Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyûlése
Fegyelmi Tanácsa
1/91-2/2009.

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Marton István polgármester úr részére

Helyben

Tisztelt Polgármester Úr!


Nagykanizsa, 2009. január 14.

Tisztelettel:
Cseresnyés Péter, a Fegyelmi Tanács elnöke
Zala Megyei Fõügyészség, Zalaegerszeg
B.7/2009/1. szám

Határozat

A Cseresnyés Péter mint Nagykanizsa Megyei Jogú Város Alpolgármestere által ismeretlen tettes ellen hivatali visszaélés bûntette, közokirat-hamisítás bûntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt tett feljelentést a Be. 174. § (1) bekezdés a.) pontja alapján – bûncselekmény hiányában – elutasítom.
A határozatot azzal rendelem kézbesíteni a feljelentõnek, hogy ellene a Be. 195. § (1) bekezdése alapján a kézhezvételtõl számított 8 napon belül panasszal élhet a Legfõbb Ügyészség Nyomozás Felügyeleti és Vádelõkészítési Fõosztályához címezve.

Indoklás:

Cseresnyés Péter mint Nagykanizsa Megyei Jogú Város Alpolgármestere 2008. december 30. napjára keltezett és a Zala Megyei Fõügyészségre 2009. január 6. napján érkezett beadványában a Marton István polgármester ellen indított fegyelmi ügyben hozott 450/2008. (XII.18.) számú határozatra hivatkozással feljelentést tett ismeretlen tettes ellen hivatali visszaélés bûntette, közokirat-hamisítás bûntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt.
A feljelentés alapján képezõ tényállásokat az ahhoz mellékletként csatolt, a Marton István polgármester ellen indított fegyelmi vizsgálatról 2008. december 3. napján készített vizsgálati jelentés tartalmazza.

E szerint

1.)
Marton István polgármester, a MOL Nyrt. 2007. február 9. napján Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalához írt levelének tartalmáról, a Nagykanizsa Arany János út 8. szám alatti ingatlan értékesítésére 2007. február 20-ra meghirdetett versenytárgyalás kitûzött idõpontjáról nem tájékoztatta a 2007. február 15-én tartott közgyûlést, a képviselõket, és a versenytárgyalásról késõbb sem adott tájékoztatást. Ezzel megfosztotta Nagykanizsa Megyei Jogú Város közgyûlését attól a lehetõségtõl, hogy az ingatlanra vételi ajánlattal élhessen.
E magatartásával megsértette Nagykanizsa Megyei Jogú Város 10/2003. számú, az önkormányzat vagyonáról szóló rendeletét, mert hatáskörét túllépve a 20.000.000 Ft + áfa értékhatár feletti ingatlan tulajdonrészérõl a Draskovics Kft. és a közte létrejött megállapodás alapján úgy mondott le, hogy a vételi lehetõséget nem tárta a közgyûlés elé.

2.)
Kötelezettségszegés állapítható meg abban is, hogy nem megfelelõ elõterjesztéssel a polgármester a 2007. március 29-i közgyûlés elé terjesztett határozati javaslatában azt indítványozta, hogy a közgyûlés nyilvánítsa ki az Arany János út 8. szám alatti ingatlanra vonatkozóan, hogy a versenytárgyaláson a tulajdonosok és a Draskovics Kft. között létrejött adásvételi szerzõdés tekintetében a szerzõdésbe foglalt feltételekkel, az elõvásárlási joggal élni nem kíván.
Ezzel megsértette a hatályos SZMSZ 13. § (2) bekezdésben foglaltakat, mert elõterjesztése nem tartalmazza azon tényeket, körülményeket, adatokat, információkat, melyek a megalapozott döntés meghozatalához szükségesek.
Nem tartalmazza a lehetséges döntési változatokat, azok jogszabályi alapját, a döntési javaslat indokait, a költségvetési vonzat bemutatását.
Az elõterjesztés nem tartalmazza azt az információt sem, hogy az elõvásárlási jog gyakorlása esetén a város részérõl a hasznosítás a vételt követõen milyen módon történik meg.
Kötelezettségszegés állapítható meg abban is, hogy az elõterjesztéshez nem csatolt idegenforgalmi szakértõi értékbecslést a 10/2003. (II.26.) számú rendelete 10. § szerint (az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól és a tulajdonosi jogok gyakorlásáról).
Az elõterjesztés nem tartalmazta azt sem, hogy az elõvásárlási jogról való lemondás esetén a városrendezési terv módosul-e, illetõleg a rehabilitációs program erre a területre miként valósítható meg.
Elõterjesztésében nem valós tényt közölt, ugyanis határozati javaslatában elõadóként a MOL Nyrt-t illetõleg a EXPLANT Gáz- és Olajipari Karbantartó és Szolgáltató Kft-t jelölte meg, ugyanakkor az adásvételi szerzõdés, melyet elõterjesztéséhez csatolt, tulajdonosként a MOL Nyrt-t és a Petroszolg Kft-t jelölte meg.
Ennek következtében a közgyûlés nem került döntési helyzetbe, így fordult elõ az, hogy értelmezhetetlen, értelmetlen határozat született.

