Nagyobb önállóságot és több lehetõséget kapnának a szakképzõ iskolák azzal, hogy a tervek szerint az eddig csak a szakmai irányításért felelõs Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) veszi át fenntartásukat, továbbá a szakképzés egésze mellett minden egyes szakképesítésért is a nemzetgazdasági miniszter felel majd 2015-tõl - mondta Czomba Sándor az MTI-nek.

 Az NGM szakképzésért és munkaerõpiacért felelõs államtitkára Lille-ben, a szakmák Európa-bajnokságán, a EuroSkills versenyen beszélt errõl.
Elmondta: nagy feladat lesz, hogy a vállalkozói szféra szakember-igényének megfelelõen alakítsák át a szakképzési intézményrendszert, akár megyénként átgondolva, hogy milyen szakemberekre van szükség.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter augusztus végén, a szak- és felnõttképzési intézmények országos tanévnyitóján jelentette be, hogy 2015-tõl az NGM lesz a szakképzõ iskolák fenntartója, és létrejött egy munkacsoport is, amely az átvételt készíti elõ.
Czomba Sándor elmondta, hogy most az ütemezésen dolgoznak, ami még az idén a kormány elé kerülhet.
Emlékeztetett arra, hogy a 2013/2014-es tanévtõl már a korábbiaknál jóval több szakmában lehetett duális képzés keretében tanulni, ugyanis az új szakképzési törvény szerint már nemcsak vállalatok, hanem például kórházak, illetve szociális otthonok is részt vehetnek a duális képzésben, s a tárca tovább bõvítené azon szakmák számát, amelyek bevonhatóak ebbe a képzési formába. Idén összesen mintegy 48 000 diák kezdte meg így tanulmányait - fûzte hozzá az államtitkár.
2016-ban végez az elsõ duális évfolyam, de az átállás elsõ eredményei hosszabb távon látszanak majd - vélekedett Czomba Sándor. A képzés alapjai már rendben vannak, ugyanakkor a tanulóképzésben még mindig csak a vállalkozások 3-4 százaléka vesz részt - mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy a cégeket egyrészt a normatív támogatás emelésével próbálják ösztönözni, másrészt azonban szemléletváltásra is szükség van részükrõl.
Az egy tanuló után igénybe vehetõ normatív támogatás 2014-tõl az elõzõ évi átlag 440 ezer forintról 453 ezer forintra nõtt, és a költségvetési lehetõségek függvényében a következõ években is szeretnék tovább emelni ezt az összeget - jelezte Czomba Sándor.
A duális képzés felsõoktatásra való kiterjesztésével kapcsolatban kifejtette: fontos, hogy a szakképzés rendszere alulról és felülrõl is átjárható legyen, tehát egyrészt ne legyenek "kallódó", általános iskolát végzett, de állás nélküli fiatalok - õket be kell kapcsolni a szakképzésbe. Másrészt a felsõoktatásból "kihullók" is tanulhassanak olyan szakmát, amibõl meg tudnak élni.
Czomba Sándor a hamarosan kezdõdõ, a 2015-ös béreket megállapító tárgyalásokról kifejtette: átgondolják a Magyar Szakszervezeti Szövetség által javasolt többéves bérmegállapodást, de szerinte célszerûbb évrõl-évre megállapodni. A minimálbérnek mindenképpen emelkednie kell jövõre, a kérdés az, milyen mértékben - mondta az államtitkár. Hozzáfûzte: a kormány továbbra is azt az alapelvet követi, hogy csak a gazdasági növekedés által lehetõvé tett mértékben lehet a béreket emelni, mert hitelbõl nem lehet növekedést finanszírozni.
Az államtitkár kitért arra is, hogy most már látszanak a 2012 júliusa óta hatályban lévõ új munka törvénykönyve (Mt.) alkalmazásának tapasztalatai, ezért a tárca kész arra, hogy idén õsszel megvitassa az eddigi alkalmazás tapasztalatait a munkaadókkal és munkavállalókkal, és ha szükséges, jövõ tavasszal kisebb módosításokat hajtsanak végre a törvénykönyvön. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nincs strukturális probléma az Mt.-vel, de apróbb változtatásokra készek, ha szükség van rá.
Vasárnap zárult Lille-ben a EuroSkills verseny, ahol Európa 26 országából közel 500 versenyzõ vett részt. A magyar csapat 22 versenyzõbõl állt, akik 16 szakmában versenyeztek.
Lille-ben Czomba Sándor találkozott a rendezvényen részt vevõ országok szakképzésért felelõs minisztereivel.

MTI - Kanizsa