelet felé fordult. Gyermekként ugyanis az volt a vágyálma, hogy régész lehessen és megfejtse a Kréta-szigeten található Phaistosi korong írásjeleit, melyet a mai napig nem tudtak feloldani. A másik nagy szerelme a nyelvek, példaképe pedig az õshazakutatás és a nyelvek miatt egyaránt, Kõrösi Csoma Sándor.
– Arra gondoltam gimnazista koromban, hogy megpróbálom megtanulni azokat a nyelveket, amelyeket azokban az országokban beszélnek, ahol Kõrösi járt. Ennek az lett az eredménye, hogy alapfokú nyelvvizsgát tettem annak idején az ELTE-n mongolból, perzsából, hindibõl és törökbõl. Ezekbõl a nyelvekbõl csak bilingvális könyvekbõl lehet felkészülni. Addigra már az angol, a német, az orosz és a francia nyelveket elsajátítottam, így ezek is a segítségemre voltak – mondta.
Folyamatosan képezte magát, majd érdeklõdése a lexikográfia felé fordult és szótárakat írt. Összeállított egy magyar-perzsa és egy magyar-török szótárt, valamint kísérletképpen egy kínai tolmácshölggyel egy angol-kínai szótárt írt.
– Kõrösi Csomával kapcsolatos érdeklõdésem gimnazista korom után is, a mai napig tart. 1984-ben, születésének 200. évfordulóján dr. Cseke Ferenc tanár úrral együttmûködve az országban elsõként emlékhelyet létesítettünk a Csónakázó-tónál, ahol azóta már egy újabb emlékoszlop áll. E mellett a gimnáziumban volt egy Kõrösi Csoma Sándor emlékklub is, mely nagyon sikeres volt a diákok körében – emlékezett vissza.
A Honvéd Kaszinóban egy alapítvánnyal együtt szervezik a világkuckó tematikus napokat. Ennek a keretében tartanak ázsiai és afrikai estéket. Ezt a jövõben szeretné kiszélesíteni vagy egy állandó gyûjteményt létrehozni, hogy a fiatalok is többet ismerjenek meg az egyetemes értékekbõl.
Hobbiként érdekes könyv-, bélyeg-, elsõnapi bélyeg- és érmegyûjteménye van. A világ kultúráját, a világ népeit ismerheti meg az ember ezek segítségével. Az 1980-as években az ENSZ által kiadott, a család fontosságát kiemelõ sorozat is megtalálható a gyûjteményében. A borítékokon egy-egy mûalkotás látható, ezek szimbolizálják, hogy az egyes országokban, az adott mûvésznek mi az elképzelése a családról. Magyarországot Rippl-Rónai József egyik festménye képviseli a sorozatban. Kõrösi Csomáról a Cook-szigetek is bocsátott ki emlékérmet, mely ritkaság szintén Gelencsér Gábor gyûjteményét gyarapítja. A 200 éves Kõrösi Csoma évfordulóra a Magyar Tudományos Akadémia is kiadott egy emlékplakettet.
A könyvtára magyar, francia, német, angol tematikus köteteket tartalmaz, melyek az adott földrészrõl szólnak. A legtöbb kötet Ázsiával és Indiával kapcsolatos, azzal a régióval, ahol Kõrösi Csoma járt.
– Az is érdekel, hogy hogyan emlékeznek meg a különbözõ országok felfedezõirõl. A másik kedvelt területem a magyar felfedezõk. Egy mondás szerint már mindent felfedeztek, amit lehetett, ezért néha egy kicsit szomorú is vagyok, hogy nem a 19. században, a felfedezések korában születtem. Azonban így rendszerezni lehet ezeket az anyagokat, és újabb adalékokkal bõvíteni – nevetett.
– Nem bántam meg, hogy újságíró lettem és nem kutató, ugyanis olyan életre szóló találkozások vannak a hátam mögött, melyek az egész életemet végigkísérik. Beszélgettem a dalai lámával, Teller Edével, kiváló színészekkel, mûvészekkel, tudósokkal. Az újságírásnak ez a szépsége amellett, hogy informáljuk az embereket. A terveim közé tartozik, hogy a nõi utazókat, felfedezõket egy csokorba szedem. E mellett pedig szeretném a városban népszerûsíteni az öt földrész érdekességét, kultúráját. Mert nagyon szép ez a kék bolygó– zárta terveit részletezve Gábor.

Varga Mónika