3.)
A kötelezettségszegés megállapítható abban is, hogy a 2007. március 29. napján tartott közgyûlésen Marton István polgármester, egyen, mint levezetõ elnök nem adta meg a szót a jegyzõi felszólítás ellenére sem a fõépítésznek, aki ismertethette volna a rendezési tervnek és a tömbrehabilitációnak a szakmai, gazdasági vonatkozásait. Miután a polgármester határozati javaslatát minõsített többséggel a közgyûlés nem fogadta el, tehát nem mondott le a Nagykanizsa, Arany János út 8. szám alatti ingatlan elõvásárlási jogáról, Marton István a vitát újra nem nyitotta meg, hanem ellenkezõ értelemmel újra szavazásra tette fel a kérdést. Ennek következtében született egy határozaton belül két ellentétes döntés.
E magatartásával Marton István megszegte Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata SZMSZ-ének 18. § (3) bekezdésének rendelkezéseit, mely szerint módosító indítványt lehetõleg írásban a vita lezárásáig az elnöknél lehet benyújtani.

4.)
Marton István polgármester kötelezettségszegése megállapítható abban is, hogy a 95/2007. (III.29.) számú értelmezhetetlen, ellentmondó közgyûlési határozat ellenére, 2007. március 30. napján valójában nem létezõ érdemi közgyûlési határozatra hivatkozva, Beznicza Miklós irodavezetõ törvényességi figyelmeztetése ellenére, a közgyûlés nevében lemondott a Nagykanizsa, Arany János út 8. szám alatti ingatlanra kötött adásvételi szerzõdéssel kapcsolatban a város elõvásárlási jogáról.
Ezzel a magatartással megsértette Nagykanizsa Megyei Jogú Város 10/2003. számú az önkormányzat vagyonáról, vagyongazdálkodási szabályairól, s a tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló rendelete 6. bekezdésének azon szabályát, hogy az önkormányzatot megilletõ elõvásárlási jogról történõ lemondás is az értékesítés esetén kikötött értékhatároknak megfelelõen oszlik meg a polgármester, pénzügyi bizottság és a közgyûlés között.
A feljelentés és az ahhoz mellékletként csatolt iratanyag alapján megállapítottam, hogy a fentiekben kötelességszegésként részletezett tevékenységek és mulasztások bizonyítottságuk esetén nem alkalmasak sem a feljelentésben nevesített, sem más bûncselekmény megállapítására.
A Btk. 225. §-ban foglalt hivatali visszaélés bûntettét az a hivatalos személy követi el, aki jogtalan hátrányokozás, vagy jogtalan elõnyszerzés célzatával hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyéb módon visszaél.
E bûncselekmény a célzatból adódóan csak egyenes szándékkal követhetõ el, az elkövetõnek jogtalan hátrányokozás, vagy jogtalan elõnyhöz juttatás célzatával kell kifejtenie az elkövetési magatartások valamelyikét.
A fent idézett vizsgálati jelentés pontokba szedve jelöli meg a Marton István terhére rótt kötelességszegéseket.
Az elsõ két pont a Nagykanizsa, Arany J. út 8. szám alatti ingatlan tulajdonosai általi értékesítésével, illetve az elõvételi jog gyakorlásával kapcsolatban 2007. március 29. napján hozott döntés elõkészítésével, míg a következõ 2 pont a meghozott határozatok és azok végrehajtása során kifejtett tevékenységet részletezi.
- Az iratokból kitûnõen a kérdéses ingatlan tulajdonosa a MOL Nyrt. 2007. február 8. napján kelt levélben csupán tájékoztatta Beznicza Miklós irodavezetõt a versenytárgyalás idejérõl és feltételeirõl. A versenytárgyalásra ugyanis értelemszerûen az ingatlanra korábban vételi ajánlatot tevõ személyeket és cégeket hívták meg, az önkormányzat vételi szándékát nem jelezte. Az önkormányzat javára bejegyzett elõvételi jog tartalmánál fogva ilyen vételi ajánlatnak értelme sem lett volna, hiszen az elõvételi jog garantálta az ingatlan megvásárlásának lehetõségét. Így azzal, hogy a versenytárgyalás tényét és idõpontját a polgármester nem közölte a képviselõkkel, az önkormányzatot hátrány nem érhette.
Ezen felül, az értesítés kézhezvételekor a 2007. február 15-ei soron következõ ülés elõkészítése már befejezõdött (2007. február 6.-i dátummal kerültek kiküldésre a meghívók.)
- A 2007. március 29-i közgyûlésre szóló meghívóhoz a polgármester írásbeli elõterjesztést csatolt az ingatlanra bejegyzett elõvásárlási jogról történõ lemondás tárgyában.
Az elõterjesztést a Vagyongazdálkodási Iroda készítette, azt megtárgyalta elõzõleg a Pénzügyi Bizottság és a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság is, törvényességi szempontból ellenõrizte a jegyzõ. Csatolták hozzá a tulajdoni lapot, térképvázlatot és a tulajdonos tájékoztatását a versenytárgyalás eredményérõl, nevezetesen arról, hogy a Draskovics Kft. vételi ajánlatát fogadta el 48 millió forint bruttó vételáron.
