1995-ben adták ki azt a kormányrendeletet, amely alapján a településeket 4+1 kategóriába sorolták be a katasztrófavédelmi veszélyeztetettség alapján. Akkor ezekhez a kategóriákhoz tartozó településeknek katasztrófa-elhárítási tervet kellett készíteniük. Most új rendelet van kilátásban, a polgári védelmi szakemberek már véleményezték, s csak idõ kérdése, hogy elkészüljön.

- Eszerint már csak négy kategória lesz – árulta el lapunknak Prepok Attila alezredes, a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Nagykanizsai Polgári Védelmi Kirendeltségének vezetõje –, hiszen a +1, amely azokat a városokat, falvakat takarta, amelyek egyik kategóriába sem tartoztak, megszûnik, minden települést be kell sorolni. A négy csoport kritériumai is átdolgozásra kerülnek.

Ennek a módosításnak alapvetõen négy oka van: A ’95-ös rendelet óta Magyarország a NATO, illetve az Európai Unió tagjává vált, így más honvédelmi besorolást kapott. A Schengeni Egyezmény alapjaiban változtatta meg az országok viszonyát a határokon, így a határ 30 km-es veszélyeztetettsége – mint besorolási szempont – az új rendeletben nem fog szerepelni. A 2001-es Seveso Egyezmény – amely a veszélyes üzemek felmérésén alapul – három fajtáját említi a veszélyes üzemeknek: a veszélyes üzemeket, az alsó küszöbértékû és a felsõ küszöbértékû üzemeket, valamint lefekteti, hogy az adott településen élõknek jogukban áll tudni, hogy milyen veszélyeztetettségi fokú településen laknak. Nem utolsó sorban pedig a módosításokat a globális felmelegedés okozta szélsõséges idõjárás miatt is eszközölni kellett – ezekre a hirtelen lezúduló csapadékokra, illetve a nagyfokú hõségre a statisztikai adatok alapján tudnak felkészülni. Prepok Attila ehhez hozzátette, hogy Magyarország esetében nem kell óriási katasztrófákra gondolni, a globális felmelegedés több évszázados folyamat. Hazánkban évente egy-két alkalommal fordul elõ szélsõséges idõjárás. Elmondta még azt is, hogy a Kirendeltség Nagykanizsa MJV Önkormányzatával karöltve bizonyos idõközönként kiadványokban értesíti a lakosságot a körzetben mûködõ gyárakról, amelyek veszélyt jelenthetnek, s a lépésekrõl, amelyet egy katasztrófa esetén meg kell tenni.
A jelenlegi besorolások szerint a következõ kritériumokat veszik figyelembe: Az elsõ kategóriába azok a települések tartoznak, amelyek atomerõmû 9 km-es körzetében fekszenek; veszélyes anyagokat állítanak elõ, felhasználják õket vagy tárolják; valamiféle veszélyforrás található a településen vagy vonzáskörzetében, például gázkutak, olajkutak, löszfal; közigazgatási, infrastrukturális jellegüknél fogva ide kerülnek azok a városok, falvak, ahol közlekedési, vasúti csomópont található; az országhatártól 30 km-re fekszenek; ahol nagy vízhozamot szabályozó vízépítési mûtárgyak – duzzasztó, gát, zsilip, stb. – vannak a területen. A második kategóriában ugyanezeket a kritériumokat határozták meg, csak számbeli különbségek vannak. Így kisebb a hatótávolság, kevesebb a tárolt vagy elõállított veszélyes anyag mennyisége, a természeti katasztrófák ritkábban fordulnak elõ. A harmadik kategória arányszámai kisebbek a másodiknál is, a negyedikbe pedig a azok a települések soroltattak, amelyek az országhatár 30 km-es körzetében vannak, és nem kerültek bele az elõbbi kategóriákba.
- A mi körzetünk 49 település lakosságának védelméért felelõs. A jelen állás szerint az elsõ kategóriába tartozik Nagykanizsa, illetve Újudvar felsõ küszöbértékû veszélyes üzemeik miatt. A másodikba Murakeresztúr a Mura és a vasúti csomóponti szerepe, és Zalakomár a vasúti csomópont miatt. A harmadik kategóriához három települést rendeltek, a negyedikhez pedig tizet. – mondta el a kirendeltségvezetõ.
A rendelet kiadási ideje várhatóan február-március körül lesz. A polgári védelem szakemberei már nekiláttak a települések – a várható jogszabály szerinti – veszélyeztetettségének felméréséhez, hogy a hatályba lépéstõl kezdve a kitûzött határidõig (2009. október 31.) minden település polgári védelmi besorolás alá essen.