A jelentés 2. pontjában hiányolt és a polgármester terhére rótt további adatok, információk beszerzésére, pótlására a közgyûlésnek lehetõsége lett volna, mint ahogy a döntés elhalasztására is.
Minthogy a terület nem képezte az önkormányzat tulajdonát, az elõvásárlási jog gyakorlása során pedig csak a más által tett árajánlat elfogadására van lehetõség (Ptk. 373.§), az ingatlanforgalmi szakértõ értékbecslés hiánya sem vet fel releváns mulasztást.
A terület résztulajdonosát az elõterjesztés a földhivatali nyilvántartás alapján nevezte meg az Explant Kft-ben, ennek azonban a döntéshozatalt érintõen szintén nem volt jelnetõsége.
- A közgyûlés levezetésének rendje nem képezheti büntetõeljárás tárgyát, az elõvásárlási joggal kapcsolatos határozatok kapcsán pedig a következõket emelem ki:
Mindenekelõtt azt, hogy az iratokból kitûnõen mind a szóbeli érintkezések, mind az írásbeli megnyilvánulások során rendre keveredett az elõvásárlási jogról történõ lemondás, illetve a jog gyakorlásáról történõ lemondás.
A polgármester határozati javaslata szerint az önkormányzat az elõvásárlási jogot tartsa fenn a továbbiakban is, azzal azonban jelen jogügylet, adás-vétel során ne éljen. Ez egyszerû értelmezés szerint nem jelenthet mást, mint hogy a Draskovics Kft. által kínált 48 millió forint bruttó vételárért nem kívánja megvásárolni az önkormányzat a területet, elõvásárlási jogáról azonban a jövõre nézve nem mond le.
A vitát követõen elrendelt szavazás során sem az igen, sem a nem szavazatok száma nem érte el az elõírt minõsített többséget.
Ezt követõen a jegyzõ javaslatára a polgármester szavazásra bocsátotta a határozati javaslat korábbival ellentétes változatát, nevezetesen arról kellett szavazni, hogy élni kíván-e az elõvásárlási jogával az önkormányzat.
E kérdésre 12 igen, 7 nem és 4 tartózkodó szavazat született, így e javaslat sem kapott minõsített többséget.
Az Ötv. 15.§ (2) bekezdéséhez fûzött magyarázat szerint, ha nincs meg a javaslatot támogató, minõsített többséget elérõ szavazat, akkor elutasító döntés születik, amit sorszámmal ellátva jegyzõkönyvbe kell foglalni.
Ehhez képest törvényesen, a lezajlott szavazás eredményének megfelelõen került a jegyzõkönyvbe a 95/2007. (III.29.) számú határozat, mely szerint az önkormányzat az elõvásárlási jogról történõ lemondással nem ért egyet, továbbá a tulajdonosok és a Draskovics Kft. között létrejött vásárlási feltételekkel az elõvásárlási jog gyakorlásával sem ért egyet.
A nem túl szerencsésen, de egyértelmûen értelmezhetõ határozat tartalma szerint az önkormányzat az elõvásárlási jogot fenntartja, azzal azonban jelenleg nem él.
Szükségesnek tartom kiemelni, hogy az elsõ szavazást követõen, annak eredményére figyelemmel a határozati javaslat ellenkezõjének megszavaztatása szükséges, szakmai és jogi szempontból is indokolt volt.
Az eredeti javaslat el nem fogadása ugyanis nem jelentette okszerûen azt, hogy az önkormányzat él az elõvásárlási joggal, e pozitív tartalmú joggyakorlás feltétele volt, hogy azt a közgyûlés minõsített többséggel támogassa. A megfelelõ számú igen szavazatok hiánya miatt a második szavazást követõen vált lehetõvé a jogszerû és egyértelmû határozat megszövegezése.
Mindezekbõl következik, hogy a 2007. március 30-ai dátummal a MOL Nyrt. részére küldött nyilatkozat tartalmilag megfelelt a közgyûlés döntésének, hiszen azt tartalmazta, hogy az önkormányzat elõvásárlási jogával a tulajdonosok és a Draskovics Kft. között létrejött szerzõdés feltételeivel nem kíván élni, elõvásárlási jogát azonban a jövõre nézve fenntartja. A polgármester közremûködésével készült okiratok ezért mind formailag, mind tartalmilag valósak.
Mivel a feljelentésbõl és annak mellékleteibõl egyértelmûen megállapítható volt a fentiek szerint, hogy sem a feljelentésben nevesített bûncselekmények, de más bûncselekmény gyanúja sem áll fenn, a feljelentõ által sérelmezett cselekmények törvényi tényállási elemek hiányában nem alkalmasak bûncselekmény megállapítására, a feljelentést elutasítom.

Zalaegerszeg, 2009. január 7.

Kis-Király Ervinné Dr., fõügyész-helyettes

További hírek:

SZÓRÓL SZÓRA ROVAT >